Sofi egy szál melltartóban és egy szoknyában ült az asztalon, Dylan pedig elötte állt, lehúzott gatyával...és khöm.

-Christy. Ezt nem hiszem el. Menj már ki.-kiabált mosolyogva Sofi.
-Még mit nem. Fél óra múlva kezdés. Nagyon örülök, hogy a hajad és a sminked kész, de azt beszéltük, hogy a ruháért én felelek.-hadartam el.
-Jójó..tudsz várni egy kicsit. Nem??-
-Neem. Na Dylan most azonnal húzd ki a ceruzát a hegyezőből, és dugd el.-
-Christyyy.-nézett rám Sofi, megtudlak ölni szemekkel.
-Ha nem akkor én teszem meg.-mosolyogtam és az ajtó felé fordultam.

Hallottam, hogy Dylan felhúzza a sliccét és visszafordultam. Mind a kettőjük arca elég vörös volt ahhoz, hogy tudjam itt az ideje, a fiút eltűntetni.

-Na drágám..nagyon örülök.-fogtam meg Dylan kezét.-Hogy ennyire szereted a barátnőmet. De mindjárt oltárhoz kell kísérni.-álltam meg az ajtóban.
-Oké, akkor én megyek.-mondta és utoljára még Sofira nézett.
-Várjatok. Ugye most védekeztetek??-fordultam Sofi felé.
-Öhm..-többet nem tudott mondani, mert eléggé kiakadt láthatóan.
-Ezt nem hiszem el. Mintha még mindig hülye tinik lennétek. Tudjátok mi lesz a következő? Miután visszajöttetek a nászútról felvilágosítalak benneteket a szex rejtelmeiről.-akadtam ki.
-Remélem kislány lesz, hamár így alakult.-mosolygott Dylan.
-Adok én neked olyan kislány O'Brien. Mostmár tényleg húzzál ki.-csuktam be az ajtót.

A barátnőm felé fordultam, aki közben leakasztotta a szekrényről a ruhát.

-Ez a te hibád.-nézett rám.
-Miii???-kerekedtek ki a szemeim.
-Ha ismét gyerekem lesz..-
-Én szexelek mindig a barátomnal ilyen helyeken baszki? Ráadásul elnézést, hogy nem akarom elbaszni az esküvődet.-
-Nem úgy értettem te idióta.-ölelt meg.
-Hajjj Sofi...szeretlek.-
-Én is.-nézett a szemembe, majd elgondolkozott.
-Ha terhes vagy akkor az vagy. Nincs min aggódnod, ezt a sors akarta így.-
-Igen? Azt, hogy másodjára is ránk nyiss, kopogás nélkül??-nevetett.
-Hahaha... Inkább öltözz.-
-Arról pedig inkább ne beszéljünk, hogy Dylan és Én hol esünk egymásnak. Arra nem emlékszel, hogy Shawn és Te lebuktatok az egyik díjátadón?-
-Azt mondtad, hogy többet nem hozod fel.-vágtam durcás képet.
-Ráadásul pont a Grammyn.-nevetett.
-Sofi, öltözz.-nyújtottam neki a ruhát.

Igen, hát azaz eset úgy volt, hogy éppen a nyerteseket hirdették ki, és nem igazán hittünk abban, hogy mi is kapunk díjat. És...hát elkapott minket a hév, kimentünk a mosdóba és lezavartunk egy gyors menetet. Amikor az év albuma következett meghallottam a nevemet.

Olyan kapkodásba kezdtünk, hogy letört a cipőm sarka, és a ruhám alja is elszakadt, mivel a kedves vőlegényem volt olyan kedves és rálépett. De szerencsére a szakadás nem látszódott, mert fekete volt a ruha.

Így mezítláb, kissé kipirulva siettem vissza a terembe Shawnnal együtt. Amikor beléptünk, a kamerák ránk közelítettek, így mindenki látta, hogy ketten voltunk kint. Felmentem a színpadra átvettem a díjat, elmondtam egy cuki beszédet, közben pedig égett az arcomon a bőr, mert mindenkinek leesett a kipirult arcomból és levegő utáni kapkodásból, hogy történt valami a mosdóban.

Ezt azóta minden egyes családtagtól és barátoktól megkapjuk, sőt olykor még a rajongók is felemlegetik, egyegy komment erejéig. Mit ne mondjak az volt életem legeslegégőbb pillanata, amit azóta is a Grammy gála legjobb eseményének neveznek.

Sofi közben felvette a ruhát, én pedig elvégeztem a legutolsó simításokat.

5 perc volt a kezdésig, összeszedtem a koszorúslányokat, majd lementünk az udvarra.

Robb odalépett a mellettem álló Sofihoz és megpuszilta a homkokát.

-Édesanyád rettentően büszke rád.-mosolygott könnyes szemekkel.
-Apa..ne sírj, mert Christy is sírni fog.-mosolygott Sofi és megölelte az apját.
-Nem fogok.-jelentettem ki.

Elindult a zene, mi pedig koszorúslányok, elindultunk az "oltárhoz" ahol Dylan fülig érő szájjal várta a leendő feleségét.

Vici és Gabi mentek elöl. Aaliyah utánuk, én pedig leghátul a pici keresztfiammal, aki már 1 és fél éves elmúlt.

Amikor beálltunk a helyünkre és Sofi elindult Robb kíséretében a könnyeim utat törtek maguknak.

Ja és azt elfelejtettem, hogy Dylannek, Shawn lett a tanúja.

Robb megpuszilta lányát, mikor megérkeztek Dylanhez és a paphoz, majd leült a helyére.

A pap elmondta azt amit ilyenkor szokás.

(Mivel Sofi katolikus ezért olyan szertartás van. Mixeltem a szöveget, úgyhogy ha valójában nem igazán így van...sorry.)

-Én Dylan O'Brien esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök Isten, hogy Sofi Johnsont, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből veszem el Őt, Isten törvénye szerint feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem szegénységben, gazdaságban, egészségben, betegségben, jóban, rosszban, holtomiglan, holtodiglan, míg a halál elnem választ.-
-Én Sofi Johnson esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök Isten, hogy Dylan O'Brient, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből megyek hozzá, Isten törvénye szerint feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem szegénységben, gazdaságban, egészségben, betegségben, jóban, rosszban, holtomiglan, holtodiglan, míg a halál elnem választ.-
-Sofi Johnson, akkor elfogadod az itt jelenlévő Dylan O'Brient hites férjedül?-
-Igen.-
-Dylan O'Brien, elfogadod az itt jelenlévő Sofi Johnsont hites feleségedül?-
-Igen.-
-Húzzátok fel a gyűrűt egymás ujjára.-

Lehajoltam Samhez, akinek a kis zsebében volt a két gyűrű és mondtam, hogy menjen oda.

Édesen odasétált, mosolygott a papra, majd az összegyűltekre és odaadta a gyűrűt.

-Apaa, anyaa.-mutatott rájuk huncut kis mosollyal.

Mindenki elmosolyodott, majd Sofiék felhúzták egymás ujjára a gyűrűt.

-Ezennel rámruházott hatalmamnál fogva, házastársakká nyilvánítalak benneteket.-mosolygott a pap.
-Megcsókolbatod a menyasszonyt.-

Dylan kapva kapott az alkalmon és már megis csókolta újdonsült feleségét.

Hihetetlen tapsvihar kerekedett az ifjú pár tiszteletére, az én tekintetem pedig találkozott Shawnéval. Csak úgy mosolygott, majd tátogni kezdett. Azt hiszem azt mondta, hogy a miénk lesz a kővetkező.

Én amúgy egyáltalán nem bírtam ki sírás nélkül. Tudtam, hogy elfogom bőgni magam, ezért nem is volt rajtam semmi smink.

A lagzi egészen hajnali 3-ig tartott. Iszonyat jól éreztük magunkat, kivéve a lábamat. Egész éjjel táncoltam és hát elégge fájt már éjfél körül.

Dylanék másnap reggel indultak el nászútra. Hajóval körbeutazzák a karib tengert, ez kb 8 napos út lesz. Úgy lett megbeszélve, hogy az első 3 napot kettesben, a többit Sammel töltik. Szóval majd az egyik kikötőben Shawn és Én visszük a fiúcskát, addig is velünk lesz.

Elvittük az állatkertbe, megmutattuk neki a Central parkot és elvittük egy koncertre. Nagyon jól érezte magát és kissé szomorú is voltam, amikor elvittük a szüleihez.