~Pár nappal később~
             A fiúk Olaszországi koncertje hatalmas volt, de igazán. Teltházvolt, mint mindegyiken de a közönség most még a szokotnál is lelkesebb volt. A fiúk teljesen kivoltak virúlva mikor lejöttek a szinpadról annyira örültek a rajongók boldogságának. A Milánói koncert után begyorsultak az események, ugyanis csak rohangálásból áltunk ki. Max arra áltunk le egy percre, hogy együnk de volt olyan reggelink is, hogy csak egy kavéra volt időnk. Aludni is keveset aludtunk éjszaka későn feküdtünk le reggel pedig koràn kelltünk. Most éppen mindenki szúszan egyet a buszon miközbe Barcelonába tartunk. Szerintem még sose volt ilyen csend eddig a buszon. Cameronnal a Milánoban folytatot beszélgetésünk otta csak jobban kijövünk egymással, habár sokat nem volt időnk beszélni de hülyültünk és legtöbbet egy társaságba voltunk. És amit nagyon utálok, hogy mindig szívat.
Hirtelen az említett leül melém.
- Szia. Sok időnk nem volt beszélni mostanába- mondja mosolyogva.
- Hát inkább ugy mondanám , hogy semi időnk nem volt- mosolygok rá.
- Igaz de az én verzióm jobban hallatszik- kacsint egyet mire megforgatom a szemeimet.
- Hallotad Cathy Barcelonába találkozhatsz az egyik leggjobb fotóssal aki mellesleg a haverom.
- Na mesélj Dallas!- fordulok felé kiváncsian.
- Bryant Eslava- mondja ki a nevét a fotósnak.
- O igazán! Ő mindig is jó fejnek látszót. És tényleg a haverod?
- Igen, nagyon jó fej. Jön Barcelonába mert imádja a várost és hívtam, hogy fotózon picit.
- Te asztán igazán oda figyelsz másokra- mondom neki.
- Igyekszek.- és ehez még kacsint egyet.
- Na jó itt befejeztem. Többet nem dicsérlek meg mert akkor röktön elő jön az egod.- mondom majd szemforgatva ès a válába boxolok.
- Na!! Ezt miért?- néz rám Cam durcisan
- Azért mert megint ego királynak képzeled magad.- mondom és kifordulok.
- Asziszem, még senki nem nevezet igy.- én erre csak felé fordulok, míg ő nagy elgondolkodva folytatja- de minden királynak szüksége van egy királynőre- és átkarolja a vàlam majd egy puszit add az arcomra.
- Na jó elég ebből! - tolom el magamtól- Inkább aludj egyet tiszta karikás a szemed.
- De nem vagyok álmos- kezd el hisztizni, mint egy három éves. Belőlem meg kítör a nevetés.
- Te beteg vagy Cam beteg- mondom nevetve.
- Végre nevetni látlak- mosolyog rám.- Oké egyezünk ki alszok ha megigéred, hogy Barcelonába eljösz velem sétálni.- én ezen elgondolkodok majd kezet rázok Cameronnal.
- Benne vagyok ugyis vagy három napot töltünk ott. De akkor most aludj- parancsolok rá.
- Igenis hercegnőm- mire átkarolja a válam és melkasára húz fejét pedig megpihenteti fejembúbján. Nem bontakozok ki öleléséből mert bevalva jól esik.
- Cameron kényelmes?
- Igen köszi, de most alugyjunk. Mert rád is rád fér.- Becsukom a szemem és probálok aludni , majd Cameron lassú szíverésére és lélegzet vételére énis az álmok világába kerülök.

~Barcelonába~
     
Vagy fél orája érkeztünk meg. Nagyon tetszik a város. Még sose voltam itt de nagyon nagyon tetszik. Még jó, hogy több időt fogunk itt lenni. Már elfoglaltuk a szálasunkat, ami közel van a parthoz és a koncert helyszínhez is. Nagyon bejön a hotel szoba amit kaptam. Ugy erzem magam benne, mintha valami hireseg lennék.

Ez a szoba. Ugye milyen csodásan néz ki.. És azok az ablakok, talán az egész szobába az fogot meg leginkább. Egyszerüen imádom az oriási ablakokat, amelyeken keresztül egy fantasztikus látvány terül a szemem elé.
Mikor lepakoltam a csomagom és megcsodáltam minden szempontból a szobát kopogtak.
- Gyere- ordítok egyet. Mire kivágodik az ajtó és három fiú nyomúl be rajta.- Mi az srácok?- nézek Aaronra, Cameronra és Blakere kérdőn.
- Semi semi csak kiváncsiak voltunk milyen a szobád- mondja Blake majd elkezdi ide oda forgatni a fejét, maje egy ,, feltérképezem a budit" mondattal eltünik a mosdómba. Aaron levágja magát az ágyamra míg Cameron megáll az ablaknál.
- Aaron szálj le onnan még énse feküdtem benne- szídom le.
- Hát csak annyit mondhatok nagyon kényelmes, mintha nem is feküdnék semin.-
- Legalább jól fogok aludni.- mondom majd oda lépek Cameron mellé az ablakhoz.
- Ugye milyen gyönyörü?
- Igen- mondja majd hozzá teszi- Nekünk Aaronnal nincs ilyen nagy ablakaink csak egy kis terasz van.
- Hát valakinek lux jár- mondom neki nyávogos hangon mire ő felém fordul
- Na most ki játszik egokirálynőt.
- Nem is hallotam ilyenről- kezdek el nevetni
- Mostmár halhatsz- mondja ő is mosolyogva.
Beszélgetésünket az ajtó nyitodása szakítota félbe. Éppen Rock jött be
- Cameron lenn van a Bryant, most veszi ki a szobáját- mondja, majd hozzá teszi- Woo de szép ez a szoba- majd levágja magát Aaron mellé.
- Én lemegyek- modnja Cameron és becsukja maga után az ajtót, én pedig gyorsan utána siettek, de még az ajtóból vissza szólok.
- Fiúk ne rongáljatok és ha kimentek innen csukjátok be a szobát.- majd elhagyom a szobát és a Cameron után sietek.
- Hey ! Cam várj meg.
- Na mi az?- fordul felém
- Gondoltam bemutathatnád a haverod- mondom válhuzogatva majd ketten elindulunk a halba.
Mikor le értünk ott ált egy kb 24 éves srác egy nagy börönddel. Cameron röktön elöre sietett és lepacsizot vele majd meg is ölelte.
- De jó téged látni haver- mondja Bryant.
- Téged is- válaszolja Cam majd felém mutat- Bryant be kell mutassam Cathlynt.
- Örülök, hogy megismerhetlek-mondja a srác és magához ölel- Cam már mesélt rólad.- majd elengedet én meg furcsán néztem Camre.
- Hát Bryant, énis örülök.
Az est továbi részébe beültünk az én szobámba, nagyon jól elbeszélgetünk meg hülyültünk. Bryant igazán jó fej, nagyon megkedveltem. És tényleg szuper fotós.
Mikor már nagyon késő volt és kezdtem álmos lenni mindenkit viszaküldtem a szobájába és lezuhanyoztam majd lefeküdtem .
-