• extravagans •
•🫒•
- Kinek is jöttünk mi a divatbemutatójára?- tette fel a kérdést a nő, miközben a ruhazsákot próbálta lehámozni a neki a hotelben hagyott ruháról.
- Valamilyen milliárdos feleségéjé, a férfinak van egy egész Forma 1-es csapata is, ahol a fiát is versenyeztetni, habár be kell vallanom, nem hiszem, hogy akkora tethetség lenne a gyerek, hogy más alápakolna egy kocsit, na de nem is lényeg, a felesége divattervező, ő jelentet meg valamilyen új kollekciót, de itt van az egész család.- legyintett a férfi, a nő pedig csak egy hümmögéssel vette tudomásul a hallott információkat- Viszont neked pont ilyen férjet szánt az apánk,- folytatta eszemfuttatását a férfi- te ne mutatkozzunk be neki.- lökte meg játéksan a nő vállát mögé állva a tükörrel szemben, ahol Zoya éppen a kapott ruhát tartotta maga elé.
- Milyen vicces valaki, borotválkozás után csak nem nevetgéllel kented be magad?- fordult hátra a nő, elfordulva saját tükörképétől, ahol a ruhát maga elé tartva figyelte tükörképét.
- Nagyon vicces vagy kishúgom.
- Pont, mint te.- bólogatott a nő, majd nagyot sóhajtva indult el a fürdőszoba felé.
A földig érő ruhát magamra véve igazítottam el a tülből kialakított hosszú ujjakat. A ruha maga egyszerű volt, egyenesen omlott le lábaim mellett, és egy szív alakű dekoltázs mutatott kicsit többet, persze a felsliccelt szoknya mellett. Ami számomra igazán különlegessé tette az viszont a színe volt.
Ugyan olyan zöld volt a színe, mint a borítékoknak a színe, amiben a levelelim szoktak érkezni Lancetól.
Sóhajtva indultam el a szobám felé, ahol már szerencsére nem találtam ott a bátyámat, így nyugodtan tudtam elkészülni. A ruha mellé végül csak fehét kiegészítőket vettem fel, majd a sminkemet is erre alapozva fejeztem be, éppen időben, mivel a bátyámmal egyszerre léptünk ki az ajtón, így belé karolva indultunk el vele a hotel hatalmas bálterme felé, amit a mai eseményre alakítottak át a divattervező hölgy számára.
- Merre ülünk?- tettem fel a kérdést, amikor már majdnem a terem előtt voltunk.
- Elöl, pont szemben a színpaddal. Anya szerint nagyon kedves tőlünk, hogy támogatjuk a modern divatot, így szponzorálta egy kicsit az eseményt.- erre Zoya csak felsóhajtott, majd elindult, oldalra, hogy megkereshessék helyüket, ami valóban pontosan a kifutóval szemben kapott helyet.
A nő a programfüzetet az ölébe téve foglalt helyet, miközben testvére a lapokat kezdte el hajtogatni, mintha keresne valamit.
- Victoria az utolsó előtti lesz,- Zoya érdeklődve nézett rá, hiszen eddig fogalma sem volt róla, hogy ki miatt is vannak itt pontosan- ha szeretnéd utána be is mutathatlak neki.- ajánlotta felé fordulva a férfi, ami először meglepte a nőt, hiszen testvére még soha nem tekintette őt ennyire szerves részének az életlánek, hogy bemutasson neki valakit. Sokkalinkább tudta volna elképzelni, hogy az esküvőn ismeri meg a menyasszonyát, már ha meghívja.
- Szívesen találkoznék vele.
- Szuper.- csukta össze a vékony füzetet a férfi, majd kényelembe is helyezte magát, hiszen a terem lassan megtelt az érkező vendégekkel, vagyis a bemutató hamarosan kezdődik.
- Még időben szólok neki, hogy meneküljön.
Mielőtt még a férfi megszólalhatott volna a fények a teremben kialudtak, amjd csak hangualtvilágítást kacsoltak fel, majd megjelent az első előadó, akit az első modell is követett.
A divatbemutató Zoya számára kellemes csalódás volt, igazán élvezte végignézni azokat a művészi alkotásokat, melyekkel később a butikokban fog összefutni, főleg ilyen szép nőkön felvonultatva a különlegesebbnél különlegesebb anyagok variációját.
- Végül, de nem utrolsó sorban, az est megalkotója: Claire-Anne Stroll.- a tervező bejelentése utána ő maga jelent meg a színpaod és sétált végig egy smaragdzöld ruhába, ami az egész estét uralta, mintha maga a drágakő inspirálta volna a hölgyet, hogy létrehozza a kollekcióját.
- Igazán köszönöm önöknek, hogy lehetővé tették számomra ezt az estét,- kezdett bele a nő, amikor a kifutó végére ért, Zoya pedig elgondolkodott azon, vajon milyen idős lehet, ilyen fitalos arccal- és azt, hogy eljöttek megnézni azt, amit pár hónappal ezelőtt papírra vetettem. És bár maguknak is igazán sok mindent köszönhetek, főleg azt, hogy most itt állhatok, mégis szeretném bemutatni önöknek azoka az embereket, akiknek a ma estét teljesn egészében köszönhetem. A férjemet és a két gyönyörű gyermekemet.- mutatott maga mögé, ahonnan bár nehézkesen, mégis elindult három őjabb személy.
Lassan mindenki tapsolni kezdett, miközben az érkezők elindultak a nő felé szorosan egymás mellett tartva. Zoya is ütemesen ütötte össze kezeit, egészen addig, amíg meg nem állt, szinte pontosan vele szemben Lance Strulovitch, ezzel annyira meglepve a nőt, hogy szinte az állát is valahonna a földröl lesz kénytelen összeszedni.
- A lányom Chloe Storll, a fiam Lance Stroll és a drága férjem, és a legnagyobb támogatóm, akinek az egyik cége inspirálta is a ma estémet Lawrence Stroll, akinek mind én, mint a gyerekeim milliónyi dolgot köszönhetünk.- tapsolta meg a férfit a nő, de Zoya még mindig csak leesett állal figyelte a velem szemben álló fiatalbb férfit, aki csodálattal nézte a mellette álló nőt és férfit, de a nőre nem tud átragadni ez a csodálat, csak és kizárólag testvére korábbi szavai járnak a fejében.
,,...a férfinak van egy egész Forma 1-es csapata is, ahol a fiát is versenyeztetni, habár be kell vallanom, nem hiszem, hogy akkora tethetség lenne a gyerek, hogy más alápakolna egy kocsit..."
- Mégegyszer had köszönjem meg, hogy itt voltak velem ma este, és engedjék meg, hogy meghívjam magukat egy kis svédasztalos vacsorára, a családommal és velem, megtisztelnének, ha elfogadnák.
Ekkor a kanadai férfi miközben tapsolt végigvezette tekintetét a termen, ahol édesanyja tiszteltére jelentek meg az emberek, ám szeme megakadt, egy csak őt figyelő nőn, ekkor pedig az ő keze is megállt a levegőben a tapsolás folyamatát megszégyenítve, és amikor a nő felpattanat a székről mert felkapcsolták a villanyt, a férfi abban a pillanatban leugrott a kis kifutóról, hogy még időben megállítsa a mindenbizonnyal menekülni készülő nőt, aki átverve érezte magát, a férfi mint egy vadász a vadat kezdt szinte üldözni a nőt.
•🫒•
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro