Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

54.

-----------------Napokkal később-----------------
-Akkor mehet az akció?-sétáltam a cella ajtajához, így Skorpió felfigyelt rám.
-Hogyan fogod megoldani, hogy kigyere onnan?-kérdezte-Be van zárva! A bennfentes még nincs itt!
-Tudom! De nekem van egy izmos lábam...-mosolyogtam majd hátrébb léptem-Jön valaki?
-A folyosó végén van az őr-pillantott arrafele.
-Akkor meg tudom szerezni a kulcsot hozzád!
-Mi? Megőrültél? Veszíteni fogsz ellene!-akadt ki, így felnevettem magam.
-Dehogy fogok!-kuncogtam majd kirúgtam az ajtót. Egyből kidülledt a szeme, így azt nem fogyelve kiléptem a folyosóra.
-Baszki! Erő nélkül is király vagy!-ámult el. Nem akartam lelőni a poént, hogy alapból negyedben isten vagyok és emiatt vagyok ilyen erős, szóval csak megindultam a kulcsért.
-Hé!-nézett rám az őr-Menjen vissza a cellájába!-lépett felém.
-És ha nem? Akkor lelő?-kérdeztem poénkodva felvont szemöldökkel mire elővette a pisztolyát-Nem gondoltam komolyan!-vallottam be miközben nekifutottam majd megtámadtam. Gyorsan átcsúsztam a lábai közt majd megrúgtam a hátát. Bevertem neki egyet így elkábult.
-Nagyon sajnálom!-térdeltem le mellé-Küldetést hajtok végre! Nem tenném meg ezt alapból! Elviszem a Keselyűt és a Skorpiót! Aztán elintézem őket!-suttogtam, hogy az éppen eszméletét visszanyerő őr tudja, hogy miről van szó.
-Mi tart ennyi ideig?-szólt le Skorpió-Mindjárt ideér a felmentősereg!
-Nem is megy a riasztó!-jegyeztem meg mire megszólalt-A francba!-ragadtam meg a kulcsot majd gyorsan kinyitottam a "társam" celláját.
-Leálltál vele beszélgetni vagy mi?-kérdezte kiakadva.
-Nem találtam a kulcsot!-hazudtam, mert ez jutott legelőször az eszembe.
-Hatalmas gratula hozzá!-mondta hatalmas szarkasztikával az arcán majd elindult a Keselyű cellájához. Követtem egész végig míg meg nem állt hirtelen a célunk előtti folyosón.
-Mi a baj?
-Lézeres biztonsági rendszer-mutatott az apró pontokra a falon.
-Honnan veszed?-hitetlenkedtem mire levette a pólóját és beemelte az adott részhez. Egyből kiégett öt helyen a ruha, így vissza vette-Már értem!
-Én nem vagyok ilyen hajlékony-rázta meg a fejét.
-Bízd rám!-kezdtem el nyújtani majd hátrébb léptem.
-Mit csinálsz?
-Nyújtok!
-Most tényleg? Itt vagyunk megszökött foglyokként a folyosó közepén riasztás közben és te nekiállsz nyújtani?-akadt ki, így megveregettem az arcát mosolyogva.
-Kezdődjön a show!-futottam neki majd végig ugráltam a lézerek között. Szerencsémre elég sok ilyen feladatot kellett végrehajtanom, még ügynökként a bázison, így nem állt ez messze tőle. Amint a végére értem meghúztam a kart, emiatt a lézerek kikapcsolódtak.
-És eddig a jók oldalán harcoltál?-hozta fel a Skorpió miközben mellém jött.
-Nem volt választásom...-vontam meg a vállamat majd tovább mentem.
-Négy perc-nézte meg az órát Keselyű, amikor megálltunk előtte.
-A lézereket nem említetted meg!-panaszkodtam mire félig mosolyra húzta a száját.
-Nem lett volna buli, ha felkészültök rá!-vallotta be.
-Gyere!-nyitottam ki a cellát, így kilépett hozzánk.
-Mehetünk?-pillantott felváltva ránk, így mind a ketten bólintottunk.
-De gyorsan!-tette hozzá Skorpió.
-Utánam!-futott hozzánk az egyik őr. Valószínűleg pont a bennfentes ember volt, de nem tudtam biztosra, mert én még soha se láttam őt.
-Stark!-mormogtam a fülesbe.
-Megvagytok?-válaszolt az adott csatornán.
-Lassan kijutunk...-újságoltam.
-Rendben! Szólok a többieknek!
-Készüljetek fel! Szerintem nem fogunk pihenni, egyből hozzátok megyünk!
-Vettem! Vigyázz magadra!-kérte mire hirtelen a falhoz kellett bújnom a rendőrök miatt.
-Vigyázok!-tettem le majd követtem a többieket kifelé.

(...)

-Ungubani? (Ki vagy?)-jött hozzánk W'kabi.
-Intombi ka Peter Quill (Peter Quill lánya)-válaszoltam.
-Petra?-nézett végig rajtam összevont szemöldökkel.
-W'kabi!-biccentett majd odaléptem mellé és megöleltem.
-Mi ez az új külső?-lepődött meg mire elkuncogtam magam.
-Nagyon figyelj, mert csak egyszer mondom el-suttogtam a füléhez hajolva-Egy küldetésen vagyok Stark miatt és azok akik mögöttem állnak bűnözők! Az a feladatom, hogy elhozzam ide őket, hogy aztán bezárjuk őket. Egy tervet eszeltek ki Parker ellen és meg kell állítani őket, mielőt megölnék őt. Szóval csak mosolyogva bólintsál és engedj be minket!-daráltam le gyorsan a törtenéseket majd elengedtem.
-Jó újra látni téged!-simogatta meg a karomat.
-Jó újra itt lenni!-mentem el mellette majd a fiúk felé fordultam és jeleztem, hogy jöhetnek utánam.
-Gyorsabb így!-fogta meg a Keselyű az én kezemet és a Skorpióét majd felszálltunk és a palotáig repültünk.
Amint leszálltunk a Bosszúállók sorba álltak. Vagyis csak Peter, Stark, Steve, apa és Natasha. Ennyi teljesen elég volt számunkra, mert innen már minden rajtam múlott.
-Neked nem börtönbe kéne lenned?-kérdezte tőlem Stark.
-Nem volt jó a koszt...-vontam vállat poénkodva.
-Itt kéne állnod mellettünk és nem mellettük-szólalt meg Steve.
-A küldetésem ide szólít!-vontam vállat miközben a két férfi közé álltam és megtámaszkodtam a vállukon.
-Mit akartok?-kérdezte Nat.
-Inkább kit...-javítottam ki a barátnőmet miközben Peterre néztem.
-Petra! Most még átállhatsz hozzánk!-emlékeztetett apa.
-Ahh! Tudod, az van, hogy nem akarok!-vallottam be.
-Akkor most mi lesz?-kérdezte Stark mikor a maszkja ráment a fejére.
-Hogy is mondtad Kapitány négy éve?-hoztam fel az említettre nézve mosolyogva.
-Harcolunk-válaszolt, így bólintva helyeseltem.
-Hát igen, erre pont nem lesz szükség!-ellenkeztem mire a két bűnöző kérdőn rám pillantott-Ez a két kedves férfi mellettem azon gürizett éjt nappallá téve, hogy kitaláljon egy tervet, hogyan szabaduljanak ki a börtönből-kezdtem így előre léptem, mintha egy hatalmas beszédet tartanék egy közönségnek-Sokan azon töprengtek, hogy miért van ez... A helyes kérdés hölgyem és uraim, hogy kiért!-adtam tovább a szerepemet, majd végignéztem a hősökön-Hecc, pecc kimehetsz...-számoltam vissza miközben balról jobbra haladva végül Parkerhez értem-Pókember volt az elejétől kezdve a célpont! Hogy miért? Keselyűnek nem tetszett, hogy a lányát elvitte bálozni... Vagy Skorpió dühös lett, mert nem jött neki össze az üzlet a drága hősünk miatt-soroltam fel-Vajon megérte nekik ez az egész, mert sikert aratnak?-fejeztem be a két rabra mutatva-Vagy inkább elbukták az egészet? Kedves nézőink mindjárt megtudhatjuk! És öt, négy, három, kettő, egy...-számoltam vissza majd az erőmmel képeztem egy kötelet a két férfi köré majd felemeltem őket a levegőbe.
-Mi a rohadt szar?-lepődött meg-Milyen technológia ez?
-Úgy hívják, isteni erő!-legyintettem.
-Úgy tudtam, hogy nem bízhatunk meg benned!-mormogta Keselyű.
-Mégis megtettétek!-fintorogtam majd egy lendítéssel az összes fegyvert leszedtem róluk-Üdv Wakandában, ahol nem létezik olyan, hogy pár éves büntetés!-nevettem el magam majd kitártam a karomat-Éljen az életfogytiglan!-örvendezte majd letettem őket a földre.
-Dögöljél meg!-jelentette ki Skorpió.
-Egyszer csak megfogok!-válaszoltam mire a Dora Milaje tagjai elvitték őket-Na ez jó muri volt!-jegyeztem meg a többiek felé fordulva.
-Oscar-díjas előadás!-tapsolt meg Stark mire elkezdett szikrázni az erőelszívó, emiatt lekaptam magamról. Ez szép és jó volt, de mivel hirtelen ért ez, nem figyelt és a föld el kezdett rengeni.
-Francba!-hitetlenkedtem majd hátrébb léptem és rákoncentráltam a földre így leállt-Sajnálom, ezt nem akartam!-magyaráztam.
-Teljesen megértjük!-szólalt meg Steve-Nincs semmi baj!
-Jó újra látni téged Petra!-jelentette ki Nat, így rámosolyogtam-Ugye maradsz?
-Biztonságosabb lenne, hogy egy darabig még távol maradnénk!-jegyeztem meg lehajtott fejjel.
-De...-kezdte Peter mire rápillantottam.
-Semmi baj!-vágott közbe Stark-Mi itt fogunk várni téged!
-Köszönöm!-biccentett.
-És egy gyors tanács!-tette hozzá Stark-Csináld meg azt a szobát!-utalt Meredith szintjére, így elkuncogtam magam. Bólintottam beleegyezésként így elindultak mindannyian befelé, kivéve apa.
-Majd jövök holnap!-mondta.
-Rendben! Nagyon örülnék annak!
-Mit szólsz a kínaihoz?-kérdezte.
-Benne vagyok apa!-nyomtam meg kétszer a mellkasomat majd a páncélom kioldódott-Esküszöm, hogy nemsokára minden rendben lesz!
-Tudom!
-És minden visszaáll a régi kerékvágásba!
-Szeretlek Petra! Tudom, hogy nem sokszor mondom, de...
-Én is szeretlek apa!-szóltam közbe, hogy ne érezze magát rosszul-Hidd el anya kevesebbszer mondta ezt húsz év alatt, mint te pár hónap alatt!-vallottam be, így meglepődött-Üdvözlöm Gamorát és ha benne vagy, akkor este videóhívásban beszélgethetünk, és akkor hozod Mereditht is!
-Ez egy nagyon jó ötlet!
-Szia!-intettem hátrébb lépve.
-Vigyázz magadra!-kérte így bólintotta.
-Te is!-fordultam neki háttal majd felrepültem.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro