22.
-Ezt most komoly?-akadt ki Coulson-Az a lény, aki New Yorkot okozta?
-Segítenem kell nekik! Stark meg Parker Strange-dzsel elmentek avval az űrhajóval...Thor elvileg meghalt...Hívtam Steve-t, de nem tudom mire számítsak...
-Rendben! Otthon maradsz megvédeni a családodat...
-Jó duma! Hívlak, ha kell segítség!
-Connie!
-Igen?
-Vigyázz magadra! Tudom, hogy segíteni akarsz a bolygónak, de én is így haltam meg...
-Vigyázok magamra Coulson!-nyomtam ki-Elérted már Ross minisztert?-néztem Rhodey-ra.
-Most fogom!-mondta majd megjelent a hologramja.
-Ahh! A Bosszúállók!-látott meg minket.
-Üdv!-köszöntünk.
-Gondolom a New Yorkban történő események miatt hívnak...
-Pontosan!-válaszoltam-Uram mélyen tisztelem magát meg az Egyezményt, de most kivételt kéne tenni...
-Hogy kivételt? Ezt, hogy gondolja? Maga is tudja mi áll az Egyezménybe! Maga is aláírta!
-De megbántuk!-jelentette ki Rhodey. Szóval megbántuk? Wow!
-Szóval megbánták? Ezredes! Van még jó pár száz katona, aki tud még segíteni! Ott a S.H.I.E.L.D. is!
-De nekünk nem a katonaság kell és a S.H.I.E.L.D.! Nekünk a Bosszúállók kellenek! Akik megvédték New Yorkot hat éve! Akik átélték ezt már és harcoltak!-fakadt ki belőlem-Nekünk kellenek a Kapitányék!-jelentettem ki majd pont akkor léptek be az ajtón.
-Amerika Kapitány! Akár le is csukadhatnám!-nézett rá.
-Nem érdekelnek a szabályok! Nem érdekel, hogy ki bízik bennem és ki nem! A Föld elvesztette szerető védelmezőjét és most itt vagyok, hogy segítsek! Ne várjon megbánást, mert nem fog kapni, nem azért vagyok itt! Hanem azért, hogy megmentsem a bolygót!
-Rhodes! Johnsonn! Tartóztassák le őket!-parancsolta.
-Persze! Mindjárt csinálom!-nyomtam ki a hívást majd elmosolyodtam-Jó újra látni titeket!-mentem hozzájuk majd megöleltem őket.
-Te nőttél!-vette észre Steve.
-Hát, elvileg még növő stádiumba vagyok...-kuncogtam majd körbenéztem rajtuk.
-Szarul néztek ki!-jelentette ki Rhodey.
-Hát, nem öt csillagos szállodákba laktunk...-mormogta Sam.
-Szerintem jól!-csatlakozott hozzánk Bruce mire mindenki meglepődött.
-Bruce!-fordult felé Nat.
-Szia Nat!-köszönt majd beállt köztük a némaság.
-Hát ez kínos!-jelentette ki Sam.
-Sam!-húrrogtam le-Gyertek!-mentem be a tárgyalóba-Van egy kis beszélgetni való témánk!-ültem le az asztalhoz-Amint látom hozzátok is eljutottak az űrlények...-néztem végig Vízión-És egyébként! Bírlak titeket meg minden és örülök, hogy Wanda-val együtt vagy Vízió, de azért megígérted, hogy mindig szólsz amikor elmész!
-Te tudtál róla?-lepődtek meg a többiek.
-Én segítettem kiiktatni a jeladót...Szívesen!-néztem a párocskára-Szóval! Egy követ már elvittek a Földről...Viszont egy még nálunk van! És azt nem fogjuk könnyen adni! Valami terv?
-El kéne pusztítani a követ!-jelentette ki Vízió.
-Mégis hogy?-kérdezte Natasha.
-Már régóta elemezem a követ. És rájöttem, ha egy hasonló energiájú támadásnak tesszük ki, akkor elpusztul.
-És te is pusztulsz vele!-tette hozzá Wanda-Nem! Ezt nem csináljuk!
-De nincs más választásunk!
-És ha mégis?-szólt közbe Bruce-Vízió rengeteg programból áll! Az enyémből, Tony-éból, Ultronéból, a kőnek a programja is benne van. Viszont! Szerintem ki lehetne venni belőle a követ.
-És mikor?-kérdezte Steve-Mert az időnk az fogy...
-Nem tudom...Kell ahhoz egy fejlett labor, ahol meg tudom csinálni...
-Tudok egy helyet!
-Akkor nyomás!-álltam fel majd kimentünk a quinjethez.
(...)
-Wakanda?-néztem ki-Wakandába jöttünk?
-Jobban járunk ha itt vagyunk!-állt fel majd kimentünk.
-Felség!-köszöntünk.
-Bosszúállók!-biccentett mire Bruce meghajolt-Mi ezt itt nem szoktuk...-hozta a doki szégyenbe a királyt.
-Felség!-tereltem a témát-Hatalmas támadás készül!
-Pont ezért fogunk maguknak segíteni! Odaadom a Dora Milajet és...
-Egy száz éves katonát...-sétált felénk Bucky.
-Helló Buck!-ölelte meg Steve őt-Hogy vagy?
-Jól! Ahhoz képest, hogy itt a világvége...
-Shuri már vár titeket!-indult be a király majd követtük.
Bementünk a laborba majd lementünk egy vizsgálóba. Víziót lefektettük az asztalra majd vártunk.
-Szép napot!-jött hozzánk egy lány-Shuri vagyok!
-Ő itt a sebesült-mutattam az androidra majd leszkennelte a fejét majd a karkötője kivetítette-Na jó! Kell nekem ilyen karkötő!-jelentettem ki majd Shuri kuncogott egyet.
-Miért nem programozták újra, hogy a szinapszist eltávolítsák?-kérdezte Brucetól mire ránéztünk.
-Mert nem gondoltunk rá...
-Biztos vagyok benne, hogy a legjobbat tették, amit csak tudtak!-mosolyodott el majd valami lezuhant a burokra.
-Shuri! Álljál neki!-parancsolta T'chala-És adjanak neki egy pajzsot!-mutatott a Kapitányra majd kiment.
-Wanda!-szólt Steve-Amint kint van a kő, te elpusztítod!
-Vettem!-bólintott majd kirohantunk.
Négyen elmentünk a páncélunkért. Bruce ment Veronikához, Rhodey felhúzta a sajátját, Sam is a szárnyát majd jöttem én. Amint rajtunk volt kirepültünk a hadsereghez és leszálltunk Steve-khez.
-Ott a melák!-láttam meg a két űrlényt-A másikat nem ismerem!
-Mert ő Skóciában volt!-válaszolt Natasha majd Steve-vel és T'chala-val elindultunk a burok széléhez.
A lány űrlény próbált átnyúlni a pajzson, de nem sikerült neki.
-Szánalmas!-mondta nekünk.
-Hol vannak a barátaitok?-kérdeztem-Csáó melák!-néztem a szörnyre mire morgott egyet.
-Az életetekkel fizettek az övékért!
-Most már Wakandába vagy-kezdte a király-Itt nem fogtok mást kapni, mint vérrontást és halált!
-Az táplál minket!-mosolyodott el majd felemelte a jogarát és kinyitódott az űrhajók ajtaja.
Visszamentünk a hadsereghez és beálltunk támadóállásba.
-És most mi lesz?-mormogtam.
-Harcolunk!-válaszolta Steve majd az űrlények megtámadták a burkot. Nem tudtak áttörni ezért elkezdték megkerülni a pajzsot.
-Hátulról védtelenek vagyunk!-jutott eszembe.
-Nyissák ki a tizenhetes parcellát!-parancsolta a király mire kinyitották.
-Menjünk űrlényt ölni!-szálltunk fel egyszerre a négyen majd elkezdtük bombázni őket.
-Mennyien vannak ezek a lények?-kérdeztem.
-Gondolkozzunk száz ezrekben...-válaszolt Rhodey.
-Mennyit öltünk meg?
-Kétszázat biztos!-mondta büszkén Sam.
-Na jó! Nekem ez túl unalmas! P.É.N.T.E.K! Célpont az összes szimbiót!
-Értettem!
-Meg tudod ezt csinálni egyedül?
-Mr. Stark arra programozott!
-Stark! Akárhol is vagy remélem élsz, mert nem én szeretném azt tudatni Pepper-rel, hogy halott vagy! Na jól van! Jöjjön a közelharc!-szálltam ki a páncélból majd az tovább repült.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro