Egy csókért megkapod
-Christy és a barátnői feladták, visszamennek a házba.-húzta el a függönyt Clary.
-Pompás.-mosolygott Steph.
-Mit akarsz a nyaklánccal?-kérdezte Mia.
-Add a telefonom.-utasította a lányt.
Mia odaadta Stephanienak a telefonját, aki felhívta Shawnt.
-Stephanie, ha akarsz valamit emeld fel a segged és gyere át.-mondta Shawn.
-Szerintem meg neked kellene átjönnöd.-
-Ugyan miért?-kérdezte a srác.
-Van nálam egy számodra nagyon sokat jelentő ...dolog.-mosolygott.
-Mi a fenéről beszélsz?-
-Gyere át és megtudod.-mondta, majd letette a telefont.
-Clary, hozd ide a rózsaszín körömlakkot.-mondta, majd előkészítette a lábait.
-Hozom.-
-Utána kezdj hozzá.-mondta Stephanie.
Clary elkezdte festeni Stephanie körmét.
Kis idő múlva kinyílt az ajtó és belépett Shawn.
-Itt vagyok. Áruld el,hogy miről beszéltél.-
-Mindent a maga idejében. Ülj le.-mutatott maga mellé Stephanie.
-Inkább állnék.-makacskodott Shawn.
Stephanie intett Clarynek,hogy hagyja abba, majd felállt és körbesétálta Shawnt.
-Hogy érzed magad a mai meccs után? Nagyon csúnyán estél ám.-mondta, miközben a keze Shawn arca felé közeledett.
-Stephanie, ne szórakozz.-mondta, majd megfogta a kezét.
-Pontosan miért is szakítottál velem?-nézett kérdően Shawnra.
-Na jó, én ezt nem hallgatom tovább.-mondta, majd az ajtó felé vette az irányt.
-Akkor az enyém marad a nyaklánc.-mosolygott Steph.
-Nyaklánc?-fordult meg Shawn.
-Ohh igen. Tudod, ma délután találtam egy gyönyörű nyakláncot. Mia ideadnád?-nyújtotta a kezét Stephanie.
-Persze.-mondta Mia, majd odaadta a nyakláncot.
-Szóval nagyon megtetszett és azon gondolkodtam,hogy megtartom.-mosolygott Stephanie.
-Megnézhetem közelebbről?-kérdezte Shawn.
-Hát persze.-
Shawn Stephanie előtt megállt és elakarta venni a nyakláncot.
-Nem-nem. Majd én megmutatom.-mondta, majd megmutatta a nyakláncon lévő medált.
-Ez Christyé.-mondta Shawn.
-Tényleg? Nem is tudtam.-fordult hátra a lányokhoz Stephanie.
-Kérlek add vissza.-
-Jól van. Azért mert ilyen szépen kérted visszaadom, de cserébe kérek valamit.-majd elővette a gúnyos mosolyát.
-Mit?-kérdezte Shawn.
-Egy csókot.-
-Stephanie, már nem vagyunk együtt. Ha nem tűnt volna fel barátnőm is van.-akadt ki a srác.
-Igen, tudom.-mosolygott.
-Add vissza a nyakláncot.-
-Hát, ha úgy vesszük, én találtam szóval az enyém.-
Shawn tudta, hogy Stephanie rettentően élvezi a helyzetet, így nem maradt más választása.
-Egy csóknál lehet,hogy többet is kapsz, ha utána megkapom.-mondta Shawn, és levette a kabátot.
-Ohh, ez jól hangzik.-
-De van egy feltételem, a barátnőidet kiküldöd.-mosolygott Shawn.
-Mia,Clary kifelé.-mondta Stephanie, majd Shawn felé kezdett lépkedni, a nyakláncot pedig a másik ágyra dobta.
Shawn felkapta a lányt és bedobta az ágyba, majd megfogta a nyakláncot és a kabátot majd kiviharzott az ajtón.
-Shawn.-kiabált Stephanie.
Shawn elrakta a nyakláncot, majd lefeküdt aludni.
Reggel amikor felkeltem első dolgom volt kinézni az ablakon.
-Lányok. Még mindig esik a hó.-majd feléjük fordultam.
-Komoly?-kérdezte Gabi.
-Igen. Ami azt jelenti,hogy elég kicsi az esélye annak,hogy meglesz a nyaklánc.-mondtam szomorúan.
-Megtaláljuk, hidd már el.-állt fel Sofi.
Felöltöztünk, majd Scott is előkerült.
-Akkor, nyaklánc keresésre felkészülni.-mosolygott.
-Remélem megtaláljuk.-majd kimentünk.
15 cm-es hó volt, de szerencsére Lasey és Jeremy is segített.
Kezdett egyre reménytelenebbé válni a helyzet.
-Christy, jönnek a srácok.-mondta Gabi.
-Jaajjj ne. Már csak ez hiányzott.-majd felállttam.
-Hát ti?-kérdezte Dylan.
-Shawn mondanom kell valamit.-majd elé álltam.
-Baj van?-kérdezte.
-Tegnap, én elvesztettem a nagymamád nyakláncát.-mondtam szipogva.
-Erre gondolsz?-kérdezte, majd előhúzta a zsebéből.
-Úristen. Hol találtad?-majd megöleltem.
-Nem én találtam, Stephanie volt.-
-Stephanie?-kerekedtek ki a szemeim.
-Hát itt vagy Shawn.-lépegetett a magassarkú csizmájában Steph.
-Kezdődik.-mondta Shawn, majd Stephanie felé fordult.
-Elég szemét voltál tegnap este, nem gondolod?-mérgelődött Steph.
-Öhm, nem.-
-Miért? Mi történt tegnap este?-néztem Stephre, majd Shawnra.
-Az nem tartozik rád.-mondta Stephanie.
-Nem tartozik rám,hogy tegnap este mit csináltál a barátommal?? Jah, bocs.-mondtam lenézően.
-Hát jó..-kezdte Stephanie.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro