2./24
Késtem 10 percet, de most egy jó hosszú résszel készültem.🖤❤
-Éppen várok...1 perc és..-
-Miaz Christy??-
-A teszt jó, megjelent az a kék csík.-
-Úristen de izgulok.-
-Sofi...nálam jobban biztos nem izgulsz...hisz most lehet, hogy az én pockomban növekszik valaki.-
-Najó...ez igaz. De akkor is. Jajjj...neked is lesz kisbabád.-
Ahogy kimondta azt a szót, igaz halványan, de megjelent a + jel.
-Christy. Eredmény???-kérdezte izgatottan.
-Sofi...itt van a +jel...és úristen....úristen egyre jobban látszódik.-
-Christy. Ez azt jelenti...-
-Állapotos vagyok.-mondtam ledöbbenve.
Shawn Szemszöge:
Miután Christy elment, bementem a nappaliba.
-Shawn.-lépett mellém Hailey.
-Figyelj...beszélnünk kell.-
-Muszáj itt?-mosolygott.
-Nem.-
-Haza akarok menni.-
-De Hailey. Én még nem akarok elmenni. Itt vannak a régi barátaim és a családom.-
-Sajnálom, de nem érzem itt jól magam. Mindenki olyan ellenséges velem. Mintha én tehetnék arról, hogy szakítottatok.-
-Bocs ha így érzel, de én akkor is maradok még.-
-Hát ez király.-ment be durcásan a konyhába.
Nem törődve vele jót beszélgettem a régi ismerősökkel.
2 óra múlva elindultunk a reptérre.
Az egész utat végig aludta, az én agyam pedig ezen az egész helyzeten járt. Valahogy beszélnem kell Haileyvel arról az estéről.
Hajnali 3-kor értünk a lakására, én pedig egyből elis aludtam a kanapén.
-Shawn, ébresztő.-húzta el a függönyt, így a szemembe sütött a nap.
-Basszus, nemár.-fordultam be.
-Elég volt már az alvásból délután 2 óra.-
-Mennyi??-pattantak ki a szemeim.
-Igen Shawn, elég sokat aludtál már.-
-Miért nem keltettél fel hamarabb??-ültem fel nagy nehezen.
-Mert olyan édesen aludtál.-mosolygott.
-Hailey, én beszelni akarok veled..-
-De hisz most is beszélünk.-nevette el magát.
Ilyenkor mindig a füle mögé tűri a haját, és ez eléggé aranyos tud lenni.
-Igen, de sokkal komolyabb dologról.-
-Hát, hallgatlak.-ült le a kanapéra.
-Aznap este...-
-Melyik este?-
-24-én... Mi, mi lefeküdtünk?-
-Tessék??-pattant fel idegesen.
-Sajnálom...csak egy egyszerű kérdés volt. Nem emlékszem..túl sokat ittam.-
-Najó...akkor ezt a témát leis zárhatjuk. Most mennem kell, fotózás lesz.-
5 perc múlva már egyedül voltam a házban. Összeszedtem magam és lementem a legközelebbi boltba pár hozzávalóért az esti vacsorához. Igen, úgy döntöttem nem adom fel és kiderítem mi történt Hailey és köztem akkor este.
Csináltam spagettit, ami remélem finom lett,mert nem vagyok valami konyha tündér.
Este olyan 11 körül arra lettem figyelmes, hogy becsukódik az ajtó, így kimentem az előszobába és megláttam Haileyt.
-Szia.-
-Hát te?-kérdezte meglepődve.
-Csináltam vacsorát.-
-Valóban?-
Bólogattam, Ő pedig mosolyogva levette a kabátját.
Bementünk a konyhába és leültünk az asztalhoz.
Az elején kikérdeztem a fotózásról, majd amikor már megivott 1-2 pohár bort...akkor láttam elérkezettnek az időt.
-Hailey, mi történt 24-én éjjel?-
-Esküszöm Shawn nem igaz, hogy nem tudsz leszállni arról a rohadt témáról.-kiabálta.
-Nem értem miért viselkedsz így. Mégis mi félni valód lehet??-
Ekkor esett le nekem...ekkor vált végre világossá minden.
