Bementünk az ebédlőbe és hirtelen minden tekintet rám szegeződött. Gabi pedig csak önelégülten mosolygott.
Leültünk az asztalunkhoz, mindenki sutyorgott a ruhámról, de főleg a hátamon lévő feliratról.
Shawn,Jace,Jon és Dylan az ebédlő másik oldalán ültek, néha-néha pedig felénk pillantottak.
De aztán elkezdtünk enni.

-Na jó,csak engem idegesít,hogy folyamatosan felénk néz mindenki és minden második kiejtett szó a nevem?-néztem a lányokra.
-Ne foglalkozz vele.-mondta Gabi.

De nem bírtam nem foglalkozni vele,így felálltam a székemre és körbenéztem.

-Na szóval kedves osztálytársaim, szerintetek nem hallom,hogy amióta csak beléptem rólam dumáltok? Ha annyira érdekel titeket,  elmondom,hogy egy tegnap esti játék során nem csináltam meg a feladatom, és ez a büntetésem. Akinek nem tetszik, vagy talán sértő ez az öltözet legyen oly szives és ne nézzem rám, mert nem kötelező.-mondtam, majd leszálltam és leültem.

Hirtelen csend lett, de nem tartott sokáig.

-Na és Christy mi a helyzet a hátadon díszelgő Szeretlek Shawn felirattal?-állt fel Stephanie.
-Nahát, te tudsz olvasni?-nevettem, majd én is felálltam.
-A kérdésre válaszolj.-mondta.
-Talán rossz a füled? Az előbb mondtam el.-mondtam mosolyogva.
-De azt elfelejtetted megemlíteni,hogy ma hajnalban lesmároltad Shawnt.-állt fel Mia.
-Előtte pedig a nyakába ugrottál.-csatlakozott a barátnőihez Clary.
-Igen, megcsókolta Shawnt.-állt fel Vici és Sofi.
-Talán féltékeny vagy Stephanie?-nevetett Gabi.
-Mégis kire lennék féltékeny? Egy ilyen idióta lányra? Tegnap este biztos sokat ittatok, Shawn csak azért tűrte el neked,hogy megcsókold. Ha nem így lett volna akkor még a közelébe se mehettél volna. Egy árva, divatjamúlt lány vagy, aki csak azért van itt közöttünk, mert az apja kituszkolta a süllyedő autóból, ami aztán a szüleid koporsója is lett.-nevetett Stephanie.

Mindenkinek elállt a lélegzete. Csak nézték Stephaniet és engem.
Én a földet bámultam könnybe lábadt szemekkel és ökölbe szorult kezekkel.

-Christy,ne. Hagyd.-fogta meg a vállam Gabi.

A tanárok és Shawn is felállt.

-Ha még egyszer a szüleimet és a történteket emlegeted, kiütöm az összes fogad.-mondtam a könnyeimmel küszködve.
-Jajj, de megijedtem. Igazából azon gondolkodom,hogy megkellene köszönnöm apukádnak,hogy megmentett, mert más különben nem lehetnél most itt.-mosolygott gúnyosan.
-Stephanie elég volt.-mondta Mrs.Williams.

De már késő volt,megindultam Stephanie felé.

-Christy.-kiabált Shawn, majd elindult felénk.

Stephanie ledermedve állt előttem, én meglöktem, ő pedig a földre zuhant, majd behúztam neki egyet.
De ekkor valaki megragadta a derekam és kirángatott az ebédlőből.
Én csak sírtam és kapálóztam.
Majd az udvaron rájöttem,Shawn volt aki kivitt onnan és szorosan magához ölelt.
Ott álltunk kint és ő szorosan ölelt.

-Stephanie, kelj fel.-mondta Mrs. Williams.
-Látta mit csinált? Elmebeteg, kiütötte egy fogamat.-kiabált sírva.

Majd az edző kivitte őt is onnan.

-Mindenki fejezze be a reggelijét.-mondta Mrs. Williams majd Shawnra és rám pillantott.

-Christy. Shhh. Szörnyen sajnálom ami a szüleiddel történt.-mondta a srác.

Én csak néztem magam elé és nem szóltam semmit.

Reggeli után mindenkinek visszakellett mennie a házába.
10kor volt gyülekező az udvaron és azután lesz a kajakozás.

Bejött Mrs.Williams és az edző.

-Christy, rendben vagy?-kérdezték.
-Stephanie?-néztem rájuk.
-Kiütötted az egyik fogát hátulról.-mondta az edző.
-Haza küldenek?-
-Nem.-ült le mellém Mrs.Williams.
-Miért?-kérdeztem.
-Azért mert az a lány egy érzéketlen tuskó. Nem szabadott volna olyanokat mondania. A reakciód normális volt.-mondta az edző.
-Szeretnél részt venni a programon?-kérdezte Mrs. Williams.
-Igen.-mondtam.

Az edző kinyitotta az ajtót, majd intett, Stephanie jött be.

-Christy, én sajnálom amiket az ebédlőben mondtam. Elragadott a hév.-mondta Stephanie.
-Hiába próbálok hinni neked, nem tudok. Ne várd,hogy elnézést kérek a fogad miatt. Csak egyet kérdeznék. Honnan tudod?-néztem rá.
-Kihallgattam tegnap Vicit amikor mesélte a fiúknak billiárd közben.-mondta.
-Értem.-mondtam.

Majd Steph elment a tanárokkal együtt.

-Christy, sajnálom.-mondta Vici.
-Ezt ne. Nem tudhattad,hogy ott van.-öleltem meg Vicit.
-Legalább megkapta a magáét.-mondta Gabi.
-De az apja nem fogja ennyiben hagyni.-mondta Vici.
-Mire számítsak suerintetek?-néztem rájuk.
-Az apjától semmi jóra.-mondta Gabi.
-De viszont teljes mértékben neked volt igazad, és ezt még 20 ember elmondhatja.-mondta Sofi.

Majd a délelőtt folyamán a lányok felvidítottak.