Baron Williams

Nem akartam kimenni az irodámból.Veronicát megkértem,hogy hozzon ebédet és Ludnak pár ruhát.Persze kedves volt és megtette amit kértem.
-Annyira jó,hogy itt vagy.-nem váltam el tőle egy percre sem.Végig egymás közelében maradtunk.Egymáshoz préseltük a bőrünket.
-Annyira hiányoztál.-nézett a szemembe az én hercegnőm.
-Nekem is te kincsem.-húztam közelebb.-Jól vagy?
-Csak fáj a medencémnél.
-Mitől?
-Szokott.Megrepedt ott a csontom.De szerintem már jó,csak még érzékeny.-bólogatni kezdtem.Kopogtattak az ajtón.Lud azonnal felpattant.Felálltam és megsimogattam az arcát.
-Minden rendben.-bólintott.Oda siettem és kinyitottam az ajtót.Steve érdeklődve nézett rám.
-Azt hittem a temetőben vagy.-kitártam az ajtót.Beljebb lépett és megállt.Az ajtót becsuktam.-Te jó ég.-nézett Ludra aki az asztalomnál ücsörgött és csokit evett.
-Kérsz még valamit cicám?-simogattam meg a fejét ahogy oda értem hozzá.
-Nem.-rázta a fejét.
-Baron...
-Steve?
-Lud...Lud te...jól vagy?-jött közelebb.
-Persze Steve.-biccentett a feleségem.
-Képzeld az apja rabolta el.Olaszországba vitték.Szerinted kit temettem el Steve?-néztem rá.Sóhajtott.
-Én csak segíteni akartam!
-Mi?
-Az egy....baba volt Baron.Fizettem....hogy megcsinálják,mert....nem akartam,hogy szenvedj és én sem hittem azt,hogy él.Ne haragudj.Richard szerint is ez volt a legjobb amit tehettünk.De keresték őt ezután is.
-Átvertél!
-Nem...én...
-Szerelmem.-pillantott rám Lud.Azonnal ellágyultam és ránéztem.-Nem rosszat akart.Semmi baj.Itt vagyok.-állt fel és szorosan átölelt.Öleltem miközben farkasszemet néztem Stevevel akinek az arca leírta mennyire megbánta.
-Hogy jött ide?-érdeklődött.Ezt még nekem sem mondta.A nő akit imádok elengedett és átkarolta a derekam.
-Úgy srácok,hogy megkedveltek az ottaniak és segítettek.Én pedig a gyerekeiknek angolban segítettem.Ennyi.Dolgoztam.-rántott vállat.Megsimogattam a vállát.-Baron nem mehetnénk haza?Nagyon fáradt vagyok.
-Indulunk.Veronica elintézi a papírokat azzal kapcsolatban,hogy megvagy.Jó?
-Rendben.-megfogtam a táskáját és Stevere néztem aki elindult előttünk.Lud megfogta a kezemet és szorosan mellettem sétált.Már fogalmam sincs,hogy én védem őt vagy ő engem.De úgy szorítottuk egymás kezét,hogy az elfehéredett.
Steve nem mert szólni csak elköszönt és ment.Nem akartam vele beszélni.Egyetlen emberrel akartam csak és az éppen a karom ölelte át.
Engem kémlelt én pedig őt.
-Fáradtnak tűnsz.
-Fáradt vagyok.-súgta.
-Így is gyönyörű vagy kincsem.A legszebb.-elmosolyodott és elpirult.
-Mostantól minden csak rólad szól.Holnap,ha akarsz elmegyünk vásárolni,vagy ma.Elviszlek a fodrászodhoz is.Mindenhova ahova szeretnéd.Hm?-vigyorogtam.Lud megjárta a poklokat.Én csak a kedvére akarok tenni.Megrázta a fejét.
-Baron ezek nekem nem számítanak.Te számítasz.Veled szeretnék lenni.-elmosolyodtam.-Legalább az orvosunk had nézze meg,hogy nincsen bajod.Nem akarom,hogy valami baj legyen...az ütések....
-Jólvan.-mosolyodott el.
-A menstruációd?
-Beállt.Vannak fájdalmak de kevésbé.Elvagyok.-kiszálltunk a liftből és egyenesen kimentünk a kocsihoz.Damian arca elfehéredett.
-Mrs.Williams?!?
-Damian ezt majd elmagyarázom.Csak vigyen haza minket.-nyitottam ki Ludnak az ajtót.Beszállt a kincsem ahogy én is.Damian nem kérdezett csak haza vitt minket.
Ludon látszott mennyire otthon érzi magát.Elmosolyodtam a látványtól.Azonnal levette a cipőjét és a kanapéra feküdt.Lassan sétáltam oda és simogatni kezdtem kerek fenekét.
-Rendeljek pizzát?-kérdeztem tőle olaszul.
-Mhm.Kösz édes.
