HOSEOK POV:

-Hoseok hazaértem-kiabálta az ajtóból nővérem.

Becsukódott az ajtó, elment a szobám előtt egyenesen a saját szobájába. Hangokat hallottam a szobájából. Az ő hangját. Biztos beszél valakivel. Akarom mondani a barátjával.

Amióta barátja van teljesen megváltozott. Előtte rengeteget beszélgettünk, bármi bajom volt neki elmondhattam. Neki mondtam el először hogy meleg vagyok. Féltem erről bárkinek is beszélni. A szüleim nagyon homofóbok, akárhányszor meleg párokat látunk az utcán mindig elítélik őket. JiWoo nem ilyen. Ő megértett és nem ítélt el. Sőt, még meg is ígérte hogy majd együtt megyünk pasizni valamikor. Fontos szerepet töltött be az életemben. Erre megjelenik egy fiú és tönkretesz mindent.

Igazság szerint még szerint sose láttam a srácot de el tudom képzelni milyen lehet. JiWoo mindig is a rosszfiúkra bukott, ha már jár valakivel akkor az is csak rosszfiú lehet.

-Persze gyere nyugodtan-hallottam testvérem lelkes hangját , aki épp az ajtóm előtt haladt el.

Kíváncsian dugtam ki a fejem. Volt egy tippem kit hívott át, de azért rákérdeztem.

-Valaki jönni fog?

-Aham-bólogatott hevesen.-Tae jön. Uhh már alig várom, hogy itt legyen-ugrált és visszaszaladt a szobájába.

Szóval a neve Tae. Érdekes. A neve alapján nem tűnik olyan borzalmasnak. Kérdezősködni akartam még, de aztán rájöttem hogy fölösleges. Úgy is perceken belül itt lesz. Majd megismerem akkor.

Lementem a konyhába egy almáért.

-Uristen mindjárt itt van-idegeskesett fent.

-Nyugi már. Úgy viselkedsz mintha most találkoznátok először.

-Könnyen beszélsz, nem a te szerelmed jön ide.

Erre nem válaszoltam. A szerelem szó hallatán mindig elszomorodok. A szerelem nem az én világom. Rengetegszer voltam szerelmes; persze sose lett belőle semmi. Sose mertem felvállalni a nemi identitásomat, ezért ha tetszett is valaki mindig távolról szemléltem az illetőt.
Egyszer írtam szerelmes levelet egy fiúnak. A suli legmenőbb arca volt. Min Yoongi. Minden hülyeségbe benne volt, és az az észveszelytő külső... Ezzel lopta be magát a lányok szívébe. Teljesen odavoltam érte. Egyik nap észrevétlenül becsúsztattam a levelet cuccai közé. Bejött a terembe és elolvasta. Szívem a torkomban dobogott. Nem írtam rá nevet csak a monogrammom. Tudtam hogy sejtelme se lesz arról hogy én írtam. Fájt, de elfogadtam. Elolvasta utána körbenézett a termen ahol rajtunk kívül senki se volt bent. Megvonta a vállát és az ajtó melletti kukába kidobta.
Aztán kiment.
Azóta utálom a szerelmet. És Min Yoongit is.Gyűlölöm...

Nagy visszaemlékezésem a csöngő zavarta meg.

-Biztos Tae az-ugrált idegesen.-Hoseok nyitsd ki az ajtót.

Sóhajtva léptem az ajtóhoz és kinyitottam. Az ajtó túloldalán egy angyal állt. Komolyan. Ez a srác gyönyörű. Hófehér bőrén a napfény megcsillant, barna haja kuszán lógott szemébe, cseresznyepiroa ajkai között nyalókát ízlelgetett.
Lélegzet elakadva néztem a földre szállt angyalt. Szemöldök felvonva nézett rám, tekintetét enyémbe fúrta.
Lassan arrébb léptem és beengedtem.

-JiWoo?-kérdezte és körül nézett a házban.

-Egy pillanat és jön-motyogtam zavartan. Annyira kínos volt. Az arcom teljesen égett. Gyönyörű külseje teljesen elvarázsolt. De nem. Nem tetszhet a nővérem barátja.

-Kim Taehyung-nyújtotta felém a kezét. Vonakodva ugyan de elfogadtam.

-Jung Hoseok-motyogtam a padlót tanulmányozva.

-JiWoo mesélt rólad-mosolyodott el.

-Miket mondott?-pirultam el halványan.

-Sok mindent-legyintett.-De csak jót. Illetve...-hajolt közelebb fülemhez. Szívem hevesen dobogott.-Igaz hogy meleg vagy?

Teljesen kivert a víz. Honnan tud róla?

-Mi-miből gondolod?-dadogtam.

-A reakciód alapján igazam van. JiWoo mondta el.

-Pedig megígérte hogy nem mondja el senkinek-motyogtam mérgesen.

-Nem adom tovább nyugi. Én biszex vagyok-vonta meg a vállát mintha ez olyan semmiség lenne. Halványan elmosolyodtam. Akkor még esélyem is lenne. De.... miért mondja el nekem ezeket? Az egy dolog, hogy JiWoo-tól tud néhány infót rólam, de annyira nem ismer. Még is elmondta. Vajon JiWoo tudja hogy bi? Nem hiszem.. de lehet.

-Leülünk?-néztem rá óvatosan.-JiWoo-ra még kicsit várni kell.

Bólintott és leültünk a kanapéra. Ismét kínos csend telepedett ránk.

-Kérsz inni valamit?-törtem meg a csendet. Hirtelen kapta fel a fejét majd egy halvány mosoly kíséretében megrázta a fejét.-Egy pillanat-mondtam és felrohantam JiWoo szobájába.

-Hoseok, itt van még?-kérdezte idegesen.

-Itt. De mire vársz?

-Nem találok semmi normális göncöt amibe letudnék menni.

-Mert ami most rajtad van nem jó?-forgattam unottan a szemem. Egy fekete térdein kiszaggatott nadrág és egy szürke hosszúujjú volt rajta.-Szerintem teljesen jó.

-Jaj Hoseok-sóhajtott. Így nem mehetek le hozzá. Értesz is te ehhez.

-JiWoo bejöhetek?-kérdezte az ajtóban ácsorgó, varázslatosan gyorsan itt termő Taehyung.

-Gyere-mondta nővérem zavartan.

-Minden oké?-karolta át JiWoo derekát.-Gyönyörű vagy-nyomott puszit orrára.

Maró érzés töltött el. Mi ez az érzés? Csak nem.... Féltékenység? Miért lennék féltékeny? Mert örülnék annak ha Taehyung JiWoo helyett engem tartana karjai között? Vagy jól esne ha ajkai az én bőrömet érintené? Lehet. De ez nem jelent semmit. Ha tetszik akkor se lehet köztünk semmi. Hiába mondta el, hogy bi, neki ott van JiWoo. Nagyon jól megvannak, JiWoo nagyon szereti és látszólag Taehyung is így érez. És ki vagyok én, hogy egy ilyen kapcsolatot elszakítsak?

-Akkor... nem is zavarok-mondtam lehajtott fejjel és átmentem a szobámba.

Becsuktam az ajtót és lerogytam. Felhúztam térdeim, ráhajtottam fejem és gondolkodni kezdtem. Miért vagyok ennyire romlott? Hogy lehetek ennyire szerencsétlen hogy a saját nememhez vonzódok? Örökre egyedül maradok. Pedig úgy szeretnék úgy szerelembe esni hogy a szerelmem viszonozva van. De úgy néz ki ez álom marad. Jung Hoseok-nak nem való a szerelem.

Nevetés szűrődött át a másik szobából. Biztos jól szórakoznak. Taehyung hangját hallom. Azt a gyönyörű, mély, rekedtes, férfias, még is lágy hangot. Akaratlanul is elmosolyodtam. Nem hallottam sokat beszélni. Ma találkoztam vele először. Még is úgy érzek mintha egy régóta ismert barát jelent volna meg újra az életemben. De nem miattam van itt. Hanem Jung JiWoo miatt. A nővérem miatt. Aki szép, okos és kedves. És lány. Nem egy reménytelen, magányos meleg srác.

Taehyung viszonylag sokáig itt volt. Nem különösebben zavart. Falra tapasztott füllel hallgattam szexy hangját. Szemeim lassan csukódtak le. Sose voltam azaz éjjeli bagoly típus, mindig elég hamar elalszok. Viszont mikor nevemet hallottam kipattantak a szemeim.

-Mesélsz kicsit Hoseok-ról?-hallottam azt az édes mély hangot.

JiWoo-t biztos meglepte a kérdés. A hangján hallatszódott hogy teljesen meghökkent.

-Persze...Mi érdekel?

-Minden.-biztos mosolyog. Fogadni mernék hogy mosolyog.

Szívem gyorsabban kezdett dobogni. Komolyan rám kíváncsi? Áhh dehogy... Hoseok ne legyél hülye. Egy hozzá hasonló gyönyörű angyalt hogy érdekelné a te létezésed? Tovább nem hallottam semmit Taehyung nevetésén kívül. Gyönyörű. Nincs ennél szebb a világon.
Nevetése álomba ringatott.

Másnap szokás szerint hajnalba keltem. Nyújtózkodva másztam ki az ágyamból és lementem a konyhába. Meglepetésemre Taehyung is ott volt. Félmeztelen. Ha már eddig nem voltam teljesen szerelmes akkor ez a látvány tuti magába bolondított volna. Haja össze-vissza állt, ami nagyon aranyossá tette.

-Ilyen korán Hoseok?-mosolygott.

Istenem az a reggeli rekedtes hang... imádom.

-Igen-bólintottam óvatosan.-JiWoo alszik még?

-Gondolom... itt aludtam lent.

-Mert? Történt valami?-néztem aggódva.

-Szakítottunk.

-És nem küldött el?

-Közös megegyezéssel szakítottunk. Nincs harag.

-De... miért?

-Neki is más tetszik és nekem is-vonta meg a vállát.

Örültem hogy szakítottak. Így esélyesebbnek gondoltam a dolgot vele kapcsolatban. De így hogy más tetszik neki ismét reménytelen.
Kivettem a szekrényből egy poharat és tele töltöttem vízzel.

-Értem...-motyogtam.

Kiittam a poharam tartalmát és vissza akartam menni a szobámba de hirtelen elkapta a csuklóm.

-Mit szeretnél?-mosolyogtam rá szomorúan.

-Téged, Hoseok-suttogta és magához rántott. Elpirultan néztem szemeibe, mìg ő tökéletes elszántsággal hajolt ajkaimra és megcsókolt. Kisebb fázikéséssel viszonoztam. Átkaroltam nyakát, ő pedig derekam és közelebb húzott.

-Tetszel nekem-suttogta a csók után.

-Nekem.... is-próbáltam kinyögni.

-Eljönnél velem egy randira?-mosolygott. Pirultan bólintottam, mire mosolyogva ölelt magához.

*1 hónap múlva*

A randi remek volt. Voltunk moziba, elvitt egy étterembe és utána fagyiztunk. Azóta együtt vagyunk. A szomorú énem eltűnt. Tae mellett csak mosolyogni tudok. Nagyon szeretem.

JiWoo is összejött kiszemeltjével. A kapcsolatunk olyan lett mint Tae felbukkanása előtt, és örülök hogy nem zavarta hogy Tae-val járok. Sőt még örült is nekünk.

A szüleim is megtudták hogy meleg vagyok. Nem lelkesedtek érte, de nem utáltak meg. Örültek hogy boldog vagyok, és Tae is nagyon szimpatikus volt nekik. Úgy néz ki fölöslegesen aggódtam.

----
Remélem tetszett és nem lett nagyon nyomi. A VHope nem tartozik a kedvenc párosaim közé (de azért szerettek ugye?😶💕) de gondoltam kipróbálom milyen erről a párosról írnixd
De szerintem borzalmas lett.
A végét nem ilyenre terveztem de ezt ma feltétlen ki akartam rakni. Túl fáradt vagyok tovább írni szorri.
Helyesírási hibákat nézzétek el pls🙏
Ha szeretnétek párost kérni írjatok nyugodtan😊💕
Bye bye💜🙋