G Y Ű L Ö L V E S Z E R E T N I

14.

Csendes volt a ház Lia nélkül, bár nyugodtabb is, amiért Lia gonoszsága Liával együtt elment vásárolni Rosalie-vel és Alice-al. Emmett és Jasper a tegnapi kosárlabda meccs eredményén veszekedtek, hangorkánjukkal zavarták apjuk munkáját, de nem szólt rájuk. A munkájára sem tudott koncentrálni, pedig így is el volt maradva a betegei kórlapjainak átnézésével. Nem a két nevelt fia volt a probléma gyökere. Nem, őket majd' száz év alatt megtanult kizárni. A baj a gyönyörű, de züllött Lia Sloan volt, akit bárhogyan is igyekezett megfejteni, nem sikerült neki. Olyan összetett személyiségnek bizonyult, hogy azt sem tudta eldönteni, hogy Lia hogyan reagálna egy alaphelyzetre. Hogyan reagálna arra, ha a férfi megemlítené neki, hogy amit Lia Aro iránt érez, az csupán egy kapcsolat, mert ugyanaz a méreg folyik bennük? Már akkor rájött erre, mikor Lia szerelemről beszélt a nappaliban, mielőtt kettőjük között tüzes és felejthetetlen pillanatok bontakoztak ki. Aki megtalálta a társát, az nem így beszél a szerelemről, ezt tudta, hiszen mégis három olyan párral élt egy fedél alatt, akik megtalálták a társi boldogságot. Lia az élete árán is elfutott volna, vissza Voolterrába, egy farkacsordát is leteríthetett volna, ha az általa hitt társi kapcsolat valósnak bizonyult volna. Lia egyszerűen csak vonzódott teremtőjéhez, mert hát az ő mérge tette halhatatlanná, a kapcsolatukat a mérgük kötötte össze, nem volt szó a szerelem kitartó erejéről. De ezt nem Carlisle-nak kellett elmondania, ő úgy látta, erre a lánynak kell rájönnie, máskülönben összetörik és talán gonoszabb lesz teremtőjénél is. Lia egyszer úgyis rájön, hogy a Volturi vezetője iránt csekélyke az az érzés, amit ő szerelemnek hív és érez. Azonban Carlisle-ban ott lapult a mélyre ásott fájdalom, hogy Lia, ha rá is jön, akkor már túl késő lesz, s talán végleg beleszeret a Volturi vezetőjébe. Elszorult a torka a hipotézistől. E gondolatok lesében, képtelen volt egy azonos dologra koncentrálni; hol felállt ültéből, és elment a konyháig, hol visszaült, és meredt laptopja kikapcsolt kijelzőjére. Üresnek érezte magát, Lia gonoszkodását is inkább hallgatta volna, mint a fiai állandó jellegű vitáit. Mintha acélpengét fúrtak volna gyomrába. Amióta rájött, hogy mi az a megmagyarázhatatlan jéghideg érzés a gyomra tájékán nem volt önmaga. És nem mondhatta el senkinek az érzéseit, hiszen családja békéjéért bármit megtett volna, még azt is, hogy lemond a saját boldog életéről. Családja elég nehezen birkózott meg Lia jelenlétével, s jól tudta ő, hogy amilyen makacs gyerekei vannak, nem fogják befogadni a lányt, ha nem változtat természetén.

– Már megint Lián agyalsz? – huppant le mellé első nevelt fia, Edward.

A férfi ránézett, egy perce irigyelni kezdte saját fiát, amiért ő olyan könnyedén megtalálta saját társát.

Carlisle megdörzsölte homlokát, és megrázta fejét. Nem szeretett a problémáiról beszélni, voltaképpen nem is voltak neki, mindaddig, míg Lia Sloan be nem tette lábát Forks területére és Alice nem kérte volna meg, hogy tartsák Forksba.

Alice... aki szerette irányítani a szálakat, legnagyobb erélye által könnyedén is sikerült neki. A férfi ennek egyáltalán nem örült, hiszen sejtette, mire megy ki Alice és talán Jasper fortélyos játéka.

– Nem könnyű nem rajta agyalni – sóhajtott fel, majd bekapcsolta a laptopját. Igen nehéz volt kivernie fejéből Liát. Olyan gyönyörű arca volt, mint egy festménynek, haja akár egy őszi táj vörös faleveleire emlékeztette. Imádta azt őszt. Mosolya, akár a megtestesült odaadás, lágy kedvesség. És az emberi szeme, mely áldozatként bűvölte meg. – Azt hiszem, benne megvan az, ami belőlem hiányzik.

Jasper és Emmett azonnal befejezték egymás vérének szipolyozását, és nevelőapjukra néztek olyan megdöbbenten, mintha azt jelentette volna be, hogy áttér az emberi vér fogyasztására.

