Dipper korán felkelt. Nem tudott vissza aludni a fejében kavargó gondolatok miatt. Végül úgy döntött, hogy kimászik az ágyból. Le ment a konyhába, hogy gyorsan egyen valamit, de meglátta, hogy Stan is ott van.
-Ez nem lehet igaz! Már meglepetés palacsintát sem lehet sütni anélkül, hogy valamelyikőtök ne vegye észre! - mondta Stan.
-Neked is jó reggelt! - válaszolta Dipper.
-Miért vagy fent ilyen korán? - kérdezte meglepődötten Stan.
-Nem tudtam aludni. - válaszolta fáradtan Dipper. Ezután még beszélgettek addig, amíg Mabel fel nem kelt. Megreggeliztek, majd Mabel el is indult meglátogatni barátnőit. Dippernek így volt ideje átolvasni a naplót amit talált. Egész nap csak az ebéd miatt mozdult ki a szobából, de utána is folytatta az olvasást. Rengeteg érdekes dolog volt benne, de egy lény leírásán megakadt a szeme. Ez egy háromszög volt egy szemmel és egy cilinderrel. Nem értette, hogy miért van átfirkálva az összes oldal, amin akár egy szót is ejtenek róla. Az átfirkálások közül annyit ki tudott olvasni, hogy ez a lény egy démon és, hogy valami B betűvel kezdődő neve van. Még egy dolog volt amit nem értett, hogy hogyan lehet az, hogy nincs kisatírozva az a rész ahol leírja az író, hogy hogyan lehet megidézni. Mabel közben betoppant.
-Szia Dipper! Megjöttem! - kiabálta Mabel.
-Szia Mabel! Hogy érezted magad? - tette fel a kérdést Dipper.
-Nagyon szuper volt! - válaszolt Mabel testvérének. - És te addig mit csináltál? - kerdezte ezuttal Mabel testvérét.
-Olvastam a naplót. - válaszolta Dipper.
-Na muti! Én is meg akarom nézni! - mondta Mabel. Dipper oda adta testvérének a naplót. Mabel belelapozott, majd nevetve megszólalt:
-Ezek nagyon viccesen néznek ki! Itt van például ez a háromszög! Ez démon? Inkább olyan mint egy rajzfilmfigura!
-Ne viccelődj ezzel! Lehet, hogy hall minket! - monta aggódóan Dipper.
-Akkor most megnézzük, hogy létezik-e! - mondta Mabel. Ezután pedig felolvasta azt a mondatot amivel meg lehet idézni a démont. Egyszer csak minden szürke lett és megjelent egy sárga háromszög. De egyszer csak fekete lett aztán újra sárga. Ez ment még pár másodpercig, aztán pedig a ikerpár hátra esett. Minden visszakapta az eredeti színét, és a háromszög is eltűnt. Ezután Stan elindult Dipper és Mabel szobája felé. Ezt Dipper meghallotta és becsúsztatta a könyvet az ágya alá. Stan közben felért és benyitott az ajtón.
-Itt meg mi történt? - kerdezte Stan.
-Őőő... - Dipper nem tudott válaszolni, de testvére kimentette magukat a pácból.
-Mi csak... ugrálóversenyt tartottunk! - mondta Mabel.
-Őőő... rendben - mondta Stan. Már megszokta, hogy Dipper és Mabel szokott fura dolgokat csinálni, így ez sem lepte meg. Kiment az ajtón, majd le ment a nappaliba. Ezután Dipper megszólalt:
-Hát ez nagyon jó! Most van egy démon a házban! Remek!
-A te hibád! Nem szóltál, hogy ne olvassam fel! - mondta Mabel mérgesen.
-Az én hibám? Azt hittem egyértelmű, hogy démont idézni nem jó ötlet! - kiabálta mérgesen Dipper.
-Inkább nem szólok hozzád! - mondta mérgesen Mabel.
-Rendben! Én sem szólok hozzád! - válaszolta Dipper. Ezután mindketten leültek az ágyukra és a fal felé néztek. Mindketten elkezdtek hátranézegetni, majd felálltak. Mabel megszólalt:
-Kínos testvér ölelés?
-Kínos testvér ölelés. - mondta Dipper és megölelték egymást. Ezután filmet néztek Stannel utána pedig megvacsoráztak. Le is feküdtek aludni. Dipper most kivételesen gyorsan elaludt, de olyan dolog történt, amire nem számított.