-Semmiség.Kérsz mellé mást is?-ezt is olaszul kérdeztem.Hirtelen emelte meg a fejét.
-Baron.Te olaszul beszélsz.
-Megtanultam.
-Mi?De hisz halottnak hittél.Minek tanultad meg az anyanyelvem?-a szemei könnybe lábadtak.
-Mert olaszul akartam imádkozni érted.-simítottam végig a gerince vonalán.-Közelebb érezem magam hozzád,hogy megtanultam a nyelved.
-Istenem.-tápászkodott fel és azonnal lehúzott,hogy megcsókolhasson.A nyelvem az ő nyelvével járt táncot.Annyira hiányzott a puha szája.A puha nyelve.A finom bőre.Hiányzott mindene.Lud keze az ingem gombjaihoz vándorolt.Hamar kigombolta és levette rólam az ingemet.Végigmért és csókot adott a mellkasomra.-Szexi vagy Mr.Williams.
-Mrs.Williams te pedig minden vagy!Imádlak te nő!-kaptam az ölembe.-Annyira kurvára nem akarok tolakodó lenni.Tudod....
-Szerelmem....nem tolakodsz.Nagyon hiányoztál.Mindenhogy!Szeretném.Házasok vagyunk.
-Házasok két éve.-vigyorodtam el.Elmosolyodott és csókokat adott a számra.
Egész délután csak szeretkeztünk.Szükségünk volt minden érintésre.Lud itt van.Tényleg itt.Ezt nem csak képzelem.
Este pizzát ettünk az erkélyen és filmeztünk.Régi filmeket néztünk olaszul.
Minden bajt és bút elfelejtettünk és csak romantikáztunk bort kísérve.
Szorosan egymás mellett ültünk.Lud lábai az ölemben.A karom a vállán.A keze a derekamon.A szabad kezünk pedig egymásba gabalyodva.Néztem a feleségem vonásait.Az ajkai a sok csókolózástól cseresznye színűvé váltak.Egy fekete szatén háló ruha fedte a testét.Fájt látni,hogy sok helyen megmaradt az ütes nyoma.Ludon véraláfutások voltak.Sajnáltam őt.Annak a mocskos gecinek elfogom törni a kezét.Az én feleségemet senki sem bánthatja.Az meglakol érte.
-Mi az szívem?
-Semmi.-ráztam a fejemet.-Csodállak Dícső szépség.-elvigyorodott.
-Miért?
-Mert....sok mindenen mentél keresztül ilyen fiatalon.Mindent megteszek azért,hogy az életed tökéletes legyen.Rendben?Mindent.Veszünk egy gyönyörű házat Londonban és ott fogunk lakni.
-Már nagyon várom.Szeretnék dolgozni meg ilyenek.
-Dolgozz velem.-suttogtam.Hirtelen emelte rám a tekintetét.
-De azt mondtad,hogy...
-Csak azt akarom,hogy folyamatosan a közelemben legyél.Csináld a munkát amit akarsz.Csak mellettem.Az irodánkban.Kérlek.Csak legyél ott.Csak legyünk együtt.
-Ez minden vágyam!-mosolyodott el és csókot adott a számra.
A filmezésből újabb szeretkezés lett.Nem aludtunk.Nem akartunk.Egész este a kezem szorongatta.
Reggel aztán elaludt.Hagytam had pihenjen.Ráfeküdtem és én is lassan elaludtam.
Mikor újra megébredtem Lud már a hátamon feküdt.
-Baron!Baron!Baron!
-Mi az?-nevettem fel.
-Akarod még ezt a szépség napot?-kezdte simogatni az oldalam.
-Bármit.Hova mennél?
-Írtam a fodrászomnak.Ő pedig látni akar.
-És mit csináltok a hajaddal?-fordultam meg.Elvigyorodtam mikor megláttam a hegyke melleit.Azonnal felültem és csókokkal halmoztam el a testét.
-Ah...nem tudom elmondani így!-ölelt át.Abbahagytam.-Mit akarsz mit csináljak a hajammal?
-Megnézném az egészet rózsaszín színben.Hm?Imádom a rózsaszínt rajtad.A pirosat....annyira gyönyörű vagy.Imádlak.
-Mr.Williams.Feladod a leckét.
-Legyen rózsaszín.-simítottam a fenekére a kezem.-Ott maradok veled.
-Jó.-adott csókokat.
Lud egy cicanadrágot vett fel meg az egyik pulóverem.Vele mentem a fodrászához aki azonnal átölelte a feleségem.Nem mondom,hogy nem vagyok féltékeny,de ez a srác nem tűnik nagy veszélynek.
Lud amúgy is engem szeret.Ennyit erről.Leültem a nejem mellé és hallgattam ahogy a fodrásszal pletykál miközben a kezét fogtam.

Remélem ez a rész is tetszett nektek!Ha igen mindenképpen jelezzétek.Sok puszi!🥰❤❤