Jó olvasást! 😊

______________________________________

Aizawa Pov.

Az ágy szélén ültem hamarosan indulnom kell ha időben oda akarok érni.
- Hizashi. - nézek fel és fordulok az éppen öltöző szőkeség felé.
- Mond. - áll meg előttem és fogja meg a kezem.
- Tényleg muszáj menjek? - hajtom le a fejem.
- Tudom hogy nem könnyű de azért még is anyukádról van szó. - ül mellém el nem engedve kezem.
- Úgy gondolod hogy meg kéne bocsásak neki? - fordulok felé.
- Nem feltétlenül de legalább beszélj vele. - simogatja bőröm.
- Velem jössz? - kérdezem gondolkozás nélkül.
- Ha szeretnéd akkor igen. - mosolyog és ölel meg.

...

Belépve a kávézóba néztünk körbe és hamar meg is pillantottam akit kerestünk.
- Szia. - megyünk oda és ülünk le.
- Jó napot. Yamada Hizashi vagyok. - mutatkozik be és nyújtja felé a kezét.
- Örülök a találkozásnak. - fogadja el a gesztust.
- Köszönöm hogy eljöttél fiam. - fogná meg a kezem ami az asztalon van de elhúzva teszem a az ölembe.
- Tudom hogy borzalmas szülő voltam de a múlton már nem tudok változtatni. Viszont had legyek újra az életed része. - elhallgatva néz rám és vár.
- Nem hozhatsz helyre mindent csak ennyivel. Van fogalmad róla mit kellett át éljek azok után? - vágom hozzá a kérdést.
- Mindig talpra esett és ügyes fiú voltál. - kezd újra beszélni.
- Nem kérem hogy felejtsd el ami történt azt kérem hogy enged hogy helyre hozam. Hogy újra melletted legyek és az anyukád lehessek. - pillant rám néhány könnycseppel az arcán amiket gyorsan letöröl.
- Kimegyek a mosdóba. - állok fel és siettek el. Elintézve a dolgom megyek vissza és ülök le Hizashi mellé.
- Mért kerestél meg így a semmiből? - kérdezem.
- Igazából eljutott hozzám egy videó amiben olyat láttam hogy rá jöttem nem kellett volna ezt tegyük veled és meg tudtam hogy mit kellett dolgoznod a mi hibánkból. - hajtja le a fejét.
- Milyen videó? - kérdezek vissza értetlenül.
- Leszúrtak rajta és mindenfélét műveltek veled. - veszi halkabbra hangját így biztos hogy csak mi hallottuk.
- Azok a rohadékok videóra vették. - sziszegek és jönnek vissza az emlékek.
- Várj. - szól közbe Hizashi.
- Ez az amiről meséltél mikor kérdezősködtem? - lassan bólintok.
- De már nem számít. - sóhajtok.
- Komolyan ennyiben akarod hagyni a dolgot? - fogja kezem míg én lehajtott fejjel össze szorított fogakkal próbálom legyűrni a sírást ami az emlékek hatására törtek fel bennem.
- Igen. - adok rövid választ.
- Fiam kérlek gyere haza velem. Gyertek mindketten. - fogja meg a kezem anyám és kapkodja a szemét közöttünk.
- Ott egyszerűbb beszélgetni. - utal arra hogy a nyilvánosság előtt nem a legjobb ilyesmiről kommunikálni.
- Legyen. - sóhajtok majd felállok. Lassan elindulunk mi Hizashival kézen fogva hátul még anya előttünk sétált.

- Rendben vagy? - szorítja meg kezem Hizashi.
- Persze. Csak az emlékek vissza jöttek de minden rendben. - mosolygok de valójában nem őszintén. Felszálltunk egy buszra majd néhány megálló után egy kis séta után meg érkezünk.
- Nem sokat változott a hely mióta utoljára jártam itt? - nézek körbe ahogy bemegyünk.
- Üljetek le. - megy a pult mögé anya.
- Mielőtt elkezdjük... én arra kérlek titeket hogy hagyjuk azt a késelő erőszak dolgot. Régen történt és nem szeretnék rá vissza emlékezni. - foglalok én is helyet. Kis vonakodás után bele mentek így miután az asztalra lett téve egy kis sütemény és üdítő anya is csatlakozott hozzánk.
- Meséljetek mióta vagytok együtt? - támaszkodik meg kezén.
- Biztos vagy benne hogy ilyesmiről beszéljünk? - pillanatok rá.
- Persze. A fiam vagy tudom hogy annak idején borzalmasan viselkedtem de szeretném hallani hogy ennek ellenére most boldog vagy. - mosolyog és figyel engem.
- Boldog? - hajtom le a fejem egy pillanatra.
- Az vagyok. - emelem fel a fejem mosolyogva és nézek Hizashira.
- A tegnapi után reméltem is hogy ezt mondod. - ölel meg oldalasan és hajtja fejét vállamra.
- Mi történt tegnap? - kíváncsiskodik anya mire össze nézünk majd mosolyogva fordulunk vissza felé.
- Meg kértem a kezét. - válaszol Hizashi helyettem is.
- Oh gratulálok. - mosolyog még jobban és egy könnycsepp is végig folyik arcán.
- Hogy találkoztatok? - törli le majd figyelmesen hallgat minket.

Mindent át beszéltünk ami eszünkbe jutott a múltról arról hogy miken mentem keresztül. Hizashi és az én kapcsolatomról is nyilván nem részletekbe menőleg. De elmeséltük a találkozásunkat, hogy Hizashi hogyan jött is rá arra hogy biszex és jöttünk össze. Végül kitértünk arra a késeléses meg erőszakolós dologra is még a videót is meg néztük. Végül úgy döntöttünk hogy a rendőrségre visszük a dolgot bár én nehezen mentem be de végül csak rá vettek.

- Azt hiszem nekünk lassan indulni kéne. - pillant telefonja képernyőjére Hizashi.
- Igen. Ma lesz az első adás amiben láthatnak is minket. - bólintok és állunk fel.
- Nézni foglak titeket. - mosolyog anya és lép elém.
- Én... - hajtja le a fejét.
- Tudom. - mosolygok mire rám kapja a tekintetét.
- Nem könnyű bele törődni a ténybe hogy a fiad meleg. Rosszul kezeltétek a helyzetet ez igaz és borzalmas volt át élni. De nincs baj rendben vagyok és sok barátom lett onnan ahova kerültem. Igaz hogy nem tartom velük rendszeresen a kapcsolatot de ezen bármikor változtathatok és számíthatok rájuk. Valószínűleg jobb körülmények között nőttem volna fel ha nem teszitek azt amit. Viszont akkor lehet nem az lennék aki most szóval ne is beszéljünk a múltról többet. - ölelem meg majd érzem ahogy remegni kezd és magához szorít.
- Sajnálom. - kér már sokadjára bocsánatot szipogva.
- Az én kicsi fiam. - fogja kezei közé arcom.
- Nem is vagyok már olyan kicsi. - forgatom meg szemem. Ezután nyomott az arcomra egy puszit és elindulunk a stúdió felé.

- Olyan jó szíved van ezt is szeretem benned. - ül az ölembe Hizashi most már a stúdió kanapéján. Elég hamar meg érkeztünk így volt még időnk kicsit pihenni a műsor előtt.
- Úgy féltem tegnap hogy nemet fogsz mondani. - hajtja fejét vállamra.
- De igent mondtam és boldog vagyok hogy össze köthettem veled az életem. - emelem fel fejét és nézek a szemébe.
- Én már kezdtem azt hinni hogy egész életében egyedül leszek és magányosan fogok meg halni. De nem lesz így mivel itt vagy te akit szeretek. - mosolygok és ölelem át derekánál. Lassan csókoljuk meg egymást csípőjénél fogva közelebb húzom magamhoz. Hajamba túrva vezeti át nyelvét számba és simít vele végig enyémen. Elkezdi mozgatni csípőjét így lassan eltolva magamtól szakítom meg a csókot.
- Várj. - sóhajtok fel ahogy még utoljára meg mozdítja csípőjét.
- Valami baj van? - piszkálja hajam.
- Hamarosan kezdődik az adás. - telefonjára pillanatva nézi meg az időt.
- Még van időnk. - hajolna ajkaimra de meg állítom.
- Mi a baj? - billenti oldalra fejét míg én elfordítom enyémet.
- Semmi. - harapom be szám mert már kezd fájni odalent.
- Kérlek mond el. - fordítja vissza fejem végig nézek arcán meg állapodik tekintetem ajkain majd vissza nézek szemébe.
- Szorít. Fáj. - nyögőm ki ezt a két szót.
- Oh hogy erről van szó. - mosolyog és le pillantva mozdítja meg csípőjét.
- Ne. - sóhajtok fel és hajtom hátra a fejem a hát támlára.
- Kérlek. Nagyon szoros. - próbálok nadrágomhoz nyúlni de nem engedi.
- Érints meg. - keresem meg kezét és teszem ágyékomra. Éreztem ahogy végig simít arcomon majd meg csókol én teljesen elvesztettem az eszem és csak tehetetlenül nyöszörögtem. Távolról érzékeltem ahogy kilazítja az anyagot és szabaddá teszi merevedésem. Fel sóhajtva adom tudtára hogy már csak kielégülésre várok és már nem fáj. Megérzem nyelvét hosszomon majd ahogy előrébb húz hogy jobban hozzá férjen.  Ajkai közé engedi és elkezdi mozgatni fejét rajta közben kezével is rá segít. Lepillantva rá simítottam arcára mire rám nézve folytatta és engedte mélyebbre. Egész testemben éreztem a forróságot és hogy közel vagyok a csúcshoz. Egy nyál csíkot húzva távolodott el farkamtól és kezdte makkom nyalogatni közben kezét mozgatta az egészen. Mosolyogva távolodott el és verte tovább péniszem. Nyitott szájjal nyelvét kidugva közeledett ismét hozzá mikor hozzá ért elmentem. Spermámból került a szájába a kezére az arcára aminek egy részét lenyelte a többit eltávolodva nyalta le ujjairól és állt fel. Arcáról kezével letörölve került az is a szájába míg én lihegve dőltem vissza a háttámlára.
- Ez undorító volt. - hallunk meg egy hangot az ajtó felől is oda kapva fejünk nézzük meg ki az.
- Naomi mit keressel itt? - vált arca dühösre.
- Most komolyan le szoptad fúj. - nyújtja ki nyelvét mintha hánynia kéne.
- Ne csinálj úgy mintha te nem szoptál volna le több srácot is. - morogja míg én össze szedve magam állok fel és igazítom meg nadrágom.
- Az teljesen más. Ti mit ketten fiúk vagytok hogy voltál képes ilyet tenni? Ráadásul itt vagyok neked én hogy képzeled hogy csak így meg csalsz? - jön közelebb és kever le egy pofont.
- Még is miben más? Ugyan úgy fasz járt a szádba és akkor mi van ha meg tettem? Semmi közöd hozzá mellesleg együtt se vagyok veled én Aizawát szeretem. Egy mocskos ribanc vagy csak a fasz kell neked meg a pénz nehogy azt hidd hogy én ezt tűrni fogom. - hallgat el egy pillanatra látszik hogy egyre idegesebb.
- Már pedig az lesz amit mondok különben nagyon meg bánod. - emeli fel hangját a ribanc.
- Még is mid van ellenem semmi. Mit tudnál tenni? Feljelentesz mert szexuális kapcsolatba élek a saját nememmel? Ki fognak röhögni. Nevetséges vagy egy borzalmas ember akit senki sem szeret. - közelebb lépek hozzá és vállára téve kezem nézek rá.
- Egy hazug kétszínű szardarab vagy. - teszi még hozzá most már nyugodtabban.
- Nyugodj meg. - fordítom magammal szembe és nézek a szemébe majd simítok hajába.
- Nem éri meg felhúzni magad miatta. - mosolyogva bólint majd vissza fordulva csúsztatom kezem derekára.
- Most tűnj innen mert dolgozunk. - sóhajt most már nyugodtan.
- Dolgoztok? Jó vicc. A fasz szopás munka mi? - nevet majd távozik.

______________________________________Úgy érzem hogy ez most nem sikerült olyan jól de azért remélem tetszett.🤷‍♀️

2023.05.01