-Mi nem is feküdtünk le.-mondtam döbbenten és felálltam.
Visszaemlékezés: December 24 -Hailey szemszöge
Több óra autóút után meghallottam, hogy megjött Shawn.
Kimentem az előszobába és ajtót nyitottam neki.
-Mi a baj??-kérdezte egyből.
-Gyere be.-indultam el a nappali felé.
Levetkőzött és leült mellém a kanapéra.
-Hailey, nekem bármit elmondhatsz.-fogta meg a kezem.
-Igen...tudom. A régi szerelmem, Jack akiről már beszéltem...-
-Mi van vele?-kérdezte aggódva.
-Ma megkeresett, megragadta a torkom és nekinyomott a falnak.-kezdtem megint sírásba.-Megfenyegetett, hogy ha az övé nem lehetek akkor senkié sem.-
Átkaroltam Shawn derekát és szorosan hozzá bújtam.
-Hailey...annyira sajnálom, hogy ezt ismét átkellett élned.-ölelt karjaiba.
-Legalább te itt vagy nekem.-szipogtam.
-Elkell mennünk a rendőrségre.-
-Mi??-kaptam fel a fejem.
-Felkell jelentened zaklatásért. Ez nem állpot. Mi van ha a következő alkalommal tényleg rád támad?-
-Ezt nem nézem ki belőle..-
-Én meg a hallottak alapján igen. Nem akarom, hogy bajod essen.-
-Annyira köszönöm,hogy itt vagy nekem. De nem akarom beavatni a rendőrséget.-
-Hailey..-
-Kérlek Shawn...nem akarom.-
-Rendben.. de akkor én tartalak szemmel. Ha pedig újra felbukkan...akár egy üzenetet is ír...megyünk a rendőrségre. Megértetted?-
-Igen.-bújtam hozzá.
Olyan jó érzés őt ilyen közel érezni magamhoz...egyszerűen elbűvölő ez a srác. Bárcsak az enyém lenne...bár lehet is..
Lelkiztünk még egy kicsit, utána rávettem, hogy nézzük egy kicsit a tv-t.
Hoztam be a konyhából bort, így lassan mind a ketten teljesen elengedtük magunkat.
-Shawn...táncolj velem.-pattantam fel a kanapéról.
-Ohh...nem köszi.-mosolygott.
-Gyere már és ne kéresd magad.-húztam fel a kanapéról.
Átkaroltam a nyakát, és lassúzni kezdtünk.
-Tudod Hailey..azt hiszem soha nem voltam még részeg..-
-Épp ideje volt..-néztem mélyen a szemébe.
Eljött az én időm...most kell szétválasztanom a cuki álompárt.
Egyik kezemmel nyakát kezdtem el cirógatni, a másikat pedig bevezettem a pólója alá.
-Hailey...mit művelsz?-
Megfogta a kezemet és kihúzta a pólója alól.
-Add át magad nekem.-suttogtam a fülébe.
-Nem lehet.-tolt el magától.
-Miért nem?-
-Christyt szeretem...Ő a menyasszonyom...Nem tehetem ezt vele.-
-Amiről nem tud, az nem fáj.-
Megsimítottam az arcát és csókolgatni kezdtem a nyakát.
-Hailey hagyd abba.-hátrált.
-Nem értelek.-
-Nem csalom meg Christyt...-
-Najó...rendben. Sajnálom, én is többet ittam a kelleténél. Gyere menjünk.-fogtam meg a kezét.
-Hova?-
-A hálóba. Az csak nem lesz baj, ha nem akarom, hogy a kemény kanapén aludj.-nevettem el magam.
-De semmi más..-
-Nyugodj már meg.-
Bólintott és felmentünk az emeletre.
-Na...én még gyorsan bemegyek a fürdőbe. Te feküdj le.-
-Nem kell kétszer mondanod.-mondta.
Ő a szobába én a fürdőbe mentem.
-Miért kell neki ilyen hűségesnek lennie...megáll az eszem. Mi a fenét csináltam szarul?-támaszkodtam meg a mosdókagylón és a tükörbe néztem.-Nem adom fel ám oyan könnyen.-mosolyogtam gúnyosan.
Levettem az összes ruhámat és bementem a szobába.
Shawn ott feküdt az ágyon és láthatóan elaludt.
Szétszórtam a ruháimat a padlón, kivéve a melltartót, amit odaraktam a párnája mellé.
Ezután lehúztam róla a takarót és kigomboltam a nadrágját. Mivel megsem moccant egy kis szenvedés után lehúztam róla és az is a földön kötött ki.
Fogtam egy ollót és belevágtam kissé a pólója nyakába, amit sikerült már tovább szakítani. Alig bírtam ki,hogy ne rángassam le róla a boxert, ami alatt ott lapul látványosan nagy férfiassága.
A nagy önuralmamnak köszönhetően csak befeküdtem az ágyba és magamra húztam félig a takarót.
Shawn szemszöge:
Reggel hatalmas fejfájásra ébredtem, és amikor elfordítottam a fejem Hailey meztelen felsőtestével találtam szemben magam.
Azonnal kikeltem az ágyból és megláttam a szanaszét heverő ruhadarabokat, és valahogy az elszakadt felsőm sem kerülte el a figyelmemet.
Azonnal magamra kaptam a nadrágomat és lementem a konyhába.
Egy pohár vízzel, pár falat kajával és gyógyszerrel indítottam a napot.
Ezután vettem csak észre az asztalon díszelgő 2 boros üveget.
-Jó Reggelt.-lépett be a konyhába Hailey egy bő pulcsiban.
-Sziaa.-nyögtem ki nagy nehezen.
-Jajjj Shawn...megkell ismételnünk az estét.-mosolygott és bement a nappaliba.
Ezt nem hiszem el...
Megcsaltam Christyt hisz minden egyes jel erre utal..egy undorító féreg vagyok...
Visszaemlékezés vége.
-Rendben. Valóban igazad van. Nem, nemfeküdtünk le. Remélem mostmár örülsz.-kiabálta.
-Jack nem is keresett meg újra..igaz? Egész végig csak játszottál velem. Kihasználtad, hogy a barátomnak tekintetelek és, hogy jó szívű vagyok. Aztán pedig visszaéltél azzal, hogy berugtam. Elhitetted velem, hogy megcsaltam azt a lányt, akit mindennél jobban szeretek. Egy utolsó ribanc vagy. Soha többet nem akarlak látni.-mondtam az utolsó mondatot már haláli nyugodtan.
Bementem a nappaliba és felkaptam a telefonom.
-Mégis mi a fenét csinálsz??-jött utánam.
-Mi a szart nem értessz abból, hogy undorodom tőled?? Most pedig rendbe hozok mindent, amit elszúrtam.-
Tárcsáztam Christy számát.
Christy szemszöge:
-Christy. Eredmény???-kérdezte izgatottan.
-Sofi...itt van a +jel...és úristen....úristen egyre jobban látszódik.-
-Christy. Ez azt jelenti...-
-Állapotos vagyok.-mondtam ledöbbenve.
-Úristeenn...-hallottam Sofi hangján, hogy rettentően boldog.
-Várj...épp hív valaki.-
-Kiaz?-
-Shawn.-néztem meg a kijelzőt.
-Beszélj vele. Gyerünk. Sziaa.-
-Szia.-
Shawn addigra lerakta a telefont, de aztán újra hívott. Felakartam venni, amikor is egy hatalmas robbanást hallottam a hátam mögül.
Azonnal eldobtam mindent a kezemből és bekapcsoltam az övemet. Az oxigén maszk pedig megjelent elöttem.
A gép rázkódni kezdett és azonnal kitőrt a pánik. Mindenki kiabálni és sikítozni kezdett. A légiutas kísérők igyekezték megnyugtatni az embereket de nem nagyon sikerült.
Hátrafordultam és láttam, hogy tőlem kb 10 méterre hátul egy óriási lyuk van a gép oldalán. A táskák és minden mozdítható dolog a légnyomás változásnak köszönhetően csak úgy repült a lyuk felé. Az ott ülő férfi és hölgy sikeresen bekötötték magukat, de az ülés csavarai kezdtek kilazulni és kizuhantak a repülőből.
Ekkor szinten sokkot kaptam a látványtól.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro