Sokan nem is hiszik,
Miken mehettem keresztül eddig.
És ezek ellenése megmaradtam,
Kedvesnek és gondoskodónak.

Nem is sejtik traumáim számát...
Még csak nem is gondolnak rá.
S hogy mit, miért csinálok...
Az csak az én dolgom.

Jártatják szályukat,
Oszlatják a pletykákat!
Amik inkább alaptalanok.
Minthogy lennének igazok!

De a sok rossz dolog mellett,
Kitartok és harcolok ellene,
Megmaradjak jó embernek,
És sok mindenkinek segítsek.

Emiatt is hallom hogy naív vagyok...
És túlságosan nagy a szívem, ahol
Sok barátom is helyett kapott,
De legjobban *****nak a helyét tartom!

Ki meghódította a vad szívem,
Lenyugtatta a tomboló lelkem.
És tudom hogy nem kéne,
Megengedni neki mindent...

Mert még csak együtt sem vagyunk!
De még össze állhatunk!
Most még senki nem ért...
Egyre csak kérdezik: Miért?

De ha én azt teszem amit akarok,
Akkor meg önző vagyok!
Ha meg másnak felelek meg,
Akkor meg mindenkinek csak tettetek!

Az igazság ma már sehol sincs,
De ki túléli az az igazi kincs!
S ki harcol az életéért,
És segíti mások lelkét.