Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Váratlan látogató

A három férfi közül kettőnek leesett az álla. A harmadik a tőle telhető legnagyobb mosollyal ajándékozott meg. Ez melegséggel töltött el és én is viszonoztam a kedves gesztust. Sebastian és John nem tudott megszólalni, annyira le voltak sokkolva. Néhány perc így telt el mire kopogás hallatszott az ajtón.

"Szabad!" kiáltottam, mire a transzba esettek is észhez tértek. A hölgy, aki benyitott a titkárnő volt kezében pedig behozta a kért italt. Felugrottam a székemből, vagyis Sebastian székéből, és elindultam a nő felé. "Á, itt a teám!" a papírpohár felé szaladtam és kikaptam a kézből, mely tartotta. "Sherlock," fordultam a társam felé miközben belekortyoltam az enyhén forró teába. "innentől átadom neked az ügyet és a gondjaidra bízom ezt a jómadarat." böktem a fejemmel magam mögé, ahová sejtettem Sebastiant. "Otthon még beszélünk. Pá drágáim!" dramatizáltam és a kezemet a számra téve csókokat küldtem szét a teremben.
Hátra se néztem úgy indultam meg a lift felé. Az épületet elhagyva senki sem fordította felém a fejét vagy nézett az irányomba. Az ajtón kilépve füttyentettem egyet, mint a filmekben szokás, és leintettem egy taxit.
"A Baker Street 221-be legyen szíves." mondtam meg neki a címet, majd tíz perc múlva ott is állt a kocsi a lakás előtt. Mielőtt kiszálltam volna megláttam egy öltönyös férfit a kávézó előtt állva. Már csak ő hiányzott. Kiszálltam a taxiból és szarkasztikusan köszöntöttem a nem várt látogatót.
"Minek köszönhetem ezt a megtiszteltetést, őfensége? Amint látom eléggé jól halad a diétával." nevettem el magam a mondat végén. Az előttem álló férfinak is megrándult a szája, de betudtam egy ostoba fintornak.

"Látom a humorérzék még mindig nem veszett ki belőled az öcsém hatására sem. Gondolkodtál valaha azon, hogy színésznő legyél?" fordította komolyabbra a szót.

"Még a középiskolában jártam a dráma szakkörre, de a tanár szerint túl érzelemhiányosak voltak az előadásaim. Ezért választottam később a Kémioszok Klubját."

"Kémioszok Klubja?" kérdezte fintorogva.

"Ugyanmár, Mycroft. Pontosan tudod, hogy milyen szakokra jártam, hiszen utánam olvastál a kis aktáidban."

"Ennyire egyértelmű?" vigyorodott el.

"Jobban nem is lehetne." zártam le a témát. "Mit szólnál egy teához, barátom?" vetettem fel hirtelen az ötletet. Mosolyomat elővillantva invitáltam Mycroftot egy korai teázásra.

"Ezt az ajánlatot nem utasíthatom vissza!" vigyorgott rám az idősebb Holmes testvér. Azt a mosolyát vette elő, melyet érdekes módon csak én tudok előhozni a Holmes testvérekből.
Mycroft maga elé engedett, csak úgy, mint Sherlock tette még reggel és mire beértem már becsukta az ajtót. Anya a csapódásra kiszaladt a lakásból és csodálkozva vette tudomásul, hogy nem az ifjabbik Holmes jött meg.

"Maga mit keres itt, Mycroft Holmes?" kérdezte felháborodva anya. Amióta Mycroft leszólta egyszer, mert nem ízlett neki a teája, anya nem szívlelte nagyon az idősebb Holmes testvért.

"Anya, minden rendben." kezdtem nyugtatgatni. "Mycroft vendég a háznál és a vendégeket mindig megkínáljuk forró itallal. Ezt te tanítottad nekem." anya durcásan tudomásul vette a jelenlétét, majd az orra alatt elmotyogott valami inzultálásfélét, de elindult felrakni a vizet.
Az egész idő alatt csendes Mycroft most lenyűgözve nézett rám, melyet akkor láttam, amikor hátra fordultam. Csak a nézésének a végét csíptem el. Egyik Holmes sem szereti, ha érzelemkifejezés közben észreveszik.
"Kérlek gyere be a nappaliba. És majd én megcsinálom a teát." elégedetten pillantott le rám, majd utánam befáradt a szobába. Anya a konyhában készítette a forró italt és amikor be mentünk hideg pillantást vetett Mycroftra. Mialatt anya levette a tűzről a kannát elfoglaltuk a helyünket a kanapén. Mycroftot a velem szemben lévő fotellal kínáltam, melyet készséggel el is fogadott. Örült, hogy megint ő van a vezető szerepben. Miután anya látta, hogy Holmesot a kedvenc foteljába ültettem, elkapta a fejét rólunk és durcásan kijelentette.

"Kész van a víz. Remélem azt megfelelőnek találja, Mr. Holmes." majd beviharzott a szobájába.

"Biztosra veszem, hogy a vizet még fel tudja forralni, Mrs. Hudson." kiáltotta utána szarkasztikusan Mycroft mielőtt becsapta volna az ajtót. Én már elindultam elkészíteni a teát, de amikor ezt meghallottam leteremtő tekintettel néztem vissza a férfira. "Most meg mi van?!" emelte fel a hangját az illető. Nem szóltam hozzá semmit csak megcsináltam a teáinkat. Amikor kész lettem egy kisebb tálcán oda vittem a kávézóasztalra a csészéket és oda nyújtottam egyet Mycroftnak. Ő mosolyogva elfogadta, majd én is elfoglaltam a helyemet vele szembe a kanapén.

"Tehát mi célból tisztelsz meg a látogatásoddal, Mycroft Holmes?" kérdeztem a tárgyra térve.

"Nem ugorhatok be csak úgy teára ok nélkül?"

"Te, Mycroft Holmes? Mindig van egy jó okod a látogatásra."

"Igen, ez igaz." kezdett bele egy kis idő múlva. "De most igazán nincs semmi célom. Csak érdeklődni jöttem a hogyléted felől." erre ivott egy korty teát a csészéjéből. Én majdnem félrenyeltem az enyémet ezt hallva. Amikor sikerült visszanyernem az oxigént kétkedve néztem a 'brit kormányra'.

"A hogylétem felől érdeklődsz? Komolyan? Ennél még mindig hihetőbb lenne ha Sherlock felől érdeklődnél, hiszen ott 'összeköt a vér', de hogy felőlem kérdezz? Mi az Mycroft, elpuhultál?" nevettem el magam.

"Kikérem magamnak ezt a vihácsolást!"

"Kérd is... ki!" mondtam a nevetések között.

"Emily Hudson, most hagyd abba ezt a vihorászást!" kiáltott rám Mycroft, ami persze semmi hatással nem volt rám, de egy idő után már elhalt a nevetésem legapróbb visszhangja is.

"Rendben, Mycroft mit szeretnél tudni?" próbáltam visszafolytani magamba a kitörő nevetést. Pár pillanat múlva sikerült uralkodnom a kényszeren, hogy folytassam a kitörést.

"Természetesen azt, amit még nem derítettem ki." kortyolt egyet a teájából, majd a csészéje fölött rám pillantott.

"És mi lenne az?" tudakoltam kíváncsian.

"Hogy alakul az öcsém és a közted lévő kapcsolat?" majdnem kiköptem az italomat, amikor ezt meghallottam. Ha a számból nem is jött ki, de sajnos nem a nyelőcsövemen ment le a folyadék. Köhögni kezdtem a félrenyeléstől, de még jobban furcsáltam, amikor Mycroft aggódó tekintettel közelített és elkezdte paskolni a hátamat. "Minden rendben?" kérdezte néhány perc után, amikor már rendesen tudtam levegőt venni.

"Eszednél vagy?!" kérdeztem még mindig rekedtes hangon. "Miféle kapcsolatról beszélsz?"

"Természetesen az intim kapcsolatotokról." ártatlan kinézetet varázsolt az arcára, mintha egy kis maszületett bárány lenne.

"Semmi féle intim kapcsolat nincs köztem és Sherlock között! És még egy valamit jól véss az eszedbe Mycroft Holmes! Ha valaha is lenne köztem és egy férfi között kapcsolat az nem egy okostojás Holmes lenne!"

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro