3. rész
All Might egy hatalmas üvöltéssel jelezte, hogy a meccs elkezdődött. Tsuyu-val azonnal be is rohantunk az épületbe és ketté váltunk. Nem kellett sokat haladnom, talán fél perc sem telt el, mikor egy hatalmas robbanás miatt összeomlott a mellettem lévő fal.
-{név} most megvagy! -üvöltötte Bakugou-
Gyorsan félre ugrottam, majd megtöltöttem a tenyereim altató méreggel. A szőke nem hagyot nekem sok időt, rögtön újra támadt. Kikerültem a lángjait és pár lépés távolsággal közelebb kerültem hozzá. Már lendítette a jobb öklét, mikor az arcába nyomtam a tenyerem, ami tele volt töltve méreggel addigra.
Pár pillanatig csendben állt, nem támadott, viszont ezekután egy hatalmas robbanó erővel neki lőtt a méterekre lévő falnak.
- Csak ennyit tudsz?! -a fiú elindult felém-
Felkecmeregtem a földről és újra méreggel kezdtem tölteni a kezeim. Ha az előbbi mennyiségtől nem is ájult el, el kell, hogy szédüljön, vagy legalább faradjon.
Óvatosan felé indultam miközben ő még két támadást intézett felém.
- Dőlj már ki! -üvöltöttem rá miközben újra az arcához akartam nyomni a kezem, de Bakugou elkapta azt a jobb karjával-
- Meg vagy!
- Ahogy te is! -A szabad kezemmel megfogtam a jobb karját és teljesen erővel megszorítottam, ami szinte azonnal lilülni kezdett- Tudod, van néhány kígyó akik nem rendelkeznek méreggel, csak hatalmas szorító erővel! Vagy talán idáig nem jutottál el biológiából? -kérdeztem gúnyosan-
-Ígyis-úgyis szétszedlek! -a másik kezével a fejem felé nyújt, miközben lángok kezdtek benne szikrázni-
-A jobb kezednek már annyi, jó időre. -ahogy ezek a szavak elhagyták a szám rögvest visszaugrottam egy hatalmasat-
Bakugou letette a bal kezét és kérdő arccal rám nézve próbálta mozgatni a jobb kezét, ami nem mozdult.
- Mi a szart csináltál?! Rohadt kígyó!
- Ez az én tehetségem, Bakugou! Hogy ízlik a karodnak a bénító méreg?
- Miről hadoválsz?! -látszott a fiún, hogy egyre idegesebb lesz-
- Mikor megszorítottam a felkarod közvetlen közelről adagoltam be az izmaidba a mérgeim egyikét. Ha nem is tudlak legyőzni az álló képességed miatt, letudlak lassítani! -azzal befordultam a hozzám legközelebb lévő folyosóra és a legfelső emelet felé vettem az irányt-
- Rohadt dög! Gyere vissza!
- Csak szeretnéd!
Felrohantam a lépcsőkön, amit nehezített, hogy Bakugou még a bal kezével lőtte rám a perzselő lángokat. Végül sikerült felérnem a bomba szintjére, ahol épp sikerült Tsuyu-nak ráugrani a hatalmas tárgyra.
Bakugou mellém ért és heves lihegése ellenére, amit annak a méreg tömegnek köszönhetett, amit az arcába nyomtam, ráüvöltött Kirishima-ra.
- Kirishima! Mi a faszt csinálsz?! Hülye vagy? Csak úgy hagytad a békának, hogy megérintse?!
- Amit ma csináltál nem volt valami férfias.
- HÁÁÁ?! Én nem voltam férfias? Ki az, aki hagyta nyerni a csajt?
- Ki az, aki ok nélkül piszkál folyamatosan egy gyenge lányt, noha tudja, hogy komolyabb kárt is képes benne okozni?
- Nézd meg a jobb karom! Nem is érzem!
- Maximum öt percig nem fogod érezni.- -szóltam közbe, miközben sziszegtem egyet- Mellesleg "gyenge"?! -mordultam én is a vörösre- Egyáltalán nem vagyok gyenge!
- Hagyd csak, Kirishima-chan. -szólt a fiúhoz Tsuyu, miközben lemászott a bombáról- Mind a ketten eléggé forró fejüek, mégha ez {név}-chan-on nem is látszik.
- Értem...
- Hé! Mégis mit súg- -Bakugou-on látszott, hogy elkezd szédülni, pár pilanattal később a térdére esett és elájult-
- Látod, Kirishima? Erős vagyok! -mutattam diadalmasan a kidőlt szőkére- Ez az egyik mérgem hatása!
- Nagyon örülök, {név}-chan. De ugye nem lesz semmilyen komolyabb baja? -kérdezte fejét félre fordítva Tsuyu-
- Nem... Gondolom.
Végül megszólalt All Might hangja, szintén egy falra erősített hangszóróból.
- A győztes a "C" csapat, a hősök! Bakugou fiút beviszik a robotok a gyengélkedőre, a többiek jöjjenek vissza! -ahogy ezeket kimondta meg is jelent a két robot, egy hordágyat cipelve-
- Én megyek Bakubro után! -mondta Kirishima, majd a robotokkal együtt elindult a gyengélkedő felé-
- Mondtam, hogy szerintem nem lesz semmi gond! -azzal én is utánuk eredtem-
- {Név}-chan ne hagyj itt! -Tsuyu kapkodva futott utánam-
- Ezesetben, egyikőtök se jön vissza... -szólt All Might hangja-
A gyengélkedőn Recovery Girl fogadott minket, addigra már Bakugou az egyik ágyban pihent, még mindig eszméletlenül.
- Jól kiütötted. -nézett rám a pici nő- Viszont aggodalomra semmi ok. A szervezete számára ismeretlen az efféle méreg, de amilyen forró fejű, biztos felépül, még ma.
- Ezt jó hallani.
- Bakubro nagyon erős, még szép, hogy jól lesz!
- A későbbiekben nem kell tőle bocsánatot kérnem, ugye? -szóltam közbe-
- Nem gondolom.
- Az remek. -sóhajtottam megkönnyebbülten-
- Amúgy Recovery Girl! -kezdte Kirishima- Itt maradhatnánk a többiekkel, míg Bakubro fel nem ébred?
- Persze-persze! Ha ez nektek így esik jól.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro