B A R O N
W I L L I A M S

-Mit keresel itt?-léptem be az irodámba olyan hévvel,hogy az ajtót akár ki is vehettem volna.
Apa a kanapén ült James pedig a székben és a telefonját nyomkodta.Hülye szemét.
-Hol voltál?Tegnap tárgyalás lett volna!Ma is!
-Sajnálom apám dolgom volt.
-Nagyon jó ajánlatokat kaptam Alfredtől.-mosolygott közben James kiment.
-Miket?-ültem le.
-Valami Kolumbiai üzlet.De nem érek rá az üzletelgetéshez.Szerintem...elkéne fogadnod.Főleg,hogy a lánya a feleséged lesz.Most megyek Will.
-Elfogadtad?
-Nem.-indult ki az ajtón.
Folytattam a munkám pedig a legszívesebben Ludovicával maradtam volna.Szerződéseket lapoztam át és költségvetéseket írtam.
Veronicának is vissza írtam,hogy lefoglalhassam a helyszínt.Nem kell önzetlennek lennie a mennyasszonyomnak.Az esküvő másnapján Londonba utazunk és legalább egy hónapot ott is maradunk.Terveimben az is szerepel,hogy oda költöztetem magammal.Jobb lenne ott nekünk.Nektek?Mióta vagy oda érte?A titkárnőmet megkértem,hogy hívja fel Ross Doriant.Mester szakács.Azt akarom,hogy ő főzze a menüt az esküvőre.Régi ismerősöm és nagy szerencsémre elvállalta.Ludovica úgy is imád enni.Én pedig imádom ahogy eszik.Már megint rá gondolok.Ki kell vernem a fejemből,hogy egy kicsit a munkámra tudjak koncentrálni.Fogalmam sincs mikor történt meg ez.De a munka nálam szent....most még is nehezemre esik nem arra gondolni,hogy milyen jó az illata...vagy arra,hogy a ruháim teljesen átvették ezt a virágos fiatal illatot.Kezdtem látni magam Ludovica oldalán...de nem úgy ahogy terveztem.Sokkal inkább szerető férfiként és gondoskodó férjként...Miket beszélsz?Behunytam a szemem majd újra kinyitottam.Koncentrálj a munkádra...sikerült persze.Annyira beletemetkeztem a papírokba,hogy csak késő este jutott eszembe az én nagyszájú mennyasszonyom.Már túl késő van zavarni.Megígértem neki....hogy felejthettem el így?

Holnap találkozunk Lud.

Végig simítottam ajkaimon.Még mindig érezlek.Nem lett volna szabad.Már mindegy.Úgy érzem vele más ember vagyok.De ahogy elhagyjuk egymást újra visszajön az én komoly és szemét énem.Az aki a szívét egy kő fallal vette körbe.Mellette valahogy érezni akarok.Mellette élni akarok.

De megígérted,hogy eljössz.

Dolgozok.

Én pedig főztem neked és itt vártalak.Kérlek gyere el...azt akarom,hogy itt legyél...velem.

Holnap találkozunk.

Nem írt vissza.Megharagudott.Meg kell tanulnia,hogy nem minden úgy van ahogy akarjuk.Ezt meg kell tanulnia!Sóhajtottam majd a telefonomat a zsebembe csúsztattam.Az irodám félhomályba borult.Kint sötét van engem pedig csak a laptop világít meg.Lehajtottam a tetejét majd összeszedve a papírjaimat kiindultam.Bezártam magam után és igyekeztem haza.Meg kell tanulnod kölyök,hogy nem lehet mindig az amit akarsz.Pedig már ő irányít.Csak eddig ezt nem vettem észre.Irányít mert nagyobb hatalma van felettem,mint azt gondoltam.Otthon bevedeltem egy kis üvegnyi pezsgőt és próbáltam kiverni a fejemből az ő ízét.De ez nem ment.Mert kívántam az ízét.Azért,mert olyan mintha újra boldog lennék.Tudom is én mi a boldogság...csak egy elkeseredett aglegény vagyok....illetve hamarosan férj.Ludovica az egyetlen reményem a boldogságra.Akkor is ha ezt még magamnak sem merem bevallani.A telefonom csörögni kezdett.Csak legyél te.Veszekedj velem.Kiabálj.Mondd azt,hogy utálsz...csak legyél te.Felvettem.
-Igen?-szóltam bele és vártam,hogy meghalljam a hisztis hangját.Ha mérges akkor hisztis lesz.
-Szia Williams!Sarah vagyok.Át tudnál jönni?Most jöttem haza Párizsból és itt van az új üveg.
-Most?
-Na ne kéresd magad,nézd meg,hogy jó lesz-e a pavilonba.Kérlek!-suttogta.
-Rendben.Megyek.-sóhajtottam.Letettem a telefonom majd megigazítottam az ingemet és lementem,hogy fogjak egy taxit.Munka után munka.
Nem ülök volán mögé ittasan.Az nem szerencsés.Sikerült taxit fognom amibe beszálltam és lediktáltam a címet.Hamarosan a kert városi részben kötöttem ki.Kiszálltam és közben kifizettem a taxit.Sarah már az ajtóban állt.Egy Valentino ruhában feszített vörös ajkakkal.Rezes haja hátra volt nyalva és egy nagy vigyorral várt engem.Utálom ezt a kurvát.
-Nem tán ittál?-kérdezte mikor megálltam előtte.
-Az mindegy.Mutasd az üveget.-ásítottam.Beinvitált és a széles márvány lépcsön indult fel.Követtem a nőt.Beléptünk egy üres szobába ahol ott voltak az üvegek.-Remek.-léptem oda.Leguggoltam és megnézegettem a lapokat.-Ezek jók lesznek.Színezett üvegek.Remek minőség.
-Igen.Az ablakos akit mondtál holnap jön.-Dőlt a falnak.
-Szép lesz majd hidd el.Ezek az üvegek a legjobb fajtából vannak.-bólogattam.
-Honnan szedted össze azt a gyereket?-mondata nyíl volt a szívembe.Felegyenesedtem.
-Nem gyerek.
-Hány éves drágám?
-Tizenkilenc.-rántottam vállat miközben kinéztem az ablakon.
-Te pedig nemsokára harmincöt.Ugye ez valami vicc?Az apja akarsz lenni?
-Nem Sarah.
-Szereted?
-Hagyjuk ezt.Nem kell szeretnem,hogy elvegyem.-ráztam meg a fejem.-Egyébként sincs közöd a szerelmi életemhez....
-Szexeltél vele?
-Nem.
-Akkor mi a fasz fogott meg egy kamasz csitriben?
-Vigyázz a szádra!A jövendőbeli Mrs.Williamsről beszélsz.
-Tudja,hogy mennyire kapós vagy egy kis baszásra?-vigyorodott el gúnyosan.-Jajj szegény kislány.Tudja,hogy velem is volt viszonyod?
-Nem.Ehhez semmi köze.A múlt az múlt.Lezárt téma.Megváltoztam.
-Megváltoztál?-nevetett fel.-Nemrég ismerted meg!Tudod,utána néztem a mennyasszonyodnak.-tartott felém.Megállt mellettem és a karomra tette a kezét.-Olasz és egy üzletember lánya.Kicsit jobban utána kérdeztem,az apja maffiózó.Szóval édesem ki kényszerített az esküvőre?
-Senki.Elakarom venni és ehhez nincsen közöd.-forrongtam a dühtől.A falra kenném ezt a kurvát most.
-Értem.-mosolyodott el és arcon csókolt.Keze a fedetlen mellkasomra siklott.-Nem kell félned...ha nem elégülsz ki...nem hiszem,hogy ő szeretni fogja a kemény és hideg szexet Will.-tudtam,hogy ezért fog hívni és nem azért mert annyira fontos neki pár üveg lap.-De tudod.Itt mindig lesz neked egy kis...szex.
-Igen?

Jó reggelt mindenkinek!Remélem ez a rész is tetszett!Ha igen mindenképpen jelezd!xoxo😊

Igen újra feltöltöttem a részeket,mert valami rendszer hiba volt!😫