Luna szemszöge:

Segíteni akartam Susannek, de amilyen magabiztos volt, bíztam benne. Ott lángolt a bosszú a szemeiben. Sóhajtottam ahogy ott hagyott minket. Rá néztem a piercinges fiúra. Aki nagy némán vissza nézet rám. Meg lepte h9gy itt látt engem, ez kölcsönös volt. Így meg magyarázta hogy az utóbbi pár napban miért volt olyan fura. Morgott egyet. Ez volt nála az élő jel mikor be adja a derekát valamivel kapcsolatban, amit nem akar bolygatni.
- Hogy keveredtetek bele?- turt bele fekete hajába.
- Ha azt én tudnám- rántotam válat, pedig tudtam. A játék mester maga kért meg minket. Személyesen,  maszk nélkül. Nem be épített ügynökök kellenek nekik, hanem olyan emberek akik segítenek játékon belül és kívül. Egy személy számított  csak most itt. Susan Lackwood.

El akartam terelni a témát. Ki engedtem a levegőt a tüdőmből.Mosolyogva közelebb léptem Noahhoz, kezemet pedig az arcára tetem. Ő csak a derekam köré fonta a karjait. A homlokát az enyémnek döntötte.
- Nem érzed magad úgy mint ha mi lennénk a kibe baszott Bonnie és Clyde
-Ebből rögtön két kérdésem is adódik,  első, ezzek után bankot is rabolni szeretnél?  Második, meg akarod ölni Klaust?- kuncogtam egyet.
- Nem de délelőtt ígértem a szőke kis barátnőjének valamit, amit ha még meg fűszerezznénk tökéletes lenne
- Félve kérdezem. De mi az?
- Ki logathatnánk az ablakon, egy szál alsó nadrágban- a fiú le hunyta a szemét és csak mosolygott.
- Te és az ötleteid
- Általában szereted őket
- És ezt most is így van ne aggódj-  hajolt hozzám egy csókra. Nem szeretek ennek a fiúnak hazudni, de ezt most muszáj el titkolnom előle.
- Hogy fogjuk meg valósítani tervedet csillagom.
- Holnap, harmadik órában. El kapott a tesi öltözőben,  addig fel tartom azt a szőke démont.

Susan szemszöge:

A negyedik órára menten volna. Az üveg folyosón akartam át haladni. Már furcsáltam hogy nincs itt senki. Az üveg folyón bent ált Noah és Luna, egy kötél feszült kettejük között. Fel kapták a fejüket,  és meg nagyobbra nőt a vigyoruk ahogy meg láttak, az egyik ablak ki volt nyitva. A többire meg egy szöveg volt fel írva pirosal tükör írásal. Meg akartam szólalni de csipant a telefonom. A közös csoport volt. Rebeka küldött egy képet. A képen el lehetet olvasni a szöveget amit belül az üvegre festetek. De azzal ki egészítve hogy a kötél másik fele is látszódott. Azzon bedig Klaus logót,  a két karja és keze össze volt kötve. A szeme bevolt kötve,  a szájába pedig egy piros tanga volt bele gyömöszölve. És nem volt más rajta mint egy kis gatya. A szöveg pedig:

" A karma utól érte végre ezt a kanos pöcsöt is"

Fel néztem két csapat társamra.
- Feladatt teljesítve ~- dalolta nagyban a lány.
- De most tűnés , mielőtt még meg látnak minket. - bújt át a kötél alatt Noah és el kezdett terelni minket a másik irányba. Olyan jót nevetem rajta. Ahogy el tűnrűnk a helyszínről át öleltem a két imposztort.
- Nem tudom melyikötöknek volt ilyen beteges ötlete...
- Beteges volt?- nézet a fekete hajú lány a fiúra,  aki csak két ujjával mutatta hogy egy kicsit .
- ...De köszönöm- böktem ki.