Ludovica Williams

A falhoz csúsztam és feltápászkodtam.
-Ha hozzám mersz érni Julio!-kiabáltam rá.
-Mi lesz?Kikapok a férjedtől?-hirtelen termett előttem és a kezemitől fogva a falnak szegezett.
-Eressz el!!-mivel egyre csak vicsorított a szemébe köptem.A keze az arcomon csattant.
-Te kurva.A farkamra tartogasd a nyáladat.-Megfordított és felhúzta a ruhámat.-Mekkora ribanc vagy.Bugyi sincs rajtad?
-Eressz el Julio!!!!-ordibáltam vele.
-Előbb megbaszlak.
-Nem!!-kiabáltam.Hallottam ahogy a nadrágjával szarakszik.Túl erős volt a szorítása még egy kézzel is.
-Készülj fel te kis ringyó!
-Te meg mi a francot művelsz a feleségemmel??!!?-Baron hangja megnyugtatott.Leszedte rólam Juliot és úgy a csempének vágta,hogy az megrepett.-Hozzá akartál nyúlni ahhoz ami az enyém???!!!Te kis szarházi!-behúzott neki egyet majd még egyet.-Ha csak mégegyszer a közelébe mész...eltöröm a csontjaidat majd megetetlek a cápákkal te kis faszkalap!-engedte el a vérző orrú szemetet majd rám nézett.A férjem szemei feketét voltak és csak úgy kapkodta a levegőt.Engem felkapott a hátára és kicipelt.Az autó előtt lerakott és kinyitotta az ajtót.Beszálltam ahogy ő is.Kicsit túl gyorsan indult el de nem mertem szólni.Egy egész kietlen rész előtt megállt és a kormányra csapott.Olyan erősen tette ezt,hogy összerezzentem.
-B-baron...-megrázta a fejét.Kiszállt hirtelen és levette a zakóját.Valakivel telefonálni kezdett.
Percek múlva kinyitotta nekem az ajtót.
-Szállj ki kérlek.-azonnal kiszálltam.Rám adta a zakóját.Damian ott ült a másik autóban.-Szállj be.-nyitotta ki annak az autónak az ajtaját.Beültem.Bezárta az ajtót majd intett Damiannak aki elindult az autóval.
-Damian hova megyünk?
-Mr.Williams megkért,hogy vigyem haza magát Mrs.Williams.
-Hova megy a férjem?
-Nem tudom Mrs.Williams.-bólintottam.
Damian haza vitt engem.Felmentem az otthonomba és kinéztem a hatalmas ablakon.Az eső szakadni kezdett.
Leöltöztem és elmentem zuhanyozni.
Sokáig vártam őt.Mikor haza jött csupa víz volt.
Lassan sétáltam elé.Végig simítottam a mellkasán és egy csókot nyomtam az ajkaira.
-Nagyon hiányoztál.
-Nekem is te.Sajnálom.Muszáj volt elintéznem egy pár dolgot.-szorosan átölelt.
-Baron...ugye nem keverdtél bajba?
-Nem.-ölelt szorosan.-Te csak az enyém vagy.Senki sem érhet hozzád,csak én.Hozzád se szólhatnak.
-Mindenem a tiéd.-néztem fel az arcára.Behunyta a szemét és a homlokát az enyémnek döntötte.
-Kicsim...nagyon megijedtél?-nyitotta ki könnyfátylas szemeit.Bólogatni kezdtem.-Istenem édesem!Annyira sajnálom édes...
-De jöttél.-töröltem le egy könnycseppet.-Mindig ott vagy.Mindig megvédesz.
-Ha az életemet kéne adnom akkor is megvédenélek.Senki sem bánthat téged Ludovica.-nyomott apró csókot a számra.Elmosolyodtam.
-Lefürdesselek?-simítottam a derekára a kezemet.Elfehéredtem.Pisztoly van nála.
-Könyörgöm,hogy fürdess meg.-kezdte csókolgatni a nyakamat.Én még dermedt voltam.
-Miért van nálad pisztoly?
-Biztonsági okokból.-vette ki és egy festmény mögötti széfbe tette.
-Hol voltál?
-Elintéztem valamit.
-Baron hol voltál?!
-Vissza mentem...Stevevel...és pár baráttal.A pisztoly csak védelemből volt nálam.
-Mit csináltál....
-Semmit.Csak elmondtam Julionak,hogy mi amerikában máshogy kezeljük az ilyen hapsikat.Kapott egy pár pofont ennyi.-A férjem öklére néztem.-Azt hittem,hogy a nők szeretik,ha a pasijuk megvédik őket.
-Csak ismerem azt a társaságot!Bármi bajod eshetett volna....-kezdtem sírni.
-Bébi!-szaladt ide.-Jól vagyok.Nyugodj meg.-bólogattam és átöleltem.
-Sajnálom,hogy ennyire érzékeny vagyok.Nem tudom mi van velem.Szeretlek!
-Én is téged.Semmibaj.
-Egyébként pedig én csak aggódom érted,nem akarom,hogy bajba kerülj.
-Tudom kicsim.
-Most menj a kádba gyerünk.-kuncogtam fel és megtöröltem a szemem.Elmosolyodott.
-Jobb ötletem van.-kapott fel engem hirtelen és magával vitt a kádhoz.Segítettem neki megszabadulni a vízes ruháktól aztán elkezdtem vízet engedni a kádba.
Baron beleült és a fejét hátra döntötte.Mosolyogva néztem őt.
-Nem szállsz be?
-Már fürödtem.
-De nem velem.
-Na ne hisztizz.-kuncogtam fel.Megfürdettem a férjemet majd az ágyba bújtam vele.
Szorosan ölelt engem.
-Jól vagy Ludo?
-Jól.
-Akkor jó.
-Te?
-Már lenyugodtam.Utána elmentem edzeni Stevevel.Minden izmom fáj.
-Szegény kicsim.-simogattam a hátát.-Megmasszírozzalak?
-Uhum.-feküdt a hasára.A hátára ültem és nyomogni kezdtem.Jóleső sóhajt hallatott és behunyta a szemeit.-Ludovica elfogok aludni.
-Aludj kincsem.
-Szerettelek volna kényeztetni.
-Most én kényeztetlek.-nyomtam puszit a hátára.-Aludj jól szerelmem.-súgtam a fülébe.Baron már félálomba volt és nagyon hamar elaludt.
A hátát öleltem miközben én is pihenni kezdtem.Kint az eső nagyon esett.Csak úgy verte az ablakot.Mellette dörgött és villámlott is.
Lassan aludtam el én is.
Reggel egy tea mellett néztem át a férjem emailjeit és mondtam le a mai tárgyalásokat.Nem hiszem,hogy haragudni fog.Százszor próbáltam felkelteni.De csak annyit kaptam,hogy "Ludovica most hagyj aludni!"
Nincs magánál annyira fáradt.
Veronicát megleptem,hogy milyen ügyességgel intéztem Baron ügyeit.
Próbáltam mindent a kezemben tartani ahogy Baron is szokta.
Bár ő a legjobb ezekben.Én csak igyekeztem.
Elhoztam a dolgait a tisztítóból.Elmentem a kedvenc helyére reggeliért és kávéért.Egyeztettem a szenátorral,hogy mikor fognak találkozni.Átfutottam a naptárját és szíveket tettem a napjainkhoz.Azokon a napokon nem megy dolgozni,hanem kettesben elmegyünk valahova vagy csak itthon összebújunk.Imádom,hogy bármikor beírhatom ezeket a szíveket és bárhova.
Az orvossal is beszéltem,hogy ahogy a férjem felébred elmegyünk a vizsgálatra.
Szóval minden intézkedésem végén a konyhában ettem gyors kaját,mert épp ehhez volt kedvem.Marha hideg lett hirtelen.Október eleje van.Nem csodálkozom.Baron pulóvere meleget adott ahogy a cuki mamuszom is.
Már délután egy óra van.
-Ludo?
-Konyha!-kiabáltam.-mosolyogva lépett be.Azonnal a laptopjára nézett a kaja halom közepette.
-Hát te szerelmem?
-Éhes vagyok.
-Látom.-jött ide mosolyogva és megcsókolt.A naptárra nézett.-Basszus...tárgyaláson kellett volna lennem.
-Nyugi.Lemondtam.Azt mondtam,hogy családi vészhelyzet.-meglepődve nézett rám.-Átrakattam holnapra.Tízre.Hoztam neked reggelit meg kávét.A tisztítóból elhoztam a ruháidat is.Stevevel is beszéltem.Holnap reggel találkoztok még a tárgyalás előtt.-elvigyorodott és ide sétált.Hosszasan csókolt.
-Annyira ügyes vagy.Köszönöm.
-Semmiség.-leült mellém a reggelijével.-Baron...
-Hm?
-Semmi.Ha ettünk elmegyünk az orvoshoz?
-El.-mosolyodott el.
Egyet reméltem csak,hogy tényleg nem keveredett olyanba....

Sziasztok!Szép napot!
Remélem ez a rész is tetszett.😊💓🙈🙈Ha igen mindenképpen jelezd.