"J-jó reggelt! Elnézést a késésért, csak..." kezdtem bele a magyarázkodásba, de Joey hamar lecsitított
" Nyugi, egyedül csak Thomas volt pontos." kuncogott.
Az említett erre csak mosolyogva megforgatta szemeit, majd felállva kezet nyújtott nekem.
"Jó napot, Tom Hiddleston vagyok."  kedvesen mosolygott le rám, minthogyha tényleg csak most találkoztunk volna először.
Pedig felismert, tudom.
Az idegességtől izzadt tenyerem beletörölve nadrágomba fogtam kezet vele, hatalmas tenyerében szinte eltűnt az enyém.
" Hazel Scent, örvendek." hebegtem zavaromban.
"Igazán találó név." jegyezte meg pár pillanat után mosolyogva, még mindig fogva a kezem.
"Ümm, nos igen. Mások is tettek már megjegyzést a nevemre, meg hogy barna a szemem, stb..." sandítottam Joe-ra, aki csak vigyorogva megvonta vállát. (Szerk.: a hazel többekközt mogyoróbarnát is jelent.) Mikor legelőször találkoztunk, akkor ő is ezzel a béna szöveggel próbálkozott.
"Ó, én nem arra gondoltam... Tudja, az ön illata nagyon kellemes..." kezdett bele.
Mi a f...
Az arcom kezdett egyre jobban égni, éreztem. Egyszerűen hirtelen nem tudtam mit kezdeni a szituációval, a gondolataim darabokra estek szét, és egyre nagyobb baromságok jutottak eszembe.
Egy kib*szott vámpír. Biztos most akar becserkészni, hogy aztán éjjel egy elhagyatottabb utcába berántson és átváltoztasson engem is magához hasonlatos szörnyeteggé, hogy aztán én legyek a vápírszeretője sok más nővel együtt, végül pedig annyira belémszeretne, hogy én lennék az egyetlene, a vápírkirálynője és együtt uralnánk egy hatalmas hadsereget, amellyel uralmunk alá vonnánk végül az egész világot, és így mindíg lenne rendes ülőhelyem a metrón, és nem taposnék senkit sem agyon a szemüvegével együtt...
"Párdon..?" pislogtam fel a férfira visszazökkenve erre a bolygóra.
"Kérem ne értse félre, de valószínűleg hasonló parfűmöt használhat, mint az anyukám, csak mert pont olyan az illata, mint neki. Igazán kellemes, ha nem veszi tolakodásnak." mosolygott le rám elnézéstkérőn bajsza alatt. (Szerk.: a scent angolul illatot jelent, olyan dolgokra használják ezt a kifejezést általában, aminek nagyon nagyon kellemes illata van.)
"Uh, persze, hogy nem. Ez igazándiból nagyon kedves öntől, köszönöm." ráeszmélve arra, hogy még mindig nem engedtük el egymás kezét, gyorsan elrántottam enyémet, s letettem Joe elé a kínais szatyrot, majd gyorsan az orrom elé emeltem pulcsim. Azt szaglászva próbáltam kitalálni, hogy milyen parfűmről beszélhet, mikor semmilyet sem használok. Valszeg csak az olcsó öblítőt érezhette, ma reggel vettem le frissen a szárítóról a ruháim. Nem baj, neki maradjon parfűm. Az olyan előkelően hangzik.
Viszont azt hogy gondolhattam, hogy vámpír..?
Bitch pls! Nekik nincs ilyen röhelyes arcszőrzetük.
"Ha kihűlt, ne haragudj, siettem, ahogy csak tudtam." magyarázkodtam Joe-nak a kajára utalva, közben megpróbálva erőtelljesen azt sugallni, hogy 'had ülljek melléd, had ülljek melléd!' általában nem szoktunk mások előtt, pontosan a kapcsolatunk miatt, de úgy éreztem a könyvesúr mellett menten megfulladok.
Az a nyavajás bűntudat.
"Ez a hely szabad, ha megfelel önnek." húzta ki nekem Tom a saját helye melletti széket, mint valami komornyik. És ez a beszédstílus. Te jó isten...
"Oh, p-persze! Nagyon szépen köszöm!"
"Ugyan, részemről az öröm!" mosolygott szélesen, egy pillanatra megvillantva szabályos fogsorát.
Egy nagyot nyelve fordítottam el róla tekintetem, belebújva szinte hátizsákomba, kicsit feltűnően sokáig keresgélve a szövegkönyvet és egy tollat.
"Adelaide most írt, hogy a mai próbán nem tud még itt lenni, valami gond volt a járatával. Haze, felolvasnád ma az ő részeit, légy szíves!" mondta Joey, megpróbálva visszatartani feszültségét, egy mély ránc jelent meg két szemölldöke közt. Legszívesebben megcsókoltam volna ott, aztán pedig mindehol máshol. Nem szerettem fesztültnek látni.
"Persze, kit játszik?" mondtam készségesen, már kezembe is véve a forgatókönyvet.
"A végén Sigyn lett." mormogta elfojtva egy sóhalyt.
Baszki.
"Oh..." motyogtam gyorsan egy Sigynes részhez lapozva, úgy téve, minthogyha olyan nagyon ellenék foglalva vele, hogy átfussam.
Remek.
A tervem -miszerint meghúzom magam, és minél kevesebb kontaktusba kerülök Hiddlestonnal -, meghiúsulni látszott. Sigyn mind a mitológiában, mind a Marvel képregényekben Loki szerelme, elég sokat kell majd ezáltal "szóba elegyednünk".
Juhé.
"Ömm... Ne haragudjon, de annyira siettem, hogy elfelejtettem elhozni a szövegkönyvemet. Megengedi esetleg, hogy nézhessem én is a magáét?"
Dupla juhé.