4. Fejezet
-Segíthetek valamiben uram? - kérdezte ismét Dipper az idegent. Az idegennek szőke (már már citromsárga) haja volt. Dipper ismét megszólalt:
-Hahó! Uram! Tudok segíteni?
Az idegen ezt már észrevette. Fejével hátra nézett. Dipper amint meglátta az idegen arcát szédülni kezdett, majd pedig elájult. Egy sötét helyen találta magát. Nem látott semmit. Annyit tudott csak, hogy ül. Egy nagyon kényelmes székben. Egyszer csak egy nagy vászont látott, amire egy sima fehér kép volt vetítve. Dipper körülnézett. Egy moziban ült. Nem volt ott senki más, csak ő. A vetítőn közben megjelent a visszaszámlálás. 3...2...1... és elkezdett rengeteg képkocka egymás után lepörögni. Dipper nem tudott semmit felfogni belőle. Egyszer csak egy hangot hallott:
-Ne félj! Még látni fogjuk egymást!
Ebben a pillanatban fel is ébredt. A Gravity Falls-i kórházban találta magát. Mabel és Stan az ágy mellett feküdtek és várták, hogy Dipper felébredjen. Dipper felült. Mabel felkiáltott:
-Ez az! Hát jól vagy!
-Csitt Mabel! Nem biztos, hogy jó neki az, hogy te itt kiabálsz! - szólt rá Stan Mabelre. Dipper megszólalt:
-Engem nem zavar!
-Jól vagy? - kérdezte Mabel.
-Igen! Jól vagyok! - mondta Dipper.
-Mitöl ájultál el? - kérdezte Stan.
-Tegnap kevés vizet ittam. Biztos amiatt volt ez. - Dipper nem akarta elmondani nagyapjának, hogy mi az utolsó emléke, az ájulása előtt. Egyszer csak betoppant az orvos:
-Látom felébredtél Mason!
-Hívjon Dippernek! - mondta mosolyogva Dipper.
-Rendben Dipper! - mondta boldogan az orvos. - Az ájulást követő eséstől el kellett volna törnie valamilyét, de mégsem ez történt. Tudják, hogy ez mitől lehet?
-Nem - mondta Stan.
-Na mindegy. Örüljünk neki, hogy Dipper épségben megúszta. - mondta az orvos, majd ezt követően kikisérte az ikerpárt, és Stan-t a kórházból, majd pedig elköszönt. Ez után hazafelé a kocsiban ülve Dippernek csak az járt a fejében, hogy vajon honnan ismerős neki az az idegen, és, hogy miért ájult el amikor ránézett. Az ájulása előtti első emléke az volt, hogy egy sárga szem néz rá. Hazamentek majd pedig mivel már nagyon sok idő eltelt az ájulásos incidens után, megebédeltek. Délután filmet néztek, megvacsoráztak, majd pedig Dipper és Mabel elmentek lefeküdni. Dipper álmában újból találkozott Billel. A fekete hajú démon megszólalt:
-Üdvözöllek ismét fenyőfa! Beszélnünk kell.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro