Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

20.rész

Jó olvasást!😊


______________________________________


Aizawa Pov.

Lassan alább hagyott a hangzavar a helységben amit egy letartóztatott egyén okozott. Néhány perccel később oda hívtak az egyik asztalhoz hogy meg hallgassanak minket.

- Miben segíthetek? - leülünk.

- Egy gyerek rablást szeretnénk bejelenteni. - kezdem én a beszédet.

- Melyikőjüké a gyerek? - kérdez vissza a gépen keresgélve.

- Nem a miénk. - sóhajt Hizashi és kezdi el meg magyarázni.

- Az ex menyasszonyom meg jelent egy kislánnyal azt állítva hogy az enyém. Csináltattam apasági tesztet és nem az enyém viszont nem régiben sírva rontott be a munkahelyünkre és elmondta hogy elvitték a lányát valami tartozás miatt. Ezt a levelet hagyták neki de ő nem akart a rendőrségre jönni így a tudta nélkül vagyunk itt. - nyújtja át a borítékot.

- Van valami oka rá hogy ne keressen fel minket? Bűnözői előélet vagy ilyesmi? - pillant ránk a nyomozó.

- Nem tudok róla. Könnyen bele keveredik dolgokba meg szinte bárkivel össze fekszik akitől jó pénz kap. Ha érti mire gondolok? - a férfi lassan bólint majd elolvassa a levelet.

- Van itt egy cím. - fordítja meg a borítékot mire össze nézve lepődünk meg. Mi észre sem vettük hogy a boríték egyik oldalára írva van.

- A jó hír hogy tudjuk hogy hol a kislány. - veszi kezébe a telefont és hív fel valakit.

- A rossz hír, hogy.... Áh igen szia. - hagyja félbe a nekünk szánt mondatot.

- Van itt két úri ember akik bejelentettek egy gyerek rablást egy fenyegető levelet is hoztak van rajta egy cím. Ez a cím tudomásunk szerint azé a maffiáé amin te dolgozol. Ide tudnál jönni? - beszél a telefonba.

- Igen. Okés várunk. - ezzel bontotta a vonalat és letette.

- Nos úgy tűnik a cím alapján hogy a maffia áll a háttérben. Tehát a szóban forgó hölgy vagy kapcsolatba áll velük a jelek szerint tartozás van a dologban. Intézkedni fogunk amint ide ér a kolléga. - nekem valahogy úgy tűnt hogy valamit elhallgat de nem kérdezősködtem. Vissza ültünk hogy várjunk már remegett a lábam annyira kezdett úrra lenni rajtam a félelem talán vagy nem is tudom.

- Ideges vagy? - térít magamhoz Hizashi ahogy meg fogja a kezem.

- Miből gondolod? - kérdezek vissza és próbálom letagadni.

- Össze ér a lábunk és érzem hogy remeg. - simogatja kéz fejem.

- Meg szereted a kislányt? - hallom ahogy mosolyog míg előre hajolva támaszkodok meg lábamon.

- Az baj? - tör ki belőlem és folyik végig az arcomon néhány könnycsepp.

- Dehogy baj. - húz magához és ölel meg.

- De ugye tudod hogy nem láthatod többet mármint ha Naomi elmegy nyilván viszi magával. - távolodik el és néz a szemembe.

- Tudom. - fordítom el a fejem majd meg törölve szemem dőltem vissza a székbe.


- Jöjjenek velünk. - áll meg előttünk a rendőr egy civil ruhás nyomozóval az oldalán. Követjük őket és be megyünk egy kihallgató szobába majd leülve várjuk hogy mit mondanak.

- A kolléga mindjárt elmondja a lényeget. - egy dossziét elővéve ült le velünk szemben az idegen.

- Nem sok mindent mondhatok az ügyről. Először is a nevem Keigo. - pillant ránk majd keresgélni kezd a lapok között.

- Az eddig nyomozás alapján ez valóban a rejtekhelyük. Viszont elég nehéz bejutni. - tol elénk néhány képet az épületről.

- A kolléga említette hogy egy hölgy tartozik nekik. Na már most amennyiben bele egyeznek egy fedett akcióba kiszabadítgatjuk a kislányt. Nyilván senki nem kényszerít semmit önökre bízzuk hogy vállalják vagy sem mivel veszélyes is lehet. - ezek után nagyjából elmondta miről lenne szó majd hagyott minket gondolkozni. Lényegében annyit kell tegyünk hogy bejutunk a házba és bentről indítjuk el az egész rajta ütést majd biztonságos helyre visszük a kislányt.

- Benne vagyunk. - bólintunk egy kisebb beszélgetés után.

- Rendben. Ebben az esetben ezeket a papírokat kéne kitölteni. - tesz élénk két lapot tollal együtt.

- Mit jelent az hogy "Tudomásul veszem hogy veszélybe kerülhet az életem és testi épségem. Ebben az esetben a kapitányság felé irányuló kérelem benyújtásával élhetnek bírálati értékkel."? - áll meg a kitöltésben Hizashi és pillanat fel.

- Az azt jelenti hogy amennyiben bármelyikőjük meg sérül esetleg meg hal az akció alatt a kapitányság mindenért felelősséget vállal. Halál esetén a temetés és egyéb dolgokat állja és a család kártérítésbe részesül. Ezenkívül felkerülnek a 'becsület' falra és kitüntetéstben részesítjük. - hallgat el mire össze nézve gondolkozunk ismét el. Tovább olvasva a papírt gondolkoztam el majd Hizashi felé pillantottam akin látszott hogy nem tudja hogy döntsön. Mi lenne ha egyikünk meg hal? Még a sérülés hagyján mert abból felépülhetünk feltéve ha nem maradandó. Sóhajtva tettem le a lapot és írtam alá a szöveg alatti kis vonalon majd adtam vissza a nyomozónak.

- Aizawa te... - teszi kezét karomra Hizashi mire felé fordulva nézek a szemébe.

- Nem fogom hagyni hogy egy ártatlan gyerek olyanok kezébe legyen akik bánthatják vagy bármi mást tehetnek vele. Még ha meg is halok azzal a tudattal megyek el hogy nem hagytam cserben egy kislányt. - elfordítom fejem és felállva indulnék el hogy kicsit kimenjek a levegőre. De vissza húz és magához szorít majd hajamba túrva simít tincseim közé.

- Olyan jó szíved van. Ezt már nem először mondom neked. - enged el és arcomat két oldalt tartva néz a szemembe.

- Ha te mész én is veled tartok. Meg védelek még ha az életembe is kerül. - simogatja arcom majd alá írva a papírt adja vissza ő is.

- Ez egyáltalán nem lett volna szükséges. - hajtom le a fejem bele gondolva hogy most lényegében miattam vállalt el egy veszélyes ügyet.

- Neked se lenne kötelességed meg tenni még is így döntöttél. Nem fogom meg gondolni magam veled megyek és kész. Lehet Naomi borzalmas ember de az a kislány egy igazi kis angyal. Mért kéne hagyjam hogy bármi rossz történjen vele? - asztalon lévő kezemre csúsztatja ujjait majd mindketten vissza fordulunk a nyomozó felé.

- Aranyos pár. - mosolyog a kezén támaszkodva minket figyelve.

- Tessék? - kérdezek vissza mivel elsőnek el sem akartam hinni mit mondott egy másik férfi.

- Együtt vannak nem? - veszi el álla alól kezét.

- Igen. De... - elhallgatok és Hizashi felé pillantok.

- Oh ne aggódjanak én is meleg vagyok. - kuncog reakcióinkon legyintve.

- Igazából jegyesek vagyunk. - mosolyodik el Hizashi és szorítja meg kezem.

- Gratulálok. - ál fel a nyomozó.

- Köszönjük. - válaszol mindkettőnk helyett a mellettem ülő.

- Megyek elintézem a papírokat aztán mondom mi lesz a továbbiakban. Addig is nyugodtan használják az automatát a mosdót az ajtó nyitva lesz hamarosan vissza jövök. - int a lapokkal a kezében majd távozik.





...






Át kellett mennünk egy iroda helységben ahol volt egy hatalmas asztal székkel és egy óriási kivetítő masina a falon.

- Tehát fedett akció lesz. Mivel önök civilek minél inkább meg kell óvjuk önöket ettől függetlenül vállaljuk a felelősséget ha bármi történik, de erről már beszéltem. Lépjünk tovább. - lapoz egyet mappába majd a nagyobb képernyőre mutatva folytatja.

- Van hátul a telek szélén egy gyenge kerítés aminek a biztonsági rendszere jelenleg nem működik. Ezt onnan tudom hogy beépült ügynök vagyok és ezen kívül van egy belsős emberem. Tehát ezen a kerítésen kell át másznijuk és már félig bent is vannak én odabentről segítem a bejutást. Jelenleg a kapitányság nem engedélyezi a rajta ütést mivel nincs elég rendőr. Ezért is engedélyezte ezt a fedett akciót amiben önök én és a kedves kolléga vesz részt. Szóval én belülről segítek nem fedhetem fel nyíltan az álcámat de ott leszek. Nyitva hagyom a hátsó ajtót ahol be jönnek és kiszabadítják a kislányt. - mutogat a alaprajzon.

- Az ajtótól jobbra lesz egy folyosó aztán balra kell fordulni. Ott lesz egy lépcső azon fel kell menni majd végig menni a falak között ott balra vagy jobbra nyílik kétirányba egy folyosó. Valamennyik végén az ajtó mögött kell legyen a kislány erre a két helyre szokták vinni a fogjokat. Meg jegyezték? - ül le és pillant ránk.

- Meg. - bólintunk szinte egyszerre.

- Akkor ideje indulni. - pattan fel majd követve szállunk be egy autóba és kezdetét vette az akció.

- Ezeket tegyétek fel. - nyújt át két mikrofonos fülhallgatót.

- A kolléga végig hallani fog mindent így ha olyan helyzetbe kerülünk tud segíteni vagy erősítést hívni. - magyaráz míg mi magunkra rakjuk az eszközt.




...





Kitettek a telek hátsó kerítésénél majd sietve elhajtottak és magunkra hagytak nehogy észre vegyenek minket.

- Hogy fogunk ide bemászni? - pillant rám Hizashi.

- Nem másztál át soha kerítést gyerekkorodban? - nézek végig a régi fém és betonból készült akadályon.

- Nem. Mért kellett volna? - teszi szét a kezét.

- Nem. Azt hiszem neked nem. - gondolkozok el hogy valószínűleg én rendelkezek rosszabb múlttal.

- Ezek szerint te már másztál át kerítést? - mosolyog engem figyelve.

- Nem is egyszer. - nevetek de az arcomra fagy a mosoly az emléktől. Ahogy fent ülök a beton kerítés tetején és nézem a csillagokat majd apám ahogy leránt és elkezd rugdosni részegen.

- Segítek ha kell. - rázom meg a fejem és lépek közelebb a kőhöz.

- Figyelj arra hogy mit csinálok és hova lépek és neked is sikerülni fog. - mosolygok majd meg fogva a mintás részt lépek fel a kis pici párkányra. A kis virág mintás beton indáira lépve haladok felfelé közben kapaszkodok majd felérve annyira hogy még biztonságosan tudjak kapaszkodni lendítettem át a lábam. Elkezdtem felhúzni magam addig míg úgy nem tudtam helyezkedni mintha lovon ülnék. A másik oldalt lévő lábam beakasztottam hogy rá tudjak majd lépni aztán kapaszkodva elkezdtem át csúszni és lefelé ereszkedni. Kicsit úgy nézem ki mint aki egy kerítésen próbál meg spárgázni. Sikeresen át jutva vártam meg Hizashit akinek már nem ment olyan könnyen ugyan is fél úton elakadt. Szegénynek fent akadt a lába és logót lefelé a másik lába már súrolta a földet.

- Szedj le innen. - pánikol be.

- Segítek ki szabadítom a lábad. - lépek mellé mire a nyakamba kapaszkodva ölel át tartva derekánál szabadítom ki lábát. Viszont arra nem gondoltam hogy rám fog esni a földön elterülve voltam mire észhez tértem.

- Sajnálom. - pillanat le rám a fejem mellett meg támaszkodva.

- Nem sérülttél meg? - csúsztatom kezem derekára.

- Én estem rád és még te kérdezed hogy nem sérültem-e meg. Jól vagyok. - mászik le rólam és áll fel.

- Fel tudsz állni? - nyújtja felém kezét.

- Persze. - fogom meg és hagyom hogy segítsen és fel húzzon.

- Most innen merre? - néz körbe.

- Az épület felé. - mutatok egy nagyobb ház felé.

- Azt gondoltam. - forgatja meg a szemét sóhajtva.





...



Az épülethez érve be mentünk az ajtón ami ahogy Kaigo ígérte nyitva volt. Elsétáltunk a meg beszélt útvonalon az elsőnek próbált ajtó mögött nem találtunk semmi. Át mentünk a folyosó másik végében lévőhöz ahol megtaláltuk Mai-t.

- Mit kerestek itt? - néz ránk a kislány.

- Haza viszünk. - megyek közelebb hozzá.

- De anya azt mondta itt kell maradjak egy kis időre. Néhány perce volt itt. - szavaira össze nézünk.

- Anyukád itt volt? - guggol le hozzá Hizashi.

- Igen. - bólint a lány.

- Az a k... - mielőtt bármi csúnyát mondhatott volna befogtam a száját.

- Ne előtte. - jelzek a szememmel a kislány felé.

- Játszani jöttetek velem? - mosolyog.

- Igeeen. Mit szólnál ha elbújnánk anyutól legyünk nagyon csendben és ijesszük meg. - fordulok az apróság felé.

- Jó. - kezd ugrálni.

- Gyere. - emelem fel és tartom meg kezemen.

- Ne felejtsd el maradj nagyon csendben. - nézek rá a mutató ujjam a szám elé téve.

- Shh. - utánozza le kéz mozdulatom.

- Menjünk. - fordulok Hizashi felé.

- Min mosolyogsz? - lepődök meg arckifejezésén.

- Vérbeli apa vagy. - húzza még szélesebbre mosolyát.

- Én csak szeretem a gyerekeket. - indulnunk meg az ajtó felé.







Már majdnem ki értünk mikor a hátsó kijáratnál egy kiállítást hallottunk.

- Anyaaa. - kiállt fel a kislány mire lassan meg fordulunk. Naomi állt előttünk egy fegyverrel a kezében amit felénk tartott.

- Adjátok vissza a lányom! - biztosítja ki a fegyvert. Leteszem Mai-t és magam mögé tolva állok elé hogy meg védjem.

- Tedd le a fegyvert Naomi. Mit akarsz azzal tenni? - próbál beszélni vele Hizashi.

- Hát nem egyértelmű? Ha nem kaphatlak vissza nem engedlek csak úgy át neki. - kezd sírni.

- Komolyan felhasználtad a saját lányod hogy csapdába csalj? - tesz egy lépést felé a mellettem lévő.

- Ne gyere közelebb. - ordít így meg torpanva áll meg és pillanat rám.

Nagy levegőt veszek majd teszek néhány lépést és meg állok felém fordítja a fegyver csövet így meg állva kezdek beszélni.

- Tedd le azt a fegyvert meg ígérem hogy gondoskodok róla hogy ne kerülj börtönbe. Ezzel csak magadnak csinálod a bajt. - próbálom megnyugtatni és észhez téríteni.

- Nem érdekel hogy mi lesz velem az életem már így is pokol. - mozgatja kezét mintha csak azon gondolkozna kit lőjön le.

- Tökre tetted az életem. Mért őt választottad? Mért lettél egy kibasszott mocskos buzi? Olyan jó életünk lehetett volna. - potyognak a könnyei.

- J-jobb lesz h-ha itt és most véget vettek ennek. - nem tudom miből jöttem rá de éreztem hogy lőni fog. Mintha lelassult volna minden hallottam ahogy elsül a pisztoly és láttam hogy Hizashi felé tart. Gondolkozás nélkül ugrottam elé és álltam el a lőszer útját. Éreztem ahogy a hasamba fúródik majd a földre zuhanok.

- Elkéstem. - hallok meg egy hangot meg támaszkodva a kezemen nézek fel. Keigo valamit csinált Naomival a kezében tartotta majd a földre téve támasztotta a falnak.

- Vidd ki őket innen hamarosan itt lesznek a többiek én is megyek utánatok a főkapunál találkozunk. Riasztottam a kapitányságot úgy hogy ők is hamarosan meg érkeznek. - veszi fel az idő közben földre került fegyvert.

- Hallod mozdulj már meg vagy mindannyian meg halunk. - rivall rá Hizashira felé pillantok tisztán látszik ahogy remeg. Fel kapja Mai-t majd engem is felsegít és támogatva indulunk ki.






______________________________________Egy kis infó a kerítésen átmászás jelenetről...amit Hizashihoz írtam hogy felakadt az meg történt velem. 😂😂😂 Az udvaron maradt a táskám és bezártam az ajtót aztán így néztem hogy akkor most ezt hogy lesz mert a kulcsom meg a táskába volt. Itt tudni kell hogy az ajtó zárja javítás alatt volt így egy bicikli lakattal zártuk be idéglenesen. Szóval végül be másztak és spárgáztam egyet a kerítésen. Jól be is basztam az oldalam bekékült meg a lábam is sebes lett mire egyedül sikerül leakadni. 😂😂😂 Vicces volt amúgy de ti ne csináljatok ilyet.😂

Remélem tetszett a rész mondjuk a vége alapján bármi történhet 🤔 azért remélem tovább olvasátok ettől függetlenül.








2023.05.15

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro