Zoja úgy futott, ahogy csak a lába bírta. Tudta, hogy már az első óráról lemaradt, de nem akart még többet késni.
" Az anyám nagyon dühös lesz rám. De megérte. Akkor is megérte!"- hajtogatta magában Zoja, és még gyorsabb tempót diktált a lábainak. Amikor megérkezett a háza előtt már folyt a kivizsgálás, ezért még csak esélye sem volt észrevétlenül bejutni a házba. A fák mentén megkerülte a házat, és már az utcán rohant. A célja a szőlősbirtok volt. Reménykedett benne, hogy az ottani lakosok majd segíteni fognak neki. Ahogy odaért, vadul rányomott a csengőre, és el sem engedte addig a pillanatig, amíg Sándor lánya, Maya ajtót nem nyitott neki.
- Kérlek, engedj be!- könyörgött kifulladva Zoja.
Maya egy percig sem tétovázott, rögtön berántotta a lányt, és bezárta mögötte az ajtót, majd elindultak a ház felé.
- Üldöztek?- kérdezte a nő.
Zoja némán bólintott.
Amikor beértek a házba, ott találták Albertet, Maya férjét és Sándort. A két kislány óvodában volt.
- Láttam Golemit- közölte Zoja, és elmesélte, hogy mi történt vele az éjszaka.
- Nem lenne jó, ha ezt megtudnák a rendőrök- gondolkozott Sándor.
- Valamit tennünk kell, hogy ne gyanakodjanak Zojára- tette hozzá Maya.
- Megvan!- ugrott fel hirtelen Albert, és ezzel egy időben csöngetés hallatszódott.
Albert suttogóra fogta a hangját, és elkezdett magyarázni a rémült Zojának:
- Mondd azt, hogy reggel beugrottál hozzánk egy kis szőlőért, de nem vetted észre, hogy milyen gyorsan eltelt az idő.
Zoja bólintott.
- Amíg én kinyitom nekik az ajtót, addig valaki gyorsan hozzon szőlőt a pincéből!- intézkedett Albert, Sándor pedig rögtön rohant a pince felé.
A rendőrök már nagyon türelmetlenkedtek, és egy erősebben nyomták a csengőt. Albert pedig rohant, ahogy csak a lába bírta. Amint kinyitotta az ajtót, az egyik rendőr rögtön rá támadt:
- Mikor látta utoljára Fodor Zoját?
- Úgy 2 perce.
- És hol?
- A házamban. Jelenleg is itt tartózkodik- felelte Albert, szinte vidáman- Ha gondolják bejöhetnek, és megnézhetik.
Erre 10-15 rendőr lépett be a szőlősbirtokra.
- Mit keres maguknál a lány?- kérdezte az egyik rendőr.
- Még hajnalban átjött, hogy vegyen egy kis szőlőt. De tényleg miért keresik ennyire?
- Az anyja jelentette, hogy eltűnt- hangzott a felelet- Egyébként meg 10 óra van. Ilyenkor már az iskolában kellene ülnie!
- Ilyen gyorsan elrepült az idő! Nem is gondoltam volna, hogy már 10 óra van!- közölte Albert.
Ekkor benyitottak a házba, és meglátták, amint az előszobában Sándor, Maya és Zoja vidáman beszélgetnek és eszegetnek. Zoja mosolygot, pedig valójában úgy félt, mint soha eddig. Szerencséjére a félelméből a rendőrök semmit sem vettek észre. Miután a rendőrök jelentették Zoja anyjának, hogy megvan a lánya, elzavarták az iskolába. De Zoja kalandjai aznapra még korán sem fejeződtek be. Épp készült volna hazamenni, de 3 osztálytársa elállta a bejáratot, és gonoszan Zojára vigyorogtak.
- Addig nem engedünk el innen, amíg nem mondod meg, hogy mit kerestél az erdőben- mondta az egyik kövér fiú, aki valószínűleg a vezetőjük lehetett.
- És ne hazudj, mert láttunk reggel- tette hozzá egy sunyi, róka képű lány.
Zoja úgy vélte, hogy az egész társaságból ő a legveszedelmesebb. Gyorsan ki kellett találnia valamit.