Sűrű faggyá változott a langyos szobai levegő. Érezte, hogy Edward a fejébe szeretne jutni, Jasper az érzelmeit igyekszik fürkészni, Emmett meg készen állt rá, hogy elújságolja a hírt társának, Rosalie-nak.

– Egy szörnyeteg – fintorogta Edward –, és a társadnak kívánnád fogadni? – döbbent meg.

– Edward – szólt rá Jasper. – Először is, ezt nem tudja megakadályozni, másodszorra pedig nem Lia tehet róla, hogy a Volturi erre tanította. Láttad te is, hogyan viselkedett emberi életébe. Lia mostani magatartását a Volturinak köszönheti.

– Ez hülyeség! – pöffeszkedett. – Azért véded, mert Alice szimpatikusnak találja.

– Én nem úgy éltem le vámpír életem első szakaszát, mint te. Én sem tudtam, milyen így élni, mint most. Carlisle tanított meg rá. Kutakodtam egy kicsit Lia után, ha nyitott szemmel jársz, jó néhány apró részletre felfigyelhetsz. Lia Los Angelesben nőtt fel, szűkös anyagi viszonyok mellett, de egy fizikus felfigyelt a tehetségére, így került a NASÁ-hoz, mikor meggazdagodott, és lett némi pénze, Los Angeles nyomornegyedét járta, hogy segítsen a hajléktalanoknak. Ez volt az igazi Lia, nem a mostani. Ha Carlisle a társának tekinti, akkor kötelességünk visszahozni Liába saját maga kedvességét.  Mindenkinek jár egy második esély.

– Csakhogy Lia nem fog a második eséllyel élni. Bele van habarodva Aroba.

– Aro nem a társa – csóválta fejét Jasper.

Carlisle hirtelen érdekesnek találta a beszélgetést, letette maga mellé a laptopot, egy kissé előre dőlve hagyta, hogy Jasper folytassa beszélgetését. Ez a mondat Edwardban és Emmettben is felkeltette a kíváncsiságot, némán figyelve kérték, hogy bátyjuk folytassa elméletének kibontását.

– Itt arról van szó, hogy Lia csak a kapcsolatot érzi, mert Aro változtatta át. Képességeimből kiindulva tudom, hogy mit érez valaki a társa iránt. Lia nem érzi azt a bizsergető érzést, mint egy társ szokott.  Szerelmes, de ez a szerelem hamarosan elmúlik, és rájön, hogy nem érez semmit, persze, csak ha nem megy vissza Volterrába, akkor erősödni fog a kötelék. Carlisle – fordult apja felé –, érez valamit irántad, de képtelen megfogalmazni, mit, ezért én sem látom teljes egészében az érzéseit. Egyszer kitörné a nyakadat a helyéről, máskor... – zavartságában a padlót kémlelte – máskor szívesen adna oda neked mindent.

– Szóóóval – állt fel ültéből Emmett –, Lia is érezheti azt, amit Carlisle?

– Sőt! Meggyőződésem, hogy már most érzi.

– Ostobaság – ingatta a fejét a férfi. – Újszülött, vágyik a testiségre.

– Rád vágyik. Egyikünkre sem mászott még rá, viszont veled már megtette, és te is nagyon élvezted a helyzetet, nem igaz? – engedett meg Jasper magának egy mosolyt.

– Na, de... – A férfi inkább nem mondott semmit. – A témát nem tehetnénk el egy olyan napra, amikor van is hozzá kedvem? – mondta kissé hevesen.

– Ugyan! Nézd őt meg! A szemével téged keres, ha gondolatolvasó lennék, biztosan azt látnám, hogy rólad fantaziál – itt Jasper sejtelmesen a még mindig duzzogó fivérére, Edwardra nézett.

– Mi van? – kapta fel a vizet Edward. – Kizárt dolog, hogy én abba a mocskos fejébe belenézzek!

– Edward! – szólt rá a trió.

– Mi bajod vele? Minket is bántott, mégsem vonatkoztatunk el attól, hogy itt legyen, sőt őszintén talán téged és Bellát bántotta meg a legkevesebbszer – mondta Jasper.

– Belegondoltatok ti már abba, milyen rontást hozhat ránk, ha Aro tudomást szerez kettőjük lehetséges érzéseiről? Carlisle beleszeret Aro társába, Lia ezért elhagyja a Volturit. Ha Aro tényleg szereti Liát, ezt kőkeményen megtorolná. Egy tortúra bőven elég volt három évvel ezelőtt, nem kell több.

– Nem ilyen önzőnek ismertelek meg – nézett rá szemrehányóan Jasper. Edward mint mindig, most is visszább vett ettől a nézéstől.  Jasper nézésétől mindig úgy érezte, hogy inkább elfutna, mint állná a tekintetét, főleg, amikor Jasper ilyen elszántan, már-már monomániásan néz rá. – A családunk, a barátaink harcot vállaltak volna a lányodért. Ha harcra került volna szó, Carlisle meghalt volna, de megtette volna, érted. Te nem vagy hajlandó áldozatot hozni érte? Felnevelt, mi befogadtuk Bellát, kiálltunk Nessie-ért. Nem érdemel meg a családunk minden tagja egy társat?

– Nem Liát. Ti komolyan el tudnátok őt képzelni nevelőanyánknak?

– Igen! – vágta rá a két fiú teljes őszinteséggel.

Társaik, Rosalie és Alice hamar megértették velük, hogy Lia ártatlansága az emberi életben csupán erélynek számított, nem bűnnek, így barátkoztak a gondolattal, hogy Lia Sloan egészen tűrhető is tud lenni, s Jasper kutakodása rávilágította őket, hogy a lány igenis szerethető, csak tudni kell vele bánni. 

– Igaza van Edwardnak – dőlt hátra a kanapén beletörődve Carlisle –, ez a kockázta nem éri meg. Még egy nézeteltérés a Volturival... – Felsóhajtott. – Több, mint háromszáz éve társ nélkül vagyok, túl fogom élni, ha nem Lia lesz a társam.

Meglepte, hogy ilyen őszinteséggel, korlátok nélkül képes volt beszélni a szerelem gondolatáról. Eddig mindig ő volt a rangidős, s a legbonyolultabb helyzetekben is meglátta a kiutat, ám most úgy eltévedt, hogy segítségre volt szüksége, mert ha jobban elveszik az érzelmei rengetegében, akkor józan ítélőképességét talán örökre veszni hagyja. Racionális lénye egyértelműen el akarta engedni a Liáról szóló jövőjét, de az a mosoly, a hang, mely akkor is megperzselte szívét, mikor kiabált vele, nem hagyta nyugodtan szenvedni.

Szemét a padlóra függesztette, a néma csend kíséretében engedte, hogy gyásza a szerelem iránt csendben elsírja magát, hogy aztán talán évezredek múltán újra képes legyen társat keresni magának. Nem is hitte volna, hogy a szerelem ilyen nehéz is lehet, hogy megtöri, kettéhasítja szívét, és mindennapossá válik a magány, amiért nem lehet a sors által nekiszánt lánnyal.

Jasper és Emmett szinte vérbe forgó szemeikkel szikrát hánytak Edward semleges arcára. A fiú újra elszégyellte magát, nagy áldozatot hozott, azzal, hogy megszólalt:

– Belenézek a fejébe, és tudatni fogom, mit érez. – Testvérei még mindig szúrós szemmel néztek rá. – És igen, hajlandó lennék elfogadni nevelőanyámnak, ha úgy alakul, de ahhoz gyökeresen változtatnia kell életfelfogásán.

– Fog is! – veregette meg hátát Jasper, majd az apjához ült, s a fülébe súgott. – Két hét múlva ketten vagytok itthon.

– Honnan... – pislogott nagyokat, aztán rájött. – Alice... – fújtatott. – Sírba fogtok tenni...

Elmosolyodott, halovány mosoly volt, hogy a két fiúnak ne essen le abban a pillanatban, hogy Jasper, mit súgott neki, ám ebben a mosolyban volt a szerelembe fektetett reménye. Visszagondolt a két héttel ezelőtti pajzánkodásukra, és egyértelműen hiányzott neki Lia jéghideg bőre, a langyos ajkai, amik úgy falták őt, hogy azt hitte már akkor eléri a gyönyör kapuját, holott Lia akkor még csak az ajkával érintette övéit. Arra az aranyos szuszogásra és nyögések foszlányaira gondolt, amik Lia száján buktak ki, mert élvezte, ahogyan ő hozzáér. Csókolni vágyta, ajkaival felfedezni egész testét, míg Lia belebolondulva az édes kínba kéri őt, hogy ne csak a száját használja.

Órákig gondolkodott ezen, nem is foglalkozva azzal, hogy Edward esetlegesen a fejébe nézhet. A nap végére egész pontosan tizennégy üzenet árasztotta el mobilját, amiben barátai vagy éppen kollégái gratulációjukat fejezik ki, amiért barátnője lett. Eleinte nem értette, aztán mikor a három lány hazajött minden világossá vált számára, s valahogy büszkének érezte magát, amiért a külvilág azt tudja, Lia Sloan az ő szerelme és nem másé.

Míg néhány percre lejött hozzájuk a lány, addig le sem vette róla a szemét, a boldog Liáról, akit látszólag felvidított a vásárlást okozta láz. Egyetlen egyszer kapta el tekintetét Liától, de akkor is Jasper feltűnő pillantásai miatt. Fia titkon bólintott, és ezt tudta, mit jelent.

Lia Sloan szerelmes belé.

Sziasztok! <3
Itt a kövi rész is :). Hát, annyit elmondhatok, hogy lesznek még bonyodalmak a két főszereplő kapcsolatában.
Ti mire tippeltek, mik lehetnek azok?
Szép hétvégét Nektek!