Mint minden falunak és városnak, ennek is megvolt a maga legendája, amit a lakosok szájról- szájra meséltek egymásnak. Ez a falu Golemi legendájáról volt híres.
Zoját és Almát beiratták a falu iskolájába, ahova másnap már el is kellett menniük. Alma rögtön szerzett magának barátnőket, míg Zoját csak ellenségesen méregették. Ráadásul a tanórák után még a húgát is haza kellett vinnie, aki végig nyavalyogta az utat, ugyanis cukorkát szeretett volna enni. Otthon aztán persze Alma helyett Zoját szidta le az anyja, amiért nem teljesítette a húga kívánságát. Az anyja ezek után elzavarta, hogy kielégítse Alma óhaját. Épp készült volna benyitni a boltba, amikor hirtelen valaki megszólította:
- Láttam, hogy viselkedik a húgod. Sajnálom, amiért egy ilyen hősnek, mint te, ilyen rossz családja van.
Zoja ránézett az illetőre, és egy kopasz férfit pillantott meg, aki hatalmas szemével szelíden nézte Zoját.
- Ki maga?- kérdezte a lány.
- Sándor vagyok, a szőlősbirtokról. De, hogy te ki vagy, az sokkal lényegesebb- felelte a fickó.
Mivel Zoja csak értetlenül bámult maga elé, Sándor folytatta:
- Szerintem te vagy az a vörös hajú lány a legendából, aki meg fogja menteni a lovakat.
- Mitől?- értetlenkedett Zoja.
- A kipusztulástól- magyarázott Sándor-Ugyanis a falu rendőrei úgy gondolják, hogy a ló balszerencsét hozó állat, ezért megpróbálják kiírtani őket, egy régi tragédia miatt. A történet úgy szól, hogy az erdőből valamiért kimerészkedett egy ló. Az akkori bíró 4 éves lánya megpróbálta megsimogatni. De a lány tett egy hirtelen mozdulatot, amitől az állat megijedt, és rátaposott, a lány pedig meghalt. Azóta rettegnek a falubeliek a lovaktól. A legenda úgy tartja, hogy Golemi, a fekete paripa és egy vörös hajú lány meg fogják menteni ezeket az állatokat.
- Ne haragudjon, de nem értem, hogy mire akar kilyukadni. Nekem viszont most mennem kell, a húgom már vár- közölte Zoja és gyorsan bemenekült a boltba, majd miután megvette az édességet, elindult hazafelé.