Este éreztem, hogy kimászik alólam ember, majd betakar...... Ezekszerint Zsombi elment. Nem tudom, hogyan kerülhettem a mellkasára, annyit tudok mondani, hogy bealudtam a Venom nézése közben. A másik, meg , hogy kényelmes srác......Hajjj, már megint miket beszélek itt?

Reggel felkeltem, és neki álltam pakolászni a bőröndömbe, hogy el tudjak költözni, mert, hogyis mondjam szépen.....a szüleim kb.kidobtak..................Éppen nagyban raktam el a ruháimat, amikor megszólalt a telóm. Egyből rájöttem, hogy Máté hív, mivel a Smash! - re van beállítva a hívása. Felnyaláboltam a telóm, és ráugrottam az ágyamra. Igen, nem csak kanapém van, ágyam is...

- Szia! - köszöntem bele.

- Mondanom kell valamit - mondta full komolyan a haverom.

- Mondjad - bíztattam.

- Nem lakhatsz nálam - folytatta , mire nekem elkerekedtek a szemeim.

- Mi? - nyögtem ki.

- Tegnap volt egy kis khm... rosszalkodás Zoéval, és azt mondta, hogy ide akar költözni. És azt mondtam, hogy rendben. Neked meg nem lenne helyed - magyarázta.

- Most komolyan eldobsz egy másik lány miatt? - kérdeztem egy kicsit idegesen.

- Igen. Azt hiszem - mondta, és hallottam, hogy egy nagyot nyel.

- És mondd már meg nekem azt, hogy akkor hol fogok lakni? - érdeklődtem tőle.

- Azt már nem tudom - vágta rá, és kinyomott. Hát mit ne mondjak, nagyon kedves. Fasza. Most hol fogok aludni? Lakni? Egyáltalán lesz fedél a fejem alatt? Inkább tovább pakoltam a ruháimat, amiből nincs olyan sok. Nem vagyok olyan, hogy minden héten elmegyek a legtrendibb ruhadarabokért................

- Hajj, már megint valaki megzavar ! - morogtam, majd felvettem a telefont, mire vihognom kellett. A Zsombi által beállított név jelent meg a kielzőn.

- Hali. - motyogtam bele a telefonba.

- Szoszi. Mi ez a rossz kedv? Azt hittem, hogy kényelmes vagyok - nevette el magát Zsombor a vonal másik végén. 

- Nem.....Á, mindegy, hagyjuk - sóhajtottam egy nagyot, majd visszahanyatlottam a bőrőndömhöz, és behúztam a cipzárt. 

- Naa. Ha nem mondod el, akkor gecire elfoglak rabolni, és nem érdekel, ha a szüleid sírni érted - mondta sokkal méllyebb hangon, mint amilyen általában szokott lenni. Akaratlanul is felnevettem.

- Legalább viszel mennyasszony pózban? - kérdeztem reménykedvet.

- Nem - mondta. - Na mesélj nekem. Zsombi papa mindent megold - váltott komolyabbra. Én meg elmeséltem neki. Azt, hogy Máté most valamiért köcsög velem, meg persze azt, hogy nem lesz hol aludnom. Nem tudom, miért, de benne furcsa mód annyira megbíztam, hogy a legféltettebb titkomat is. 

- Ez rohadt egyszerű. Költözz hozzám. Van egy kéróm. - mondta, mire én örömömben sikítottam egyet. 

- De várjunk.............a szüleim bele fognak egyezni? - kérdeztem, de inkább magamtól.

- Várj egy kicsit mondtam, majd Messengerre belépve ráírtam anyumra. 

Én: mindegy, hogy hova költözök?

Anyuc: arra a srácra gondolsz, akit mamádhoz vittél?

Én: honnan tudtad?

Anyuc: Magdi Mama elmesélte. Helyes fiú

Én: Tényleg?

Anyuc: Persze

Én: Akkor?

Anyuc: Mehetsz

Anyuc: De azért mutasd majd be, ha megyünk....

Én: oké

Anyuc: Na mentem. Megyek Mojitót inni

Én: oké. Szia

- Na itt vagyok. Anyum azt mondta, hogy mehetek hozzád, mert helyes fiúnak tart - mondtam.

- Mondom én, hogy helyes vagyok! Már csak neked kéne elismerned- felelte nagyképűen. -2 óra múlva várlak a házunknál. Címet majd instán küldöm. 

- És segítesz is cipekedni? - kérdeztem reménykedvet.

- Persze - vágta rá, majd kinyomott.

Helllóóóóóóóóóóóóóóó! Itt lenne a részem! Remélem tetszik!

2024.08.05.