Zack még a járatban aktiválta a sötétítést az ablakon, hisz egy csillag közelében bukkannak ki, nem kell, hogy kapásból meg is vakuljanak, ha netán szembe érkeznek meg vele. Aztán a villódzó járatból kiléptek a sötét űrbe.

~ Skarlát? − tette fel a kérdést, hisz nem a várt ragyogás fogadta őket. ~ Jó helyre érkeztünk?

~ Elvileg igen − válaszolt a genosym, miután ellenőrizte a koordinátát.

− És hol a csillag, amihez érkezünk? − szólalt meg a shy'mari, Zack nem akart válaszolni egyelőre.

Lassan irányt váltott a hajóval, hátha csak arrébb érkeztek meg mégis, és a hátuk mögé került az égitest. Aztán a látótérbe lassan bekúszott egy sápadt fénnyel pislákoló gömb.

~ Skarlát ennek ilyennek kell lennie? − tette fel bizonytalanul a kérdést az ifjú.

~ Az adatok szerint nem. Egy ereje teljében lévő csillagnak kéne itt ragyognia − futotta át gyorsan az adatbázis idevágó részét.

~ Megcsapolták az erejét? − találgatott Zack.

~ Kizárt! Egy fiatal csillag erejét még a Zennek sem képesek ilyen módon megcsapolni, márpedig ők a legfejlettebbek a galaxisban − cáfolta meg egyből Skarlát olyan hangon, mintha már a feltételezés is nevetséges lenne.

~ De valami történt vele − kötötte az ebet a karóhoz a srác.

~ Igen, de nem vagyok mindentudó, hogy tudjam a választ − vágott a vita elébe Skarlát.

− Ez lenne az? − hívta fel magára újra a figyelmet a kellemetlen utas.

− Igen − ismerte el Zack kényszeredetten. − De valami történt vele, mert nem ilyennek kéne lennie.

− Azért odaérünk a kijelölt helyre, vagy készüljek fel, hogy itt halunk éhen, netán szomjan? − célzott arra a tényre, amit a srác emlegetett fel, hogy miért nem megy csak úgy ismeretlen terepre féregjáratot nyitva.

− Persze! − vágta rá magabiztosan Zack.

~ Skarlát? − kérdezett rá már jóval bizonytalanabbul a társánál.

~ Ad még fényt, de közelebb is kell mennünk, ami rizikós, mert bekerülhetünk a gravitációjába, meg több idő is, míg elérjük azt a töltöttséget, amire szükségünk van a visszaúthoz, legalább eddig.

~ Mennyi idő? − kérdezte elgyötört hangon, legszívesebben megdörgölte volna az arcát, hisz ez azt jelentette még többet kell kibírnia ennek az alaknak a társaságában.

~ Számolom, közben navigálhatod közelebb a hajót.

Nem kellett kétszer mondania, Zack már irányba is állt és lassan közeledett a csillaghoz, figyelve a kijelzőt, nehogy hirtelen rántsa magukhoz őket és ne maradjon idejük eltávolodni. Nem akarta megtapasztalni az élve elégést.

~ Plusz két egységnyi idő − tájékoztatta némi számolás után a genosym.

~ Remek − morogta magában a srác.

~ De van egy jó hírem is − folytatta Skarlát és Zack remélte tényleg jó hír.

~ És mi lenne az? − tette fel a kérdést inkább muszájból, mert valahogy nem tudott mégsem lelkesedni.

~ A radar szerint nincs meteorraj a közelben, így egyet megúszunk és nem kell átvágni rajta, mégha többet is kell időznünk a csillag közelében.

~ Kisebb eséllyel sérül a hajó, ez tényleg jó − ismerte el Zack. ~ De hova lett? Nem szoktak csak úgy eltűnni a meteorrajok.

~ Most komolyan ez a legfontosabb? − kérdezett rá a genosym.

~ Történt itt valami, amit jó lenne tudni. Rossz érzésem van.

~ Zack, ne mondj ilyeneket! − vágta rá egyből Skarlát. ~ Az elmúlt egy évben sikeresen nem keveredtünk bele semmibe, ne vonzd be ilyen gondolatokkal!

~ Ne mond, hogy téged nem izgat a dolog? − akadt ki a srác.

~ Nem, nem izgat. − Skarlátot tényleg nem érdekelte mi történt itt.

~ Azért a kedvemért végezz néhány mérést, hátha rájövünk mi történt a csillaggal − kérte meg Zack.

~ Rendben − bólintott rá vöröske, hisz ha ez megnyugtatja a barátját, akkor miért ne.

~ Lehetséges amúgy, hogy felgyorsult az életciklusa? Mármint, hogy összehúzódott mielőtt vörös óriássá válna? − faggatta tovább Skarlátot.

~ Nem tudom, de nem hiszem. A térkép adatai alig egy földi évesek, és az a folyamat ennél hosszabb időt vesz igénybe − próbálta megnyugtatni, bár ő sem örült volna neki, ha hirtelen kitöréstől kellene tartaniuk, így már nem is bánta annyira, hogy Zack megkérte a mérésekre. ~ Mi lenne, ha inkább közölnéd a vendégünkkel mi a helyzet.

~ Igazad van − azzal már hátra is fordult és szembe találta magát egy olyan testtartással ülő férfival, aki egyértelműen követeli a válaszokat, anélkül, hogy bármit kérdeznie kelljen.

− Gyengébb a sugárzás, így lassabban töltenek fel a panelek. Közelebb mentem, hátha gyorsít a folyamaton, de így várhatóan két egységnyi idővel később hagyhatjuk el a közelét − számolt be.

− És akkor képes lesz féregjáratot nyitni? Hisz valahogy a többlet időt be kell hozni − utalt a férfi arra, hogy talán ennyi késlekedés miatt kárpótolnia kell őt ezzel.

− Nem − közölte nyugodtan Zack. − Ez az idő is csak arra elég, hogy annyi energiát töltsön vissza a hajó, amivel normál tempóval oda és ugyan ide vissza meg lehessen tenni az utat. Viszont némi időt nyerünk azzal, hogy a közeli meteorraj úgy tűnik tovább állt és nem kell sem átlavírozni közötte, sem megkerülni.

− Tovább állt? − húzta fel meglepetten a szemöldökét a shy'mari férfi.

− Igen, a radarok szerint semmi nyoma nincs a környéken − erősítette meg előbbi állítását Zack.

− Érdekes − dünnyögte a sötétbőrű és láthatóan elgondolkodott a tényen.

Zack így legalább nem volt egyedül a gyanakvásával, na meg nem kellett tartania a további kérdezősködéstől. Remélte tényleg az út hátralévő részében megúsznak mindent, egészen hazáig.

Hátradőlt tehetetlenül, hisz nem tudott semmit tenni a helyzet ellen. A mérések eredményére is várnia kellett, amíg a kilőtt két szonda nagyobb területet bejár és begyűjti az adatokat. Gyors becsléssel rendelkezett a hajó, de ez annyira volt elég, hogy megtudja egy adott bolygó légköre alkalmas-e neki vagy sem. Ennél most alaposabb vizsgálatra volt szükség. Idejük volt rá bőven.

Zack leállította a hajtóműveket és hagyta, hogy sodródjanak, ügyelt arra azért, ennél közelebb ne kerüljenek a csillaghoz. Lehet nyertek volna pár órát, de nem akart kockáztatni.

~ Na, megvannak a mérési eredmények − szólalt meg két órával később Skarlát.

~ És mit mutatnak? − vált figyelmessé addigi tespedtségéből Zack.

~ Néhány érték kiugróan magas, ami szokatlan ilyen környezetben, de egyébként semmi extrém − közölte a genosym. Nagyon nem volt a témában jártas, csak annyira, hogy ki tudja szűrni mi az, ami árthat a barátjának vagy sem.

~ És lehet következtetni azokat mi okozhatja? − akart Zack többet tudni.

~ Egy Zen tudós lehet tudná, én nem. A hajóra nincs hatással, bajt nem okozhat, innentől engem nem különösebben érdekel mi történt itt, van-e köze a csillag erejének csökkenéséhez és a meteorraj eltűnéséhez − zárta a maga részéről a témát Skarlát, és remélte a társa nem akarja, hogy jobban beleássa magát a témába.

~ Lehetséges... − kezdett bele a srác.

− Ezek a szonda adatai? − lépett mellé a shy'mari, rá meg kisebb frász jött, annyira belemerült a Skarláttal való társalgásba.

− Igen − válaszolt a férfinak Zack.

− Valaki új foton fegyvert tesztelt itt? − tette fel a sötét bőrű férfi a kérdést, mire Zack kérdőn nézett rá.

~ Senki nem használ már foton fegyvereket, a lézer energiahatékonyabb, még ha a másik... − aztán elakadt a mondatban.

− A galaxis igen nagy bajban van, ha valaki rájött hogyan csapolja meg egy csillag erejét, hogy felhasználhassa a foton ágyúhoz − folytatta a shy'mari a gondolatmenetét.

− És a meteorrajon tesztelte? − rakta össze most már Zack is a darabkákat.

~ Lehetetlen − nyögte Skarlát.

− Igen, esélyes. Az eredményt nézve igen hatékony, mert még csak porszemek sem maradtak. Ráadásul itt a galaxis szélén senkinek nem szúrt szemet egy ilyen teszt − morfondírozott a férfi.

− Remek − morogta a srác maga elé. − Akkor most rádiózzak a Galaktikus Tanácsnak?

− A lehető legrosszabb ötlet, mivel semmit nem tudunk. Ez csak spekuláció. Viszont eljuthat azok fülébe, akik itt voltak és onnantól célkereszt van a hátunkon − hívta fel a figyelmet az utas arra, hogy azt a bizonyos üzenetet más is befoghatja, akár véletlenül is.

− Jogos − bólintott rá Zack, de ettől még nem tetszett neki a helyzet, és úgy döntött, visszafelé beszél a Főnökkel és Reapert is felhívja, ha más nem, legalább ők tudjanak róla, aztán intézkednek.

− Viszont bölcsebb lenne elhúzni innen, hátha újabb tesztre visszatérnek − ajánlotta lehetőségként a shy'mari.

− Nem igazán van energiánk messze menni − emlékeztette a férfit a srác, aki elhúzta a száját. − De megnézem hol van a legközelebbi csillag, hátha eljutunk addig egy ugrással.

A shy'mari bólintott, majd visszaült a helyére. Zack az irányítópult segítségével behozta a csillagtérképet, és nekiállt nézelődni.

~ Skarlát? − próbálta szóra bírni a társát a srác, aki azóta is döbbenten hallgatott a felismerés nyomán.

~ Megoldható, a ráhatásommal, hogy eljussunk a legközelebbire, de távolabb kerülünk az úti céltól, azaz időben nagyjából ugyanúgy érünk oda − válaszolt aztán a genosym.

~ Szerintem nem fogja bánni a kedves utasunk, ha ettől nagyobb biztonságba van a hátsója és őszintén szólva én sem.

~ Rendben, akkor állj rá a Sola U-19-es csillag helyére, én meg megyek a hajtóműhöz.

~ Oké − egyezett bele és érezte, hogy megszakad a kapcsolat közöttük.

Beállította a koordinátákat, irányba állította a hajót, majd előkészítette az ugrást. Nem kellett szólnia az utasának, aki már be is kötötte magát az ülésbe. Ráadta a kakaót és a hajó egy pillanat alatt fénysebességre kapcsolt, az automata vezérlés úgy koordinálta a hajót, hogy semminek ne menjenek neki.

Így is beletelt némi időbe és mire odaértek az egyik energiacella teljesen lemerült, a másikon is épphogy egy százalék maradt. Viszont most egy életerős csillag fénye ragyogott rájuk. Zack úgy fordította a hajót, hogy a panelek arra nézzenek, aztán leállította a fő vezérlést és csupán a belső létfenntartó rendszer maradt aktív.

− És most várunk − fordult hátra a shy'marihoz Zack, aki bólintott.

− Gyanítom még ezek után sem akarja a maradék távot megtenni féregjárattal − nézett rá a sötét bőrű.

− Ezek után? − nézett rá az ifjú értetlenül.

− Át kell vágnunk még egy igen nagy területen, a teszthajó a közelben cirkálhat, ezért is volt bölcsebb eljönni onnan. Megéri kockáztatni? − pillantott rá kérdőn az utas.

~ Utálom ezt a fazont, de igaza van − tért vissza Skarlát, aki azóta a frissen tartót is útba ejtette, hogy némi energiát pótoljon.

− Mi a biztosíték, hogy vissza fogok tudni jönni? − igyekezett egy választ kikényszeríteni a másikból Zack, mert nem akarta ilyen könnyen megadni magát.

− Miért mennék olyan helyre, ahonnan nem tudok visszajönni? − kérdezett vissza a férfi és a srác kénytelen volt elismerni magában, hogy igaza van.

− Rendben − egyezett bele nem túl lelkesen. − De akkor megvárjuk a száz százalékos töltöttséget mind a két panelen.

A shy'mari nem ellenkezett, talán a történtek után nem volt kifogása az ellen, hogy nem árt, ha marad tartalék, mert ki tudja mi következik ezek után. Zack nagyon remélte, hogy semmi. Odaérnek, kirakja, feltölt a hajó és húzhat haza.