Elfelejtett "dolog"
-Christy, tudod te hány óra van?-vette fel álmosan a telefont.
-Igen tudom, de megkell nézned a laptopod, átküldtem a 2 plakátot.-
-Rendben, várj egy kicsit.-
Shawn nagy nehezen odament az asztalához és megnézte őket. Az egyiken Sofi és Dylan, a másikon Vici és Jace képe volt és,hogy szavazz rájuk meg egy cuki kis szöveg.
-Ezek nagyon jók.-
-Biztos?-
-Christy, hajnali 1-kor felkeltettél, a minimum,hogy hiszel nekem.- nevettel el magát Shawn.
-Okés. Holnap elmondom a többit.-
-Rendben, most pedig feküdj le. Jó éjt.
-Jó éjt.-
Másnap a suliban megmutattam a plakátot ami nagyon tetszett a többieknek, majd beneveztek.
-Imádom a milánóit.-mosolygott Jace.
-Na szóval, a plakátokból még csinálunk jó sokat és mindenhova rakunk belőlük, emellett jövő hét hétfőn pedig sütiket és kitűzőket fogunk osztogatni.-
-Ez jó ötlet.-mondta Gabi.
-Hogy csinálsz kitűzőt?-kérdezte Dylan.
-Azt majd én megoldom, a kezdő betűitek lesznak rajta.-
-Nagyon tetszik az ötlet.-mosolygott Sofi.
Majd megbeszéltünk még pár dolgot.
A hét többi napja nagyon unalmasan telt megfűszerezve pár dogával.
Vasárnap sütöttem a lányokkal együtt rengeteg fincsi sütit, Sarah pedig elintézte a kitűzőket.
Hétfő reggel alig birtuk bevinni a konyhára.
-Sziasztok.-léptem oda a többiekhez.
-Szia, na végül mennyi sütit sütöttetek tegnap?-mosolygott Dylan.
-Sarahval 199-et számultunk.-
-Az igen.-kerekedtek ki Jon szemei.
-Kitűzőből pedig asszem 203 van.-
-Úristen. Te aztán rákészültél.-nevetett Gabi.
-Igen.-
Ebédszünetben osztogattuk kinek a sütit, kinek a kitűzőt, közben pedig mindig ezeket ismételgettük: "Szavazz Vicire és Jonra vagy Szavazz Sofira és Dylanre."
-Jajj, de cukik vagytok.-lépett oda nevetve Stephanie.
-Na te mit akarsz?-kérdezte Sofi.
-Olyan édesen küzdötök, nyereséget remélve. Csak kár,hogy a munkátok hiába való.-mosolygott gúnyosan.
Kimentem az asztal elé és "véletlenül" megbotlottam a kezemben egy sütivel.
-Úristen, összekented a ruhámat.-akadt ki Stephanie.
-Jajjj, véletlen volt.-mondtam mosolyogva.
-Ez a ruha többet ér mint te.-kiabálta.
-Stephanie, baj van?-lépett közénk Zac.
-Nézd meg a ruhamat, szerinted???-
-Szerintem sokkal jobban néz ki így.-mosolygott Zac.
-Ahhww.-majd Stephanie dühösen elment.
Én és a lányok jót kuncogtunk rajta.
-Hogy vagy?-fordult felém Zac.
-Egész jól. Bár azt hittem már nem is érdekel mi van velünk, tudod a tábor óta eltelt egy hét és nem igazán szoltál eddig hozzánk.-majd visszamentem a lányok mellé.
-Tudod, kerestem a megfelelő pillanatot.-mosolygott.
-Ez lett volna a megfelelő pillanat?-kérdezte félvállról Gabi.
-Igen, mivel megkért legyek a párja a bálon, kissé össze kéne csiszolódnunk.-biccentett Zac.
-Mi? Te leszel Stephanie párja?-kerekedtek ki a szemeim.
-Igen. De nem rajongom az ötletért.-mosolygott Zac.
-Így hát, téged is lekell,hogy győzzünk. De azért szavazz a lányokra.-mosolyogtam, majd adtam neki egy sütit.
-Rendben. De te?-
-Mi én?-
-Nem neveztél be?-
-Nem. De én intézem a kampányukat. Remélem legyőzünk titeket.-
-Hát sok sikert.-mosolygott, majd elment.
-Még mimdig nem birom Zaccet.-mondta Gabi.
-Miért? Szerintem tök rendes,legalábbis mostmár.-mondtam.
-Christy, ezt mégegyszer megne halljam a szádból.-nevetett Sofi.
-Zac kedves.-mondtam nevetve.
Vici megfogott egy sütit és arcon nyomott vele.
-Viciii.-akadtam ki, majd elkedtem nevetni.
-Te mondtad ki.-pacsizott Vici Sofival.
Lemostam az arcomról a sütit.
-Am Shawn elhívott már?- nézett rám Gabi.
-Nem, talán nem is fog.-
-Miért ne hívna el?-kérdezte Sofi.
-1 hete tudjuk már a részleteket, szóval volt már rá ideje.-mondtam komoly arccal.
-És van is még ideje.-mosolygott Vici.
-Christy gyere egy pillanatra.-lépett be az ebédlőbe Sarah.
-Baj van?-
-Nem, gyere.-
-Mindjárt jövök.-
Elmentem és megbeszéltük,hogy mennyi plakát kell, a többiek pedig összesúgtak mögöttem.
A szünetnek vége lett és a terembe mentem vissza. Mikor beléptem az ajtón, láttam,hogy a lányok és a srácok egy kupacban vannak és motyognak valamiről, de amikor észrevettek szétszéledtek és leültek a helyükre.
Furcsának találtam de aztán leültem mert a tanár is megjött.
A nap végén 8-an indultunk haza.
-Nincs kedvetek benézni hozzánk? Maradt még otthon is pár süti.-fordultam feléjük.
-Bocsi, de Jace és én még elkell,hogy menjünk a könyvtárba.-mondta Vici.
-Én Sofival megyek a parkba kutyust sétáltatni.-mosolygott Gabi.
-Dylan, Jon és Én pedig kosarazni megyünk.-mondta Shawn.
-Ohh, értem.-
-Holnap talizunk.-mondta Shawn, majd adott egy puszit.
Így hát egyedül mentem hazafelé.
-Szia Sarah, megjöttem.-
-Szia, kaja az asztalon.-mondta majd felvette a telefont.
Elmentem enni aztán beültem Sarah mellé a nappaliba.
-Te Shawnnal beszélsz?-
-Tartsd. Kivel??-kérdezte.
-Mintha Shawn hangját hallottam volna.-
-Drágám, miért beszélnék én Shawnnal?-kérdezte, majd mosolyogva elment.
Valami itt nagyon bűzlik, gondoltam magamban.
A nap további része unalmasan telt.
Kedden pedig szintén volt rá példa,hogy a srácok nélkülem beszélgettek.
Ebéd szünetnél leszakadtam tőlük, mert megkellett beszélnem valamit a tanárral.
Ők az asztalnák ültek és beszélgettek, gondoltam hagyom őket hamár úgyis ennyire sok megbeszélni valójuk van.
-Sziasztok. Leülhetek?-léptem Zac és Tayler asztalához.
-Szia. Persze.-mosolygott Zac.
-Ne érts félre, de miért nem a barátaidhoz ültél?-kérdezte Tayler.
-Tegnap óta elég furák és gondoltam ideülök hozzátok.-
-Am a tegnapi sütid nagyon finom volt.-
-Köszi, együtt csináltuk a lányokkal.-
Majd hirtelen mellettem termedt valaki.
-Hellóka.-ült le Shawn, majd őt követték a többiek is.
-Christy, minden oké?-kérdezte Sofi.
-Aham.-
Délután egyedül indultam haza, de Shawn unátam szólt.
-Baj van?-
-Nem. Mi lenne?-közben előre néztem és sétáltam.
-Christy.-majd megfogta a kezem és felé fordultam.
-Mivan?-
-Miért vagy durci?-kérdezte, majd elővette a szokásos cuki mosolyát.
-Nem vagyok durci, de most mennem kell.-majd elindultam a járdán.
-Christina Parker.-mondta, aztán elkapta a derekam és megcsókolt.
-Azt hiszed egy csók és minden megvan oldva?-kérdeztem mosolyogva.
-Igen.-mosolygott Shawn is.
-Oké, most megyek. Holnap matek doga.-
-Okés, este beszélünk?-
-Talán.-mosolyogtam, majd ott hagytam Shawnt.
Gyakoroltam a matekra, este beszéltem Shawnnal majd lefeküdtem aludni.
Szerdán reggel lementem a konyhába, de Sarah helyett csak egy papírt találtam.
"Ne haragudj, de elfelejtettem tegnap szólni,hogy ma reggel hamarabb kell bemennem. Reggelizz aztán gyere suliba. Puszi."
Ettem majd elindultam a suliba. Mint kiderült a lányok már bent voltak.
-Sziasztok.-mondtam mosolyogva.
-Szia.-
-Hideg napunk van ma.-mondta Sofi.
-Igen, mint ahogy az elmúlt hetekben is.-nézett Gabi Sofira.
-És emellett még milyen nap van ma?-néztem rájuk.
-Christy, szerda van.-mosolygott Vici.
Nem erre a válaszra számítottam, de egyenlőre nem szóltam semmit.
Ebéd közben mindenki tök jót beszélgetett a másikkal.
-Christy, mi ez a nagy csönd?-
-Semmi.-
Bár legszívesebben kiabáltam volna egy jó nagyot.
Ebéd után fizika óránk volt és a tanár pont engem kellett,hogy kiszúrjon.
-Parker, mi lenne ha a táblára figyelne ahelyett,hogy a füzetébe firkál?-állt szembe velem kiabálva a tanár.
-Mi lenne ha nem kiabálna?-mondtam gúnyos mosollyal.
-Órák után itt marad, büntetésben 4-ig.-majd a tábla felé vette az irányt.
-Pfuu...-
Egyedül ott kellett ülnöm 1,5 órán keresztül.
Firkáltam a füzetbe, bámultam a falat aztán elaludtam.
-Elmehet.- mondta hangosan a tanár, miközben a padomra csapta a kezét.
Kipattantak a szemeim és elkezdtem öltözni.
-De ha mégegyszer előfordul hasonló rosszabbra számítson.-
-Sajnálom, én csak rossz passzban vagyok ma.-
-Igen, ez nekem is feltűnt.-
-Viszlát.-
És végre megszabadultam, bedugtam a fülest és elindultam a dühöngő gondolataimmal együtt.
Még mindig nem tudtam megbarátkozni a gondolattal, hogy a barátaim elfelejtették,hogy mi van december 13-án.
Mielőtt haza mentem volna beugrottam a boltba kávéért és egy kis ropogtatni valóért.
-Christy, Szia.-szólalt meg egy ismerős hang a hátam mögött.
Hátrafordultam és megláttam Zac-et.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro