Ransom a kanapén ült, mellette pedig Myra.
-A neve Kimberly volt! Valójában semmit se tudok róla, még azt se tudnám megmondani mikor kezdett a nagyapámnak dolgozni! Mindig barátságos volt de mindenkivel az volt! Tudod, a munka része!-kezdte Ransom.
-Harlan elmondta hogy ő is cseléd volt! Ilyen sokat láttad őt?
-Eleinte nem, majd egyre gyakrabban! Kifogásokat talált, hogy a szobámba takaríthasson, majd minden helyiséget ahol tartózkodtam! Valójában semmi rosszra nem gondoltam hisz ő csak egy cseléd volt! Most se azért mondom ezt így hogy megbántsalak csak nem tudom ezt máshogy leírni!
-Megértem, ne aggódj!-mosolygott Ransomra.
-Elkezdett nekem olyan dolgokat hozni amiket nem is kértem...kávét, sütit, hasonló dolgokat! Mondom továbbra se gondoltam semmit hisz ő...!
-Ő egy cseléd volt!-fejezte be Myra. Ransom bólintott.-Mikor érezted hogy valami nem stimmel?-Ransom Myra kezével játszott.
-Egy délután arra kért hogy vigyem el a gyógyszertárba! Természetesen azonnal nemet mondtam hisz nem vagyok én sofőr, és egyáltalán nem tettem dolgokat amik a nekünk dolgozó emberekhez köthető! De aztán elkezdett sírni! Azt mondta hogy gyógyszerre van szüksége a nagynénjének, és amúgy is arra mentem volna tehát végül belementem!
-Meg is vette a gyógyszereket a gyógyszertárba?
-Óvszert vett!
-Oh!
-Hogy én használjam! Vele!-Myra megrázta a fejét.
-És mit tettél?
-Azt gondoltam hogy csak viccel! Szivat vagy valami ilyesmi, így kiraktam a házánál és elmentem!-Ransom elnevette magát.-Még az óvszert direkt az anyós ülésemen is hagyta!
-Elmondtad valakinek?
-Nem! Amilyen őrült volt nem akartam hogy kirúgják a munkájából! Próbált rajtam ütni, de nem jött össze! Őszintén nem az első mikor egy lány ilyennel próbálkozott!-Myra tudta hogy amit mondott nem arroganciaképp mondta. Ő volt Harlan Thrombey unokája, természetes volt hogy az emberek megpróbálták őt kihasználni hogy közel kerüljenek Harlanhoz.
-Mi történt utána? Gondolom továbbra is utánad loholt!
-Ugyanaz mint eddig, csak sűrűbben! Mindig az ajtóban fogadott és mindig ott takarított ahol én voltam!
-Senkinek sem volt gyanús? Anyukádnak, Frannak, bárkinek?
-Az anyám figyelmet sem szentel másra csak magára! Fran még ha gyanakodhatott is nem mondott vagy tett semmit!
-És Harlan?
-Ő neki feltűnt! De azt mondtam neki kézben tudom tartani a dolgokat! Azon kívül hogy őrült volt, és a közelembe tartózkodott semmi olyat nem csinált ami miatt aggódnom kellett volna!-felállt Ransom.-Kérsz valamit inni?-kérdezte.
-Igen, az jól esne!-válaszolta ahogy Ransom két sörrel tért vissza.-Ugye nem fogsz engem hazavinni?
-Maradhatsz!
-Hívhatok taxit!
-Myra! Maradhatsz!
-Oké!
-Mielőtt bármi mást is mondok, tudnom kell valamit!
-Rendben!
-A baleset! Amikor elvesztetted a szüleid...a kocsiban voltál?-bólintott.-Te vezettél?-megrázta a fejét.-Mi történt?
-Frontális ütközés...a hátsó ülésen ültem, a szüleim azonnal meghaltak!-Ransom újra megfogta Myra kezét.
-Ittas volt?
-Igen, háromszor magasabb volt az értékük a limitnél! Azonnal meghaltak ők is! Én eltörtem néhány csontomat de valahogy mégis túléltem! Azóta képtelen voltam kormány mögé ülni!
-Miért nem? Hisz nem te vezettél!
-Lehetsz te a legmagabiztosabb vezető a világon, de ha más emberek is vannak az úton akkor óvatosnak kell lenned! Az apukám volt a legmegfontoltabb vezető akit ismertem! Mindig azt mondta azért vezet lassan mert én és anyu a kocsiban vagyunk vele! Nem akar egyetlen egy esélyt se adni a bajnak! Végül mégis úgy alakult akármennyire is figyelt és biztonságosan vezetett...nem jelentett semmit!
-Bennem megbízol mikor vezetek?
-Mindaddig amíg nem iszol, addig nyugodtan ülök be melléd!
-Nem fogok inni és vezetni erre megesküszöm!
-Hiszek neked!
-Ennek örülök!-szorított a kezén.-Nem vagy éhes? Rendelhetnék valamit!
-Nem muszáj! Főzök valamit ha ez rendben van!
-Nincs semmi se itthon!
-Tipikus férfi!-nevetett.-Elmegyek akkor a boltba!
-Komolyan Myra? Nem rendelhetnénk?
-Nem muszáj elvinned! A bolt öt percre van innen, elgyalogolok!
-Biztos hogy nem engedem hogy azt a sok szart cipeld!
-Akkor gyere velem, a séta jót tesz neked is!-sóhajtott Ransom.
-Rendben, legyen!

A boltban

-Nem csinálok burgonya salátát!-nevette el magát Myra.
-Miért nem? Én nagyon is szeretem!
-Válassz mást!
-Jó, rendben!-kapta el hirtelen Myra kezét. Persze már párszor fogta a kezét de általában akkor a kanapén ültek és beszélgettek. Nem nyilvánosan és nem amikor sétálnak a szupermarketben. Myra megpróbált nem zavarba jönni.-Csinálhatnánk valamit reggelire is!
-Nem csinálok neked reggelit!
-Miért nem?
-Mert az a pihenőnapom holnap! És akkor soha se főzöm!
-Rendben, akkor majd csinálok én!
-Tudod egyáltalán a tűzhelyed hogy működik?
-Megtaníthatsz!
-Aham!-megállt Ransom.-Mi az?-Ransom arcán egy széles mosoly jelent meg.
-Ez a sok polc emlékeztet valamire!-Myra próbálta követni Ransom tekintetét.-Emlékeim szerint nem rég ugyanilyen szituációban voltunk!-Myra megrázta a fejét.
-Nem! Ne is gondolj rá!-elnevette magát ahogy közelített Myra felé.
-Most engedni fogod hogy megcsókoljalak?
-Nem!-nevetett.
-Nem?-közelített.-Biztos vagy benne drágám?-vette el a kosarat a kezéből amit azonnal a földre helyezett.
-Ransom...!
-Myra...!-a testük összeért.-Ellökhetsz ha akarsz édesem, de tudom hogy nem akarod!-igaza volt. Persze hogy igaza.
-Te tényleg egy seggfej vagy!
-Igen az vagyok, de kezdem azt gondolni hogy csak a te seggfejed!-csókolta meg őt. Myra kezei azonnal a hajába vették útjukat ahogy ajkuk háborúzott.

Két órával később

-Tudod, most már értem miért is vett fel Harlan!-jegyezte meg ahogy az ételtől teljesen odavolt.
-Valójában meg se kóstolta az ételem! Csak beszélgettünk és felvett!
-Akkor csak még egy ok amiért hálás vagyok hogy felvett!
-Igen? Mi a másik ok?-rá mosolygott.
-Csodálatos vagy!
-És?
-Az ajkaid tökéletesek!
-Ebben egyezünk!-Ransom Myra kezeiért nyújtózott majd elmosolyodott.
-Tudod milyen szaros érzelmeket váltassz ki belőlem?-kérdezte.-Egyáltalán nem utálom!
-Ez olyan Ransom Drysdale szerelmi vallomás volt? így mondod el ha kedvelsz egy lányt?
-Talán, soha se csináltam ezelőtt!
-Soha?-kérdezte.-Soha se mondtad el egyetlen egy lánynak sem hogy kedveled vagy soha se kedveltél még senkit se?
-Mindkettő! Valójában soha se érdekelt semmi a szexen kívül!-válaszolt őszintén.-Ezért választottam a házas nőket!
-Nem akarom hogy félreértsd, de miért én?
-Őszintén?-Myra bólintott.-Fogalmam sincs! De azt tudom hogy a legelső pillanatban ahogy szembe szálltál velem, tudtam hogy meg kell ismernelek!-elmosolyodott Myra a válaszon ahogy a kezeiket nézte.
-Vagy talán mikor Jonival szembe szálltam?
-Erősen közrejátszik az is!-nevettek együtt.-Őszintén Myra, nem tudok neked semmit se ígérni! Nem tudom azt mondani hogy ami köztünk van örökké fog tartani, hisz fogalmam sincs valójában mi is ez ami velünk történik!
-De?
-De rá kellett jönnöm hogy veled lenni valójában nem is egy rossz dolog!-Myra elmosolyodott.
-Én is kedvellek Ransom!