Utáltam mikor egyenruhába kellet öltözni egy ünnepség miatt, és ez a nap ilyen volt.  Utálom a szoknyát, a nyak kendőt pedig nem tudom meg kötni csak akkor ha meg nézek egy oldalt elöte hogyan is kell. Megfogtam a táskám és a hátamra vettem, el indultam a suliba.  Agyam meg egy folytában azon a csókon járt Cole-al. Szekrényemben pakolgatam. És kezembe akadt két dolog amiről azt hittem ki dobtam már. Egy doboz cigi és egy öngyújtó. El raktam a zsebembe őket, utána be csuktam a szekrényem.
- Szia Susan- mosolygott mellettem Angelo
- Hali Angelo - néztem rá.
- Na a graffiti  királynőnek hol lesz órája? - nézet rám.
- A 15-os teremben- mondtam
- Akkor el kísérlek, mi a 16-os teremben leszünk - ragadott karon. A szekrény mellet vonultunk a lépcsőkhöz. Meg torpantam, amit a piros-kék hajú fiú észre is vett. Oda nézet ahová én is. Niklausz csókolózot egy random szőke lánnyal. Majd le nyelték egymást. Vettem egy mély levegőt, és érzelem mentes arcal mentem tovább. Ahogy fel értünk a másodikra a szürke szemű fiú meg fogta a vállam.
- Egy szó és Parkerel be verjük az arcát- nézet komoly arcal. Mire szorosan át öleltem. Nem akarok sírni, nem éri meg hogy amiatt a barom miatt huljanak a könnyeim.
- Nem kell, de köszi - erőltetem egy mosolyt magamra
- Rendben, akkor majd később - simogata meg a fejem. Be mentem a terembe. Az a baj hogy Mason beteget jelentet. Így nem tudtam hová üljek úgy hogy Klausz ne tudjon mellém ülni. Cole mellet volt hely. Sóhajtottam, és el kezdtem imátkozni.
- Szia Cole. Em, n nem baj ha le ülök ide? - néztem a fiúra.
- Nincs semmi baj vele- vette le táskáját a székről
- De cserébe… - kezdte el
- Meg kötnéd nekem- vette elő a piros ruha darabot. Le ültem mellé és kivetem a kezéből. És elkeztem meg kötni neki a nyaka körül.
- Tessék- vettem el kezeim.
- Köszi- elővetem egy ceruzát mellé a rajz fűzetem. Próbáltam a gondolataim nem vissza vezetni a szőke fiúra, de mégis mindig ott kötöttem ki.
- Minden rendben - nézet rám a kék szemű.
- Igen, persze igen. Miért kérded? - néztem minden irányba, csak azért hogy ne találkozon tekintetem a fiúéval. A kérdésemre csak válaszul rá mutatót a rajzomra. Ami egy spray doboz volt, csak hát mintha élne és nem éppen volt boldog ahogy ki nézet. Jó nem kell kertelni olyan volt a spray mintha egy szörny lenne.
- Úgye… nem a tegnapiért vagy zabos rám- hajolt egy kicsit közelebb hogy csak én halljam. Erre csak meg ráztam a fejem.
- N nem, e ez más miatt van- estem zavarba. Nem akartam ki mondani hogy miért. Ezért a lap aljára le írtam.  Ahogy az utolsó szót is le írtam egyszerűen remegett a kezem. Nyúltam a táskámba a gyógyszeremért, de nem bírtam ki venni. A levegőt is már akadozva vettem. A hidrogén szőke fiú, miután el olvasta mit írtam, gyorsan kapcsolt és ki vette nekem a pirulákat. Gyorsan se víz, se semmi nélkül le nyeltem egy szemet. Pár percnek el kellet telnie mire már hatni kezdet.
- Azt még oda akartam írni, hogy Angelo velem volt, és megkerdezte hogy Parkerel be verjék e az arcát de azt mondtam nem kell- sutogtam. A ceruzán lévő radiral, el tüntetem az irást mielőtt bárki más is látná. Be jött az osztály főnök és kezdetét vette az óra. De az a bizonyos személy bese jött. " A következő lyukas óra lesz. Majd meg próbálom el kerülni, de lehet tartok egy cigi szünetet is." Egy kis cetli tolt od a mellettem ülő

" Ha akarod a lyukas órát vellem töltheted"

Ált a cetlin. Erre csak mosolyrahúztama számat. Gyorsan írtam is rá a választ.

" Köszi, élek is a lehetőséggel"

És vissza csúsztatam neki. És figyeltem tovább.

-----

A suli egyik eldugottab részén voltunk. Ép az útolsokat szívtam a cigiből, mikor Niklausz jött azzal a csajjal. Mindkettő ruhája gyűrött volt. Az ing ami rajtuk volt pedig. El mentek mellettünk. De hallottam hogy meg azt mondja a lány. " Szánalmas liba."
- Na álljunk meg  egy szóra- szóltam utána
-Úgy öltözködsz mint egy kurva és még én vagyok a szánalmas liba!?- lettem egyre dühösebb
- Mi bajod szuka- fordult vissza
- Mi van?! A szopás ennyire süketit? - dobtam el a csiket, majd meg indultam a lány irányába.
- Susan! - kapta el a karom Rambo.
- Te meg aztán a másik. Kurvára meg éri mi?- néztem a zöld szeműre
- Fűt meg fát igérgetsz, csak hatástalan. Kinlodsz mint mint egy ócska féreg. Minden szavad hazugság, csak tudod szart se érdekel - köptem neki a szavakat.
- Su, ez nem az… - kezdet mentegetőzni
- Faszt nem az aminek látszik. Tudod mit tüny el az életemből! Kár is volt hogy közel  engedtelek magamhoz-mire a fiú szemei ki kerekedte.
- Ezt nem mondod komolyan? - néz rám.
- De kurvára komolyan gondolom. - mondtam
- Nem is tudom mi üthetet belém, mikor eséjet adtam egy olyannak mint te. Egyszerűen hányingerem van tőled - fordultam  sarkon.