Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

🌈15.🌈

Na ahogy az előzőben mondtam, azokból csinálok egy történetet! Jó szórakozást!

Minden egy átlagos napon kezdődött... Harapós( a T rex) fölkelt, tizenhárom óra volt. Ezt ő nem tartotta későnek, hiszen ötkor feküdt le(mert a partizáshos idő kell) és nagyon álmos volt. Mikor nagy nehezen kikelt az ágyból tüsszentett egy nagyot, bele a tenyerébe(de hogy? A T rex-eknek kicsi a karjuk! Á.. hadjuk!), Úgy hogy azt nem védte meg(mondjuk zsebkendővel) és ezért öt kiló takony ment a (mini)karjaira. Ezzel ő nem törődött, evett, fölöltözött és már ment is ki. Mikor kilépett az ajtón meglátott egy unikornist, aki zöld volt , koponyája nyitva volt és teli volt harapás nyomokkal(Egyeruűen: zombi volt). Harapós nem ilyedt meg pár okból:
1 Ő volt a karate kölyök vagyis karatedínó.
2 mert azt gondolta, hogy egy nagyon dúrva bulin volt és hogy csak biztos még mindig részeg.

Harapós megvonta a vállát és tovább ment. Ment kábé öt percet, mikor a városközpontan egyre több "részeget" látott. Arra gondolt hogy őt biztos kihagyták ebből a csúcs jelmezbulibó. A bolt ahová menni akart teljesen üres volt. Vagy mégsem? Ott volt 3 normális unikornis. Az egyik "patájában" egy pisztoly volt.


A másiknak egy katana volt.
/Erre nem találtam képet, de találtam egy ninját!/

A harmadiknak pedig egy gumimaci.

Ott a teremben volt mégegy mint Harapós.

Csak hát ő éppen egy unikornist evett meg. Harapós majdnem csatlakozott a kajáláshoz, de éppen unikornis diétán van.  Köszelebb ment az ilyedt állatokhoz és... megkérdezte hogy hol van a wc. Az egyszarvúak megmutatják neki. Mikor főhősünk elvégezte dolgát, ment is tovább, de még vitt tejet mert azért jött.

Útközben találkozott pár vergődővel(igen ez lett az új nevük a zombiknak. A walking dead a nyomomba se ér) akik más agyát ették.


A nap végéig gépezetet Harapós és nem vette észre hogy arra felé lecsapott egy cunami. És Harapós meghalt.
Vége!

És most emlékezzünk Harapósra öt perc síri csöndel.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro