10-kor mindenki gyülekezett az udvaron.
Majd elindultunk egy ösvényen a folyó felé.
Stephanie többször is rám pillantott,és mindig mondott valamit.

-Hogy vagy?-lépett mellém Shawn.
-Megvagyok.-mondtam.
-Héj, mosolyogj már egy kicsit.-majd megfogta a kezem és elkezdte ide-oda rángatni.
-Mendes. Nemár.-mondtam mosolyogva.

A rángatást abbahagyta, de a kezemet továbbra sem engedte el.

-Figyelem, megjöttünk.-mondta Lasey.
-Először is mivel ez vadvízi kajakozás az első,hogy mindenki felvesz egy mellényt.-mutatott Scott a mellényekre az asztalon.
-Majd egyenként mindenkinek kötelező idejönni hozzánk,hogy megbizonyosodjunk róla,hogy jól becsatoltátok a mellényt.-mondta Jeremy.

Mindenki felvett egyet, majd átnézette a tábor vezetőkkel,hogy minden rendben van-e.

-2-vel fogunk ülni?-kérdezte Emma.
-Igen.-mondta Lasey.

Dylan odalépett Shawn mellé.

-Beszélnem kell veled.-nézett komolyan.
-Rendben. Az arcodból ítélve komoly dologról.-nézett Dylanre.
-Igen.-

-Figyeljetek ide. Jeremy és én megyünk legelől, Scott pedig az utolsó lesz. Vigyázzatok a folyóval, egy része tele van sziklákkal amit kikéne kerülnetek, a víz legmélyebb része pedig 1,8 méter. Attól függetlenül,hogy rajtatok lesz a mellény, ki nem tud úszni?-nézett körbe Lasey.
-Mindenki tud.-mondta az edző.
-Rendben. A rázósabb részeknék szólni fogunk. Nem lesz baj. Akkor szálljatok be.-mondta.

Gabival vízre szálltunk.

-Ez nekem nem tetszik.-mondta Gabi.

A csónak ide-oda dőlt.
Majd amikor mindenki a vizen volt megindult az evezés.

-Szóval, Shawn. Mit akarsz Christytől?-nézett maga elé Dylan.
-Ez most,hogy érted?-fordult hátra Shawn.
-Tudom,hogy fogadtál és azt is tudom,hogy mi a büntetésed.-mondta nyugodt hangon.
-Christynek elmondod?-kérdezte aggódóan Shawn.
-Először veled akartam róla beszélni. De ha Te nem mondod el neki, akkor én fogom.-hangzott a válasz.
-Igen, igazad van. Az elején csak a fogadás miatt tettem mindent. De tegnap óta, valami megváltozott.-mondta Shawn.

Mind a ketten csendben ültek és eveztek.

-Azt hiszem, kezdem megkedvelni.-mosolygott Shawn.
-Nem tudom, észrevetted-e, hogy ő is oda és vissza van érted. Ne játssz az érzéseivel. Mondd el neki,hogy fogadtál és,hogy azóta már megváltoztak a dolgok.-mondta Dylan.
-A bálon elmondom neki.-bólintott  Shawn.
-Úgy legyen.-

1 óra múlva, a semmiből felerősödött a szél és beborult az ég.

-Úgy látom nagy vihar lesz. 500 méterre innen partra szállunk.-kiabált hátra Lasey.
-Én nagyon fázok.-mondtam.
-Jaj, ne nyafogj már.-mondta Gabi
-Nem tudod ki mondta,hogy vegyek fel rövid nacit?-
-Honnan kellett volna tudnom,hogy ilyen idő lesz?-fordult hátra Gabi.

Durcásan eveztem tovább majd hirtelen beszorult az evezőm 2 szikla közé.

-Húzd már ki te szerencsétlen. Fel fogunk borulni.-mondta Gabi.
-Idióta szerinted mit csinálok?-közben rángattam az evezőt hátha kijön.

Gabi megfogta és rántott rajta egy jó nagyot,de az evező nem mozdult, csak mi borultunk bele a vízbe.
Sikerült megkapaszkodnom az egyik szikla szélében addig amíg Jace és Jon odaért és bemásztam hozzájuk.
Gabit addigra elsodorta Laseyék felé a víz.

-Lasey. Ember a vízben.-kiabált Jon.

Lasey és Jeremy keresztbe fordították a kajakot, majd megfogták Gabit és behúzták maguk mellé.
Gabi fájdalmat érzett a jobb combja körül, de örült,hogy a vízből kint volt.

Majd egy kis idő múlva elértük a helyet ahol megálltunk és kimentünk a partra.

-Jól vagy?-siettem oda Gabihoz aki a földön ült.
-Hát..-kezdte, majd a combjáról elvette a kezét.

A nadrágja kiszakadt és volt egy vágás a combján ami nagyon vérzett.

-Jeremy. Van egy kis gond.-mondtam.

Jeremy odalépett hozzánk, majd tépett egy darabot a felsőjéből és szorosan bekötötte Gabi lábát.

-Amint visszaérünk a táborba,megnézzük közelebről a lábad.-mondta majd odament Scotthoz és Laseyhez.

-Figyelem. 2 terepjárónk van, amik 5 személyesek. De a csomagtartón elférnek még  5-en. Ami azt jelenti, hogy pár embernek itt kell maradnia addig a kis faházban amíg a többieket elvisszük.- mondta Scott.
-Itt maradok 2 diákkal.-mondta az edző.
-Én maradok.-mondta Shawn.
-Én is.- álltam fel Gabi mellől.