-Mikor mehetek már vissza a szobámba?-kérdeztem amikor Jemma bejött-Egy hete itt vagyok...És zavar a gépek állandó kattogása!
-Kijelentem, hogy csak egy EKG-t meg egy MRI-t kell elvégeznünk! Ha minden rendben, akkor szabad utat kapsz!
-Most szivatsz? Mert ez nagyon csúnya tréfa lenne!
-Nem viccelek! Ha nincs semmi bajod, akkor nincs jogom itt marasztalni...
-Huhh, de hallok ebbe a mondatba egy hatalmas viszontot!
-Viszont küldetésre még nem mehetsz!
-És meddig nem mehetek?-kérdeztem higgadtan. Ettől tartottam a legjobban, de elástam ezt a gondolatot, mivel nem gondoltam, hogy a gyors gyógyulás ezt nem akadályozza meg.
-Egy hónapig.
-Micsoda?-akadtam ki.
-Ne akadj ki!-emelte fel a kezét nyugodtan.
-Még higgadt voltam az időtartam előtt! Mi az, hogy egy hónapig?
-Addig nem mehetsz küldetésre! Vagyis mehetsz, de nem vehetsz részt rajta!
-Ez bunkóság!
-Miért is?
-Mert amíg én itt vagyok, addig ti és a Bosszúállók a Hydrát ölitek! Nekem is írtanom kéne őket! A kómából való felkelés után egyből jól voltam mivel hipergyorsan gyógyulok! Ott kell lennem és harcolnom! A gonosz soha se pihen és rám is szükségetek van!
-Miért is? Megsérültél!
-Új orvost kérek!-tettem csípőre a kezem.
-Megjött!-lépett be Mack.
-Köszönöm!-néztem rá.
-Mi volt a vita tárgya?-tette ő is a kezét olyan pózba, mint én, így én egyből testtartást változtattam, mert nem tetszett, hogy utánoz engem.
-Hogy egy hónapig nem mehetek küldetésre!
-Ezzel teljesen egyetértek!
-Most komoly? Egy hónapig? És mit csináljak abba az egy hónapban?
-Edzesz, gyakorlod a lövést, főzőcskézel...Akármit csinálhatsz! Tiéd lesz az egész bázis!
-De én küldetésre szeretnék menni!
-Tudom! De ez az időtartam előírás! Ha te lennél Coulson, még akkor is be kell tartanod! Ez kötelező! Érted vagy fordítsam le magyarra vagy spanyolra?
-Értettem!-feküdtem le-Csináljuk az EKG-t!
-Ez hatott?-fordult Jemma Mack felé.
-Nem! Csak bedurcázott!-vont vállat.
-Jól van Connie!-vette elő a gépet Simmons-Ne beszélj és akkor a legjobb eredményt fogjuk megkapni!-mosolygott majd rám tette a tappancsokat-És kész is van!-nézte meg a papírt-Gratulálok! A szíved rendbe van!
-Jöhet az agyam?-néztem rá.
-Persze! Gyere velem!-indult ki majd átmentünk egy másik szobába.
Lefeküdtem az ágyra és a gép el is indult. Vártam hosszas perceket, de nem történt semmi. Kicsit csodálkoztam, mert az orvosos sorozatokban és filmekben nem így szokott lenni. Felültem majd a másik szobában lévő emberekre néztem, akik éppen az agyamról készült képet vizsgálták.
-Kiszállhatok már?-kérdeztem miközben felültem.
-Persze!-mondta meglepődten Jemma. Amint kiszálltam észrevettem, hogy Simmons és Mack nagyon bámultak valamit.
-Valami baj van?-mentem melléjük.
-Az a baj!-mutatta meg Mack az elszíneződött részt.
-És mi az? Glióma?
-Nem tumor! Az az agyad, de valamiért más színű...-nézte Jemma.
-Elhalt?
-Nem tudom!
-Mintát kell belőle venned, eltaláltam?
-De utána tényleg nem lesz semmi más!
-Csak ne nagyon borotváld le a hajam!
-Rendben?
-Most?
-Most!-bólintott majd kimentünk és beléptünk a műtőbe-Lincoln-nal beszéltél?-kérdezte amikor lefeküdtem az ágyra.
-A vizsgáló közelébe se jött...Lassan egy hete nem is láttam pedig egy helyen vagyunk...
-Tényleg?
-A fiúk ilyenek?
-Nem tudom...Nekem a legszorosabb kapcsolatom Fitz-cel van...
-De vele barátok vagytok, nem?
-Igen! A legjobb barátok.
-Nekem Lincoln az első pasim...Vagy nem tudom minek nevezzem.
-Akarsz beszélni műtét közbe?
-Ha téged nem zavar...
-Akkor csak érzéstelenítőt adok!-mondta majd éreztem valami szúrást a fejembe.
-Azt nem mondtad, hogy az érzéstelenítő fáj!-akadtam ki.
-Nem tehetek arról, hogy kicsi a fájdalom küszöböd!-röhögött ki-Érzed ezt?-kérdezte mire csinált valamit.
-Mit csináltál?
-Megütöttelek...
-Héé!-nevettem el magam.
-A lényeg az volt, hogy ne érezd!
-Bevált az anyag! Na fúrd meg a koponyámat és vegyél mintát az agyamból!
-Ugye nem ijedsz meg a fúró hangjától?
-Úgy nézek ki, mint aki megijed egy fúrótól?
-Nem...
-Na csináld!-parancsoltam majd elkezdte a műtétet-Te találkoztál Lincoln-nal?
-Mivel én nagyba elkerülöm az edzőtermet, ezért nem találkoztam vele.
-Az jó!
-Történt valami köztetek?
-Két golyó a gyomromba. És ez elválaszt minket...
-Biztos megijedt!
-De én kaptam a golyót!
-De te vagy neki a szerelme! Meg az az egyedüli ember, aki elviseli...
-Nem is idegesítő!
-De forró fejű...
-Az más kérdés!
-Hogyan viseled el?
-Két iker öcsém van... Náluk semmi se lehet idegesítőbb! Nagyon hiányoznak!
-Megértem!
-És most kezdék az óvodát.
-Tényleg? Én imádtam az óvodát!
-Én is! Jó kis amerikai ovik...
-Én britt oviba jártam...
-Öcséim meg magyarba...
-Wow!
-De elvileg szeretik...
-És neked melyik suli tetszett jobban?
-Őszintén megvalva nem tudom...Szerettem én mindkettőt. Én vagyok az a stréber lány, aki a terem közepén ül és dolgozatnál körbeadja a megoldásokat...
-De jó taktika!
-Ha puskázásról van szó, akkor a leglustább ember is gondolkozik a terven...
-És most végezted el a...
-Az általános iskolát.
-Wow!
-Úgy volt, hogy visszamehetek Missouriba tanulni...
-Gimibe?
-Igen.
-És akartál is?
-Én nem akartam elköltözni öt éve, de persze egy tíz éves gyereknek nem nagyon hallgatnak a szavára.
-És most akarsz?
-Nem hiszem...
-Miért?
-Mivel több jó dolog fűz Magyarországhoz, mint Missourihoz.
-Ohh.
-Meglepő, tudom. De azért nem annyira!-gondolkoztam el rajta.
-Miért nem?
-Mert ott annyira nyugodt a környezet, hogy igazából nem kell aggódnod. Itt Amerikába meg a Bosszúállók szétverik sorra az űrlényeket, meg mit tudom én...
-Szóval biztonságosabb.
-Sokkal.
-Az jó!
-És te nem vágysz vissza Angliába?
-Nem. Nekem a S.H.I.E.L.D. a családom! Ők jelentenek nekem mindent.
-Ez de nyálas!
-Most, hogy kimondtam...
-Rájöttél, ugye?
-Pontosan!
-Rendben!
-Készen vagy!-veregette meg a vállam.
-Már is?
-Persze!-állt elém-Fel bírsz állni?
-Persze!-pattantam fel, de hirtelen összecsuklott a lábam és Jemma-ra estem-Vagy mégse... Bocsi, nem akartam rád esni! Azt hittem, hogy menni fog...
-Ez csak a hirtelen ugrástól van!-húzott fel-Minden rendbe van!-simogatta meg a kezem majd elengedett így egy kicsit inog a, de megálltam.
-Mehetek?
-Ha csak nem akarsz vizsgálatokat csinálni velem az agyadról...
-Nem tudom, hogy mit válasszak...Tv vagy vizsgálatok végzése...Jövök veled!-indultam el a labor felé-Egyébként jól nézel ki kötéssel a fejemen?-kérdeztem kuncogva.
-Olyan, mintha turbánod lenne, bár a bőrszíned valahogy nem illik a török jellemhez...-mondta amikor bementünk a laborba-Akkor lássunk neki!