Zoja az egész éjszakát a lovakkal töltötte, majd Csillag visszakísérte. Zoját még most is lenyűgözték a csillagok, amik a fejük felett repkedtek. Végül is úgy döntött, hogy megtöri a csendet:
- Ősznek mi a képessége?
- Tudja irányítani a falevelek mozgását. De szerintem a legjobb képessége Fehérnek van. Ha akarja, tud világítani a szőre- felelte Csillag.
- Melyik ló volt Fehér?- kérdezte Zoja.
- Az, amelyiknek hófehér volt a szőre, és mellette feküdt egy kis barna csikó is. Egyébként Ősz mellett ő az egyik vezetőnk- felelte Csillag.
- Akkor őt láttam- bólintott Zoja- És miért pont Menekültek Klánja a nevetek?
- A lovak mindig klánokban élnek- kezdte Csillag- Ilyen például a Zöld klán, ahonnan én származom. De mivel az emberek elkezdték kiírtani a lovakat, rengeteg klán teljesen kihalt. Szükség volt egy olyan csapatra, aki befogadja az olyan lovakat, akiknek a többi társa meghalt. Ezt Fehér és Ősz alapították meg.
Ekkorra már megérkeztek a tisztás szélére, így aztán Csillag és Zoja elbúcsúztak egymástól.
Zoja a történtek után egész éjszaka nem aludt. Nem értette, hogy ez hogyan lehetséges, de elhatározta, hogy iskola után meglátogatja őket. Így is tett. Kettőkor már a mezőn bóklászott, hátha meglátja valamelyik lovat. Hirtelen egy madár szállt rá a vállára. Először megijedt, de amikor látta, hogy a széncinege nem akarja bántani, megnyugodott.
- Gyere, Zoja! Elvezetlek a lovakhoz!- közölte hirtelen e madár, majd felszállt a lány válláról.
- Már a madarak nyelvét is értem?- kérdezte meglepetten Zoja.
- Szerintem nem. Ugyanis most a lovak beszédét használtam- felelte a madár- Ugyanúgy különleges vagyok, mint te. Egyébként én vagyok a Menekültek Klánjának a hírnöke.
- Mi a neved?- érdeklődött Zoja.
- Csip-csip- felelte a széncinege.
Ekkor megérkeztek a lovak titkos rejtekhelyére. Csillag épp egy másik lóval játszott, amikor Zoja megérkezett. Azonnal odarohant hozzá.
- De jó, hogy megjöttél! Akarsz velem és Málnával játszani?- kérdezte Csillag.
- Hát persze!- vágta rá rögtön Zoja.
- Rám biztos, hogy nem ül!-jelnzette ki büszkén a vörös sörényű ló.
- Az én hátamra nyugodtan ülhetsz- mondta Csillag.
Már épp kezdték volna beleélni magukat a vidám kergetőzésbe, amikor Csip-csip fülsüketítően felvíjjogott. Emberek közeledtek.