É.L.E. III.
-Gabriella. Ennél több nem is fért volna el.-mosolyogtam.
-Ha akarod megnézhetem,hogy fér-e még.-fordult Shawn felé.
-Nehogy. Ez is sok már.-
-Gyerünk.-biztatott röhögve mindenki.
-De, úr isten. Így hogy?-kérdeztem.
-Talán úgy,hogy felmész az ágyra, a lábaidat kétoldalra rakod és lentről felfelé nyalod.-röhögött Gabi.
Úgy csináltam ahogy mondta, ott térdeltem Shawn combjai felett és csak mosolyogtam.
-Ez amúgy nagyon szar érzés. A 2 szélső sor mintha mindjárt leakarna csúszni.-mondta Shawn.
-Gyerünk.-mondta Sofi.
-Haladj már.-nevetett Gabi.
Rettentően zavarban voltam és éreztem,hogy tök vörös lett az arcom. De inkább még mindig ez, minthogy alsóneműben legyek mint Gabi.
Majd végre sikerült rávennem magam,hogy elkezdjem lenyalni a tejszínhabot.
Shawn pedig elkezdett nevetni,mert csikis volt a hasa.
A többiek csak ültek és nevettek.
-Na az utolsó sort.-mondta Gabi.
-Ahh..utálom a tejszínhabot.-
-Jesszus, ki ne hányd.-nevetett Jon.
Majd sikerült lenyalnom az utolsó sort is.
-Na látod ennyi volt.-nevetett Gabi.
Shawn felkelt, letörölte a hasát,majd felvette a pólóját.
-Gabriella. Menj be a fürdőbe és vedd le az alsóneműdet, majd mi valahol eldugjuk a szobában,kimegyünk és 2 perced lesz megtalálni.-mondtam mosolyogva.
-Jól van Christy. Ezt még vissza fogod kapni.-
vigyorgott Gabi majd bement a fürdőbe.
A lányokkal eldugtuk a melltartóját és a bugyiját,majd kimentünk.
Bekiabáltunk neki,hogy keresheti, de közben mértük a 2 percet.
Gabi a két ágy között megtalálta a bugyiját,azt felvette.
-Már csak 30 másodperc.-mondtam.
-A picsába.-káromkodott Gabi.
De végül 10 msp az előtt,hogy bementünk volna, megtalálta a melltartóját a sminkes táskában és felvette.
-Jace,menj ki és kiabáld ki,hogy kanos vagyok.-hangzott el a következő feladat.
Jace kiment a teraszra majd: -Kanos vagyok!-kiabálta.
Páran kijöttek a házakból,hogy megnézzék ki volt ez az idióta de Jace addigra bejött.
-Sofi, törj össze egy tojást a fejeden.- mosolygott Jace.
Sofi elment a közösségi házba és kért egy tojást, majd megállt a ház oldalánál, előre hajtotta a fejét majd összetörte a tojást.
A héját és a sárgája nagy részét utána eltávolította a fejéről,majd bejött és leült a helyére.
-Ezt ugye letudod majd mosni?-kérdeztem.
-Persze.-mosolygott.
-Vici először is válassz egy fiút.-nézett rá.
-Jace.-vágta rá egyből Vici.
-Felfújunk egy lufit, azt rakd Jace ölébe, majd ugrálj addig a lufin ameddik nem pukkad ki.-mondta Sofi.
Vici hirtelen kisse mintha megijedt volna, de aztán felfújt egy lufit és odarakta Jace ölébe,majd elkezdett ugrálni.
Mindenki sírt a röhögéstől szegények annyit szenvedtek már vele.
-Ahhjjj már.-morgott Vici.
Jace megfogta szorosabban a lufit, Vici pedig hirtelen leült és végre kidurrant.
Csak hát Vicin nem volt nadrág, így: -Áúúú.-mondta majd felugrott.
Ezen mégjobban elkezdtünk nevetni, alig sikerült abbahagynunk.
-Jól vagy?-kérdezte Jon.
-Aham.-mondta Vici majd leült Jace ölébe aki egy puszit nyomott a lány arcára.
-Dylan táncolj 1 percig Sofinak.- mondta Vici.
Dylan felkelt és szembe állt Sofival, aki már most totál vörös lett és elkezdett nevetni.
Egy seggrázós táncot láthattunk Dylantől.😁
-Jon,csókold meg Shawnt vagy Jacet.-nevetett Dylan.
-Naaa nem. Ezt te sem gondoltad komolyan.-röhögött Jon.
-Akkor vedd le a nadrágod.-
Jon levette a nadrágját, majd Shawnra nézett.
-Csókold meg a legszimpibb személyt a szobában.-mondta Jon.
Shawn rám nézett.
-Mendes. Eszedbe se jusson.-mondtam.
-Már eszembe jutott.-mosolygott.
Majd felállt és odaállt elém.
-Nem.-majd felálltam az ágyon és Sofiék mögött átszaladtam a következőre aztán a következőre.
Shawn nevetve próbálta megfogni a kezem.
Majd Jon felett átléptem, belebújtam egy papucsba és kiszaladtam a sötétbe.
Shawn futott utánam és végül sikerült megfogni a a kezem. Magágoz húzott.
-Shawn Mendes. Ne merészeld.-két kézemet a mellkasára tettem, majd megpróbáltam ellökni magamtól.
De megfogta a kezeimet , és megcsókolt.
A többiek csak álltak, jujjogtak és nevettek.
Mivel még mindig nem engedett el,kénytelen voltam megharapni a szája szélét.
-Áúú.-mondta.
-Te akartad. Én figyelmeztettelek.-mondtam.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro