40.resz
A kijelzőn Ashton neve vilogott és egyszere akkor mosoly terült el az arcomon, hogy szerintem nem lehet mérni. Gyorsan felvettem.
- Ash!!! Istenem!!! Azt hittem sose keresel.- mondom neki boldogan.
- Kicsilány! Tudod, hogy az nem történhet meg.
- Ooo Ugy hiányzol és a másik három is.
- Te is hiányzol nekünk. Jöhetnél vissza hozzánk, mondjuk mondta Luke, hogy mi a helyzet ugyhogy erre nincs kilátás.
- Hát inkább gyertek ti- mondom neki nevetve.
- Haha... Inkább mondjad csak, hogy álsz az álmaiddal?- céloz a rém álmokra mire elgondolkodok . Tényleg már öt napja egyetlen rossz álmom se volt. Nem jutott eszembe semi rossz és nem kellet verejtékbe és sokkba felébrednem. Woo ez meg hogy?? De jo.
- Ash, most hogy mondod vagy kérded nem is volt egy jo ideje.
- Ne hülyülj?
- Nem komolyan! Aszem elmúlt.
- De jó. Akkor minden a régi?
- Hát azért azt nem mondtam, de ahogy már Hemmnek is mondtam boldog vagyok.
- Ez nagyszerű! Akkor igaza volt Lukenak mikor mondta, hogy van a dologba valaki?
- Hát... izé... én... nem is tudom.... Talán- kezdek el idotán dadogni. Atyám ez ki?? Én nem ilyen vagyok én mindig racionális és határozot.
- Te biztos Cathlynnel beszélek?? Az akit én ismerek sose dadog, mint egy idióta tini lány.
- Elég Ashton! Igen én vagyok 100. - mondom határozottan.
- Ja csak....
- Csak mi??
- Hát csak ki miatt vagy ilyen?
- Jesus!!! Ti négyen rosszabbak vagytok, mint a pletykás vénaszonyok. Igen ha tudni akkarod van egy fiú aki tetszik vagy tetszet és mostmár aszem vagy nem biztos de többet érzek iránta. És basza meg mindenki de élvezem a társaságát. És lehet, hogy naiv vagyok megin de nem ugy érzem, mert ő más. És tényleg más, de mi van ha én nem kellenék neki vagy ilyenek tudod. Mert félek és ez gátol félek, hogy megint megtörténik, pedig tudom ő más és tényleg bakker ő tényleg más és nem én beszélem be magamnak. Agghhhh!!' A jó büdös.....- és befejezem. Kb kiadtam mindent amit a napokba nem mondhattam el senkinek mert nem volt kinek, és hirtelen megjelenik Ash akire mindig szamithattam és aki a lelkizős támaszomnak számit. Ne.. ne értsen félre senki én imádom mind a négyőjüket de Ash az a lekozős fiú egy ideális legjobb fiú barát egy lány számára.
- Uh... Ez gyors volt... Na most erre kéne szolnom valamit!
- Jó volna.
- Elöször is nevet akkarok! Másodszor, hülye vagy ha aszt hiszed nem lennél jó hozzá, esetleg ő nem elég jó te hozzád. Harmadszor pedig legalább három érvet kapásból miben más ő?
- Cameron Dallas. Egy meghalgat és megértet. Kettő számithatok rá. Három bizig bennem. Négy védelmező. Öt érzékeny de nem mutogtja. Hat megfejthetetlen. Hét odafigyel rám mindig . Nyolc megnevettet ugy mint még senki, persze rajtatok kivül. Kilenc lehet vele beszélgetni tényleg beszélgetni. Remélem megfelel.
- Ahhhhh. Agy görcsöt kaptam. És te csak annyit mondtál, hogy többet?? Te nem hogy többet érzel iránta de mérget vennék rá, hogy bele szerettél.
- Shhhh shhh. Ne mond ki. Ne is beszélj eről. Tuti hogy nem csak többet érzek.
- Aha aha aha. Csipke rózsika majd ha ki akkarsz bújni a burkodból hívj fel.
- Megtettem!- viccelem el
- Jó na majd ha készen álsz beszélünk erről is.
- Ashton Irwin!!
- Semi Ashton ugyis nekem van igazam .
- Agh. Lehetetlen vagy - nevetek fel.
- Pff te, aszem jó hatással van rád a herceg mert nevettél.
- Ti mibe vagytok a nevetéssemmel!! Te is Luke is!
- Hidd el neked is nagy szám lenne. Olyan rég hallotam már igazán nevetni téged.
- Ahh, te olyan ari vagy, hogy ha most itt lennél megölelnélek.
- Tudom.
- Hallod te fiú vagy kérdezhetek valamit!?- mire a vonal másik végén Ash felnevett.
- Igen.
- Ha elhivsz magaddal egy lányt egy estéjre ahol sokk paparazi meg hirseg lesz akkor jelent neked valamit nem?
- Na jó! Miről van szó??
- Ahm. Semiről csak egy sima kérdés.
- Nem biztos nem csak sima kérdés ez valami többet sugal annál.
- Ash megtenéd, hogy válaszolsz a SIMA kérdésemre- hangsúlyozom ki a ,, sima" szót.
- Oké. Hát igen nagyon nagy a valoszinűség hogy irtora fontosnak tartnám azt a lányt ha elviném magammal egy ilyen helyre. Na most én kérdezek. Miért érdekel?
- Ahm.... Hát az van, hogy Cameron meghívot mint kisérőt. És engem hívott nem mást.- mondom mosolyogva.
- Cathlyn ez fantasztikus! Randid lesz!
- Mi?? Nem dehogy is én csak elkisérem, mint barát.
- Aha persze, mondmár nekem ugy mondta gyere el velem, mint barát?
- Hát nem azt mondta lenne e kedvem elkisérni.
- Na láttod. Igen biztos randinak felel meg, még ha nem is ugy rákta a szádba, hogy ,, Gyere velem egy esjtéjre randizni" őssze rakhatnád a darabkàkat.
- Te honnan veszed?
- Mert fiú vagyok??- kérdez vissza.
- Oké, nálad a pont.
- Tudtam, verhetetlen vagyok .
- Na kérlek!
- Térjünk komolyabb témára, lecsekoltam a srácot.
- És??
- Szimpatikus, nincs olyan segg feje, mint a másik álatnak.
- Oké, akkor elfogatad?- hát igen én nem anyáméknak mutatom be a pasim hanem egy fiú bandának. Igen!! Mindig más voltam.
- Aszem igen, de nem menekül ilyen könyen elölünk még kellesz vele beszélnünk.
- Ooo köszi köszi.
- Nincs mit kicsi lány.
- Ash?
- Hm!
- Olyan jó volt veled beszélni! Ugy hiànyoztok- szomorodok el hirtelen
- Te is nagyon..
- Na jó lassa. Leteszem, fáradt vagyok. Még beszélünk. Szeretlek titeket.
- Jol van kicsi lány. Puszilunk. Mi is szeretünk.- azzal leraktuk. Ez egy boldogság hormonnal ér fel. Felhangosítottam a Tvt és megkerestem a Nickelodeont. Igen értelmes 20 éves vagyok aki szreti a meséket.
Végül készítettem magamnak vacsorát. Lezuhanyoztam és beültem a Tv ellé, de még előtte megcsodáltam mégegyszer a ruhám.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro