Hwaseong (Hvaszong) Dél-Korea Gyeonggi (Kjonggi) tartományában található város. (Nem összetévesztendő a Szuvonban található híres Hvaszong-erődítménnyel). A Sárga-tenger partján található, mintegy 600.000 lakosú kikötőváros hagyományosan mezőgazdasági jellegű, kiterjedt szántóföldek ölelik körül.

Itt történt meg 1986 és 1991 között az a sorozatgyilkosság, melynek összesen tíz nő vált áldozatává. Elsőként a 71 éves Lee Wan-im holttestét találták meg egy távolabbi legelőn, 1986. szeptember 15.-én. Egy hónappal később következett a 25 éves Park Hyuon-sook majd pedig decemberben mindössze két nap különbséggel találták meg a 25 éves Kwon Jung-bont és a 23 éves Lee Kye-sookot. Az első négy gyilkosság tehát mindössze négy hónap leforgása alatt történt. A rendőrséget riadóztatták, és óriási nyomozás vette kezdetét, korábban sosem látott számú rendőr dolgozott az eseten, amely Dél-Korea első sorozatgyilkossági ügyévé vált.
1987 januárjában újabb áldozatra leltek egy rizsföldön, a 19 éves Hong Jin-youngra; ezt követően azonban némileg megritkultak a gyilkosságok, és nagyjából évente kettő történt egészen 1991. április harmadikáig, amikor is a 69 éves Kwon Soon-sang holttestét megtalálták egy dombon, máig a sorozatgyilkosság utolsónak hitt áldozata ő. Tragikus módon az áldozatok között két mindössze 14 éves lány is szerepel, Park Sang-hee és Kim Mi-jung. 1991 óta egyetlen hasonló eset sem történt.

Az elkövetett bűncselekmények között könnyű volt felfedezni a hasonlóságokat. Bár az áldozatok életkora igen széles skálán mozgott, a modus operandi minden esetben megegyezett: a nőket félreeső helyeken támadták meg, nemi erőszak áldozataivá váltak, majd saját fehérneműikkel fojtották meg őket.
A nyomozás során rengetegen váltak érintetté: a tanúk és gyanúsítottak száma több mint 21 ezer főre rúgott, és több mind 40 ezer ember ujjlenyomatát rögzítették. 570 DNS-minta és 180 hajminta került analizálásra, eredmény nélkül. 1988-ban kézre kerítettek ugyan egy gyanúsítottat, de a további munka során bebizonyosodott, hogy nem köthető a nők halálához.

Dél-Korea törvényei szerint a gyilkosságok 15 év után elévülnek, így ma már, ha a gyilkos kilétére fény is derülne, nem lehetne bíróság elé állítani. Részben ennek az ügynek volt köszönhető, hogy 2006-ban (az utolsó gyilkosság elévülésekor) változtattak a törvényeken, és ma már 20 év az elévülési ideje a gyilkosságoknak, ami számunkra, akik ahhoz vagyunk szokva, hogy a gyilkosságok nem évülnek el, még így is furcsának hathat, hiszen így egy potenciális sorozatgyilkos járhat szabadlábon a jövőben is. Annak, ha egy sorozatgyilkosság a tettes elkapása nélkül fejeződik be, hagyományosan ugyanazok az okai lehetnek. A tettest valamilyen más bűncselekmény miatt elkapták és börtönben van, vagy pedig megbetegedett, esetleg meghalt, vagy elköltözött.

A rendőrségnek elképesztően keveset sikerült kiderítenie, hiába áldozatos munkájuk. Egy húszas éveiben járó, B vércsoportú férfi elkövetőt kerestek, aki körülbelül 165-170 cm magas. A helyszínen hagyott DNS-mintának köszönhetően van esély a megtalálására, már amennyiben újabb bűncselekményt fog elkövetni ennyi év elteltével, aminek igen kicsi a valószínűsége.

Kegyetlenségét tekintve minden bizonnyal egy pszichopatáról van szó, aki élvezettel követte el szörnyű bűntetteit.

A nyomozás során olyan nagy mennyiségű irat halmozódott fel, amely öt szekrényt is megtölt. A rendőrség ennek ellenére is úgy döntött, hogy a hvaszongi sorozatgyilkosság dokumentációját megtartja az elévülés után is, a szokásos megsemmisítés helyett. Az ügy fontossága és az általános közérdeklődés indokolja, hogy ha aktív nyomozást már nem is folytatnak az ügyben, de fenntartsák a lehetőséget az igazság leleplezésére.
A sorozatgyilkosság a '80-as évek végén óriásit lendített a dél-koreai rendőrség helyzetén, és a nyomozások tudományos alapjait teremtette meg. Ennek az ügynek a során használták először a hajszövet-elemzést, a tettes DNS-ét pedig japán specialisták segítségével analizálták. Ez volt Dél-Korea első olyan bűnügye, amelynek során ilyen jellegű vizsgálatokat hajtottak végre.

A rendőrség máig kap telefonokat az üggyel kapcsolatban, amelyeket akkurátusan kivizsgálnak. A hvaszongi sorozatgyilkosság élénken él a köztudatban, amelyet csak erősít az, hogy az utóbbi két évtizedben több filmes feldolgozása is készült - Memories of Murder, Confession of Murder, Gap-dong, Signal, Tunnel.