3.fejezet-Költözünk!
Ebéd után anyámék végre velem is méltóztattak beszélni arról a bizonyos nagyon fontos dologról.
-Susy! Mondanunk kell valamit!
-Megint?-próbáltam úgy tenni mint aki nem tud semmit, és úgy tűnt nem is sejtettek semmit.
-Khm...-köszörülte meg a torkát apu, de anyu folytatta:
-Költözünk!
-Mi? Hova? Mikor? Hogy?-értetlenkedtem.
-Arra gondoltunk, miután tegnap este lefeküdtél és végiggondoltuk, Andrew bácsi házába költöznénk be. A szomszéd telek eladó, és van két nagy istálló rajta és kisebb-nagyobb karámok, meg még fedett és fedetlen gyakorlópálya is. Régen lovarda volt, egy icipici felújításra szorul, de tényleg csak kicsire. Andrew bácsi egy városka mellett élt, olyan húsz perc busszal a suliig, és közel áll meg a birtokhoz. Mit szólsz hozzá?-anya borzasztó lelkes volt.
-Tökéletes!-kiáltottam. Te jó ég! Iskolába járhatok, lehetnek barátaim, ismerőseim meg minden.-Mikor indulunk?
-Amint összepakoltuk a dolgainkat.-apám legalább százszor nyugodtabb volt, mint mi.
-Remek! Na most megyek és pakolok!-száguldottam vissza a szobámba.-Anyu hol is a bőröndöm?
-Az ágyad alá tettem!-jött a válasz.
Három óra múlva az összes ruhám, és minden ami a szobában volt összecsomagolva várt készen az indulásra. Lementem, és láttam már a szüleim is nagyban pakolnak. Segítettem a konyhakellékek összepakolásában és a fürdőben is. Olyan este kilenc felé végeztünk, és aztán apa felhívta a főnöküket, miszerint felmondanak. Fáradtan feküdtünk le.
Reggel egy gyors öltözés, reggelizés,fogmosás után összeraktuk a maradék cuccot (fogkefék, ágynemű stb.) aztán indulhattunk. Ja nem, be se pakoltunk. Fél órán keresztül hordtuk a bőröndöket, dobozokat az autónkba. Aztán ülhettünk be mi is. Apa vezetett, anya ült mellette én meg apa mögött egy halom dobozzal mellettem és a lábam alatt nyomorogtam hátul.
Eszembe jutott, azt hittem eladjuk a házat, de ezek szerint nem. Sőt, ott fogunk lakni. És mostantól valószínű nincs több költözés. Nem kell egy házban leélnem az életemet, ez már csak valami. Ha úgy nézzük, életmódot váltok.
Mivel Andrew bácsi az ország túlsó felén lakik, hosszú útnak ígérkezett a mai. A GPS "szerint" utazhatunk vagy nyolc órát. Bármennyit is utazunk, nekem megéri. Mivel korán keltünk, indulás után el is aludtam. A házról álmodtam és elképzeltem a birtokot.
Köszi hogy elolvastad! Új rész a szokásos időpontban.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro