‌Szép karácsonyi nap volt, kint mindent fehér hótakaró borított és még most is nagy pelyhekben esett a hó. 

Egy forró tea után úgy döntöttem kimegyek sétálni egyet. Jó melegen felöltöztem, majd elindultam a hóesésben. Nagyon kellemes idő volt kint és már indultam haza, hogy újra felmelegedhessek, de meghallottam egy nyüszítést.

 Benéztem egy kocsi alá és ott volt egy magányosan remegő kiskutya. Nagy nehezen kicsalogattam onnan, majd betettem a kabátzsebembe, mert annyira remegett.

 Majd egyenesen hazasétáltam vele. Egy törölközővel megszárítottam a vizes szőrét majd bebugyoláltam egy takaróba. Ittam még egy meleg teát és vizet adtam neki egy műanyag dobozba. Sütöttem egy kis húst, amit sült krumplival ettem és adtam a húsból a kutyusnak is, mert nagyon vékony volt. 

Másnap elvittem egy állatorvoshoz, aki megállapította minden rendben van vele. Hazafele menet megálltam egy állatkereskedésben, ahol vettem neki tálkát, ágyat és kutyatápot. Így kezdődött kettőnk közös útja...