Szeptember

Blah blah blah.
Suli suli suli.
Ah ah ah.
Ez elmenne egy dalnak.
Ah ah ah.
De nem folytatom tovább.
De de de.
Ó, nekem ne már.
Ne ne ne XD

Komolyra fordítva a szót, a suli annyira unalmasan telt, hogy nem éri megemlíteni. Maximum a barátnőm volt említésre méltó, aki összeszedve erejét, velem küzködött az iskolai év első dolgozataival. Hogy őszinte legyek...mióta gimnáziumba kerültem, nem vonzz annyira a tanárra és a táblára való figyelés. Inkább arra használom az időt, hogy a padtársammal, a barátnőmmel, megvitattam az éppen aznapi problémáinkat. Kijelenthetem, hogy ez a hónap is pontosan úgy kezdődött, mint eddig bármelyik tanév kezdés.

November 15.

Anya megkért... 'Álljunk csak meg egy pillanatra. Úgy érzem, hogy mindig anya kér mindent, nem igaz? Hát, ilyen az élet. Hah. Folytassuk...' Anya megkért, hogy írjak rá a Levire Facebook-on, mert valamilyen régi kalap kellett, amiben a hugom felléphetne egy sulis előadáson. 'Hát persze, hogy nekem kell megtennem.. A szülőknek is van profiljuk, intézzék el ők ketten, ne a gyerekeken keresztül üzengessenek.'

Alexa: Szia. Anyum azt üzeni, hogy ne felejtsd el anyudnak odaadni a sapkát.

Pár perccel később vissza is írt.

Levi: Oké. Meglesz.

Az ügy megoldva. Megvolt a kalap, amit a fiú, anyján keresztül, el is küldött nekünk. Körülbelül ennyi volt, amit beszéltem vele...

November 18.

A Messengerem csipogott egyet, és amikor megláttam azt, jobban mondva az illetőt, aki írt nekem, azt hittem csak hallucinálok vagy félreolvastam a nevet.

Levi: Szia.

Magától írt rám. Ő! Igaz, hogy csak egy szia volt, de akkor is meglepődtem. 'Miért írna pont rám? És mégis mivel kapcsolatban?' Beszélgetni kezdtünk már nem is tudom miről, de nem is lényeges. Cak arra emlékszem, hogy nem voltam feszült és folyamatosan "XD"-ket nyomkodtam le a telefonom billentyűzetén, de tényleg vicces volt minden. A helyzet, a tény, hogy egy oviban ismerkedtem meg vele. Valahogy olyan más volt, mint Danival.
A hónap többi része is így telt el. Ha fent voltam Messengeren, üzent. Aminek én nagyon örültem, mert félős vagyok és szerintem egy fiúnak kell kezdeményeznie, amit meg is tett...