Rebeka a kanapé karfájának dőlve olvasott a nappaliban, mikor Szilveszter gondterhelten belépett a helyiségbe. A nő nem pillantott fel, de érzékelte a férfi lehangoltságát - ismerte már Szilvesztert annyira, hogy tudja, majd elmondja, mi történt, ha akarja. És minden alkalommal elmondja.
  A férfi megfogta a lány lábát, felemelte, leült a kanapéra, s ölébe vette.
- Nem hittem volna, hogy ennyire macerás egy esküvő szervezése - sóhajtott. - Tudtam, hogy nem egyszerű, na de ennyire nem?
- Mi történt? - csukta be a könyvet Rebeka. Roppant mód mulattata a helyzet.
- El kell mennünk majd tánctanárhoz - hajtotta hátra fejét a férfi a háttámlára, ezzel jelezte, mennyire nincs kedve a dologhoz.
- Nem, barátom - nevetett fel a nő. - Neked kell tánctanárhoz menned!
  Szilveszter felkapta a fejét és szúrós szemekkel Rebekára nézett.
- Ez csúnya volt.