@toltottkapoaztasan kérésére~ (Scara supremacy tbh- es anemo vision reader!)

࿇ ══━━━━✥◈✥━━━━══ ࿇

- Hé [Név]. A kalapos hívat téged. - nyit be említett szobájába Scaramouche egyik őre. Mindig így hívják kékes hajút a háta mögött, mely egy idő után elég zavaró tud lenni.

- Ha látni akar jöjjön ide. - morogja orra alatt [Név], ahogy becsukja könyvét. - Jobb lenne, ha minél hamarabb vissza mennél a helyedre. Vagy esetleg meg akarod magad öletni? - fordul az őr felé [Név], melyre kissé megrezzent, majd vissza indult eredeti helyére. - Mikor szabadulhatok már ebből a pokolból? - sóhajt magának [Név], ahogy kilép szobája ajtaján.

- Elég sokáig tartott míg ideértél, nem gondolod? - ráncolja szemöldökeit Scaramouche, ahogy kalapját igazítgatja.

- Elnézést kérek, de nem gondoltam, hogy a szünetemet is el szeretné venni. - forgatja meg szemeit [Név].

- Látom ajándékot is kaptál tegnap este. - mutat a vision-re, mely [Név] szívénél helyezkedett el. - Még hogy szabadság. - neveti el magát szarkasztikusan, ahogy [H/sz] hajú elé áll. - Már értem, hogy az őrök miért mondták, hogy furcsa fények jöttek a szobádból. - morogja, ahogy [Név] álla alá nyúlt mutató ujjával.

- Probléma? - néz mélyen előtte álló irritáltságtól csillogó szemeibe.

- Azt hiszed mert megkaptad ezt a hülyeséget erősebb lettél? - veszi el állától ujját. - Szánalmas! - emeli fel kezét, majd egy nagyobb csattanással arcához érkezett keze. - Készülődj, mert a Tsaritsa küldetést adott. - fordít hátat [Név]-nek, ahogy kezeit maga mellé engedte.

—___—

- Miért is jöttünk ide? - kérdezi [Név], ahogy három teljes napon keresztül gyalogoltak Mondstadt területére.

- Valamelyik este meteorok estek le az égből, melyekben rejtőző információk igen fontosak a Tsaritsa számára. - indul tovább a megadott helyre. - Ne maradj le! - pillant hátra [Név]-re, ki egyből el is indult.

—___—

- Szóval nem igazi az ég, ergó ez a világ sem az. - gondolkodik hangosan [Név] kissé meglepve Scaramouchet. - Ha igazak ezek az információk akkor... hogy élünk itt? - pillant az égre [Név], ahol már a nap nyugovóra kezdett térni, így gyönyörű színek voltak festve az égre.

- Ne gondold túl. Nincs értelme. - sóhajt Scaramouche, ahogy kalapját kissé feljebb tolva ő is az égre pillant.

- Amikor nem vagy ideges elviselhetőbb vagy. - szólalt meg hirtelen [Név]. - Bár nem értem miért kellett felpofoznod. - pillant mellette sétálóra, ki csak megforgatta szemeit.

- A Tsaritsa erről nem tudhat, míg nem járunk a végére. - hagyja figyelmen kívül a beszólásokat, melyek [H/sz] hajú ajkai közül jöttek ki.

- "Járunk"? - lepődik meg a többes szám használata miatt.

- Most hogy tudod ezt az információt attól tartok nem engedhetlek egyedül sehova. - pillant [Név]-re, ahogy megigazítja sapkáját. - Nem kockáztathatok, hogy kotyogj. - állítja meg [Név]-et kirakva elé kezét. - Nem de, [Név]? - húzza közelebb magához pólója nyakára markolva. - Próbálj megszökni, és meglátod a következményeit. - morogja, majd hirtelen mozdulattal összeérintette ajkaikat. - Értve vagyok? - néz mélyen [Sz/sz] szemeibe [Név]-nek.

- Igen. - morogja [Név], ahogy elengedte pólóját Scaramouche. - Utálom mikor ilyen vagy. - teszi keresztbe kezeit, ahogy a fiúra pillant.

- Tudom. - ránt vállat, ahogy folytatta útját Liyue felé [Név]-vel az oldalán.