4
Az éjjel szörnyű álmot álmodtam.Nem mintha máskor nem álmodnék rosszat,de az más.Sokan a suliból ilyenre vágynak,de én nem.Lehet így most fura,ahogy elmondom,de ez az igazság.Ez nem olyanféle álom,hogy megölnek meg hasonlók,ez eltér jóval azoktól.Aztán rá jösztök,hogy ez milyen fajta.
Szerencsére az órám felébresztett,és vissza kerültem a való világba.Felöltöztem és a fürdőbe baggyogtam.Ott elvégeztem a reggeli rutinom,majd lementem.Megint egyedül.Mindegy.Csináltam reggelit,az uzsonnát hagytam,lesz valahogy nélküle.Mikor megettem a reggelit,fogtam a táskám,és elindultam a suliba.Rutinszerűen raktam be fülembe a fülhallgatót.Elindítottam a lejátszó listát.
Mikor megérkeztem alig volt valaki a folyosón vagy az udvaron.A szekrényemnél elvégeztem a dolgom,és az osztályom fele vettem az irányt,de valaki le fogta a csuklóm.Hátra néztem és egy nem várt személy tekintetével találkoztam.
-Oh,szia Felix-köszöntem,de ahogy látom ő nem akar-Mit akarsz?-húztam fel az egyik szemöldököm.
-Szia.Csak annyit,hogy nem tudsz valamit Hyunjinról.Tegnap egész nap alig láttam és ma egyáltalán-engedett el.
-Nem,ma én sem láttam,de nem is baj.Lehet beteg vagy nem tudom-húzogattam a vállam.Sarkom fordúltam,és mentem az osztály felé,amiből már tíz méteres körzetben lehet hallani a zsivajt.Tiszta káosz ez az osztály.Már több tanártól is megkaptuk a visszajelzést.
Le ültem a helyemre,és vártam,hogy az első órára érkező tanár jöjjön be,és csináljon csendet.Nem szeretem igaz a csendet,de a Magy hangzavart sem.Ezért is nem megyek bulikba.Csomó recseg ember meg minden.Szerintem az olyan helyek nem nekem valók.Inkább ülök otthon és tanulok,mintsem úgy leigyam magam,hogy másnap nem emlékszek semmire.
Kis idő múlva meg is érkezett a matek tanár.Az órán próbáltam figyelni,de nem ment.Ha álmos vagyok,akkor az legyen bármi,figyelni nem tudok,szóval amit mondott azt írtam,s otthon valahogy kiköbözöm,hogy hogyan is kell csinálni.
(...)
Ez a nap elég unalmas volt.Senki nem volt akivel tudtam volna társalogni,viszont éreztem magamon egy tekintetet.Nagyon zavarban voltam emiatt,így próbáltam takarni az arcomat feltűnés mentesen,de én az ilyenekben nem vagyok jó.
Így most egyedül ballagok haza felé fülhallgatóval a fülembe.Most senki nem fog utánam kiabálni vagy futni,akár Hyunjin.
Otthon egyedül,hát persze miért lennének itthon a szüleim.Egész nap reggel öttől este kb. tizenegyig ha nem később vagy hamarabb jönnek haza,mert megesik,hogy egykor érnek haza,és már sokadikszor ugyan ez megy,hogy ketten veszekednek,azt már hallani is fáj.Igen,szoktak ok gyakran veszekedni a semmin,és én azt úgy kell eltűrjem,hogy nem szólok bele,mert az a felnőttek dolga.
Unottan csaptam be magam mögött az ajtót,mivel senki sem szólhat le,hogy így csukjuk-e be vagy,hogy hogy viselkedsz meg társai.Ezekért is leszoknak de nem baj,mert pár hónap múlva úgy is szülésnapom s megyek el innen.Egy vágyam teljesülni fog.
Le dobtam a táskám az egyik székre,majd a hűtő felé mentem,mert ma csak egy almával vagyok.Egy joghurton állt meg a tekintetem,amit azonnal ki is vettem.Fel mentem,vittem magammal a táskát is,és megettem közben a