3. Helish Bar
- Na és...most mit csináljunk? - néztem rá a csapatra.
- Jó kérdés! - mondta a szociopata.
Mindenki elkezdett gondolkodni, amikor ötlete támadt a törpének.
- Mi lesz a nevünkkel? Nem használhatjuk az igazit!
- Ez igaz... - helyeseltük egyszerre.
- Jó mondjuk, én leszek Rebecca Reynolds!
- Ez gyors volt. Most jutott eszedbe? - kérdezte a szőkeség meglepődött arccal.
- Hát, már egy ideje gondolkoztam rajta.
- Ha ennyit gondolkodtál, akkor én mi lennék? - mutatott magára a szőkeség.
- Teeeee...legyél Hannah Queen.
- Ez a név tökre kutya, tetszik. - nevetett a szőkeség.
- Oké, szerintem ezt a "kutya" szót most azonnal felejtsük el!
- Egyet értek Rebecca. - mondta bólogatva a szociopata.
- Basszus már most elfelejtettem, hogy Rebecca én vagyok.
- U...u Nono lehet Elenor Laufeson? - csillant fel barna szeme a szociopatának.
- Hoztad a formádat. - mondtam karba tett kézzel.
- És te ki leszel? - kérdezte Hannah és mindenki rám nézett.
- Ez nyilvánvaló...Lara Shadowind!
- Aha. De most, hogy meg vannak az álnevek, szerintem keressünk egy helyet, ahol aludhatunk és dolgozhatunk is. - tanácsolta Elenor nekünk.
- Hé, azért ennyire gyorsan ne váltsunk témát. Mért nem szól senki egy büdös szót sem arról, hogy milyen a nevem? - nyavalyogtam.
- Váljunk szét ketten balra, ketten jobbra mennek. - javasolta Rebecca és úgy tett, mintha nem is hallott volna.
- Na, jól van! - sóhajtottam egyet ezzel jelezve, hogy feladtam - Én megyek Hannahval stip-stop. - hadartam el gyorsan és megfogtam Hannah karját.
- Megyek Rebeccaval jobbra, ti meg a másik irányba.
- Rendben. - mondtuk szinkronba Hannahval.
- Nekem is okés - kezdtünk elindulni balra, de hirtelen hátra fordult Hannah - majd talizzunk itt! - kiáltotta. Ők pedig csak bólogattak.
- Hol kezdjük a kutatást! - néztem körül, de semmi érdekeset nem találtam.
- Lara nézd, ott van egy élelmiszerbolt.
- Oké. Végül is, miért ne?
***
Egy óra keresgélés után mindannyian visszatértünk a találkahelyre. Mikor megérkeztünk én nyitottam a beszélgetést.
- Nos, valaki talált valami érdekes helyet?
- Oh...Elenorral mi egy NAGYON érdekes, inkább meghökkentő helyet találtunk!
- Ne is mond...
- Legalább már tudom, hogy nem vagyok lezbi... - mondta Rebecca és Elenor oldalát bökdöste.
- Most már végképp érdekel mi történt! - csattantam fel.
- Hát...egy bárba mentünk, ami igazából egy sztriptíz bár volt. De basszus sehova nem volt kiírva! Bementünk, de senki se figyelt ránk csak egy táncos lány. Tőle megkérdeztük tud-e egy olyan helyet, ahol meghúzhatnánk magunkat.
- És mit válaszolt? - sürgette Hannah.
- Azt, hogy nem messze innen vagy egy bár, ahol pont pincéreket keresnek. - fejezte be végül Rebecca.
- Bár az kicsit fura volt, amit utolsónak mondott. Hogy oda elég sok drog díler és maffiózó jár. - egészítette ki Rebecca mondatát Elenor.
- Megnyugtató! - mondtam szarkasztikusan.
- Apropó, ti mit találtatok? - nézett ránk a két lány.
- Egy élelmiszerboltba mentünk be, ahol...izé. Hannah inkább te mond.
- Mondott egy viccet nekünk még mielőtt elmentünk. - ezután komorra folytatta tovább - Az életemben ez volt az első vicc, amin nem nevettem.
- Mi volt az? Valami nagyon perverz vicc? - vigyorgott Rebecca.
- Annál is rosszabb...egy szőke nős vicc.
- Ja. Alig bírta Hannah visszafojtani a könnyeit. Szegény szőke Hannahat annyira sajnáltam. A pénztáros ezt mondta, idézem: "Mi az, ami a szőke nőnek havonta egyszer van, és nem tart sokáig? Hát a fizetése!"
- Ez szörnyű volt...
- Szerintem is. - ingatta a fejét Elenor.
A beszélgetésünket hangos sziréna szakította meg.
- A zsarukat is ránk küldték. Mit csináljunk? - pánikolt Hannah.
- Azt tesszük mihez értünk...MINDENKI FUTÁS! - elkezdtem futni, amilyen gyorsan csak tudtam. Már nem is érdekelt, hogy a lábam megsebesült.
- Balra! - kiáltotta Elenor.
Alig tudtam bekanyarodni olyan sebességgel rohantam. Előttünk egy nagy, keskeny sikátor volt. Közvetlen mögöttem Elenor. És egy kicsit lemaradva Hannah és Rebecca.
- Várjatok meg. Picik a lábaim nem tudok akkorákat lépni és lecsúszik a gatyám! - nyavalygott Rebecca.
-Tudod...erre való az öv.- mondta gúnyosan Elenor.
- Majd veszek egy övet akkor!- fogta a nadrágját miközben futott.
Még mindig hallottuk a szirénázó rendőrautókat. Egy lövedék pont a fejem mellett ment el.
- Ezek még lőnek is ránk? - kérdezte Hannah aki utolért minket.
- Tanulj meg célozni, rohadék! - nevetett a szociopata. Rebecca rögtön elrántotta Elenort a karjánál fogva és közvetlen utána egy golyó szállt el mellette.
- Szerintem meghallották...köszi! - lihegte Elenor.
- Egy percre éreztem a dühét a rendőrnek, aki rád akart lőni. Ez...ez nagyon fura.
Kicsit már lehagytuk üldözőinket és megálltunk a sikátor végén és mindenki tanácstalanul nézett, hogy most merre tovább.
- Most jobb vagy bal? - kérdeztem kapkodva a levegőt.
- Nem...nem tudom.
- Mi az, hogy nem tudod, Elenor? Eddig te vezettél minket.
- Csak tippeltem. - tette karba a kezét.
- MI? - nézett Rebecca. - Azt mondtad nekem, amikor kijöttünk a sztriptíz bárból, hogy te megjegyezted.
- Skacok...- halkan közbe szólt a beszélgetésünkbe Hannah.
- Jól van, na! Elfelejtettem a nagy izgalomba.
- Nem baj. - sóhajtottam egyet. - Most inkább koncentráljuk arra, hogy lerázzuk a rendőröket.
Rebecca és Elenor csak bólogatott.
- Ha máshogy nem hallotok meg...- vett egy nagy levegőt Hannah - GYEREKEK ITT VAN MELLETTÜNK A BÁR! - mutatott a mellettünk lévő kicsi táblára, amin az állt Helish Bar.
- Ez most komoly Helish Bar? Mi a jó büdös élet ez a név? - néztem értetlenül.
- Nekem tetszik...és a pentagramm is. - bökdöste Rebecca a jelet.
- Azt ugye vágod, hogy kihagytak egy L betűt?
- Ahh... - szomorodott el a hobbit méretű barátom. - Esküszöm, ha abba hagytuk a bujkálást veszek egy új szemüveget.
- Beszélgetés helyett inkább segítsetek kinyitni az ajtót, nagyon nehéz. - Mind a ketten odafordultunk és azt láttuk, hogy Elenor ott küszködik az ajtóval. Alig bírtuk visszafojtani a nevetést. - Ha bejutottunk mind a kettőtökkel elbeszélgetek egy kicsit.
Rebeccaval egyszerre nyeltünk egyet és abbahagytuk a nevetést.
- Majd én segítek. - a szenvedő barátnőnkhöz tipegett Hannah és egy laza csukló mozdulattal kirántotta az egész ajtót a keretből. Iparkodtunk befelé, mert a sok csevegéstől elfelejtettük, hogy még mindig üldöznek a rendőrök. Gyorsan visszatapasztottuk az ajtót a helyére és vártunk.
- Hallod, ezek szerintem elrepültek vagy mi. Mert nem találom őket sehol. - hallottuk az egyiküket.
- Hogy veszthettük el a nyomukat? Az egyik olyan hosszú hajú és törpe méretű volt, azt hittem háromszor is, hogy el fog esni a saját hajába. - Rebecca megfogta a kilincset, hogy kimenjen és péppé verje őket azzal a pici ökleivel, de Elenorral lefogtuk időben.
- Ahmm...skacok! Szerintem forduljatok meg. - néztem döbbenten. El se hiszem ők...ők mind...
- Marvel gonoszok. - fejezte be a gondolatomat Rebecca. - Én is erre gondoltam Lara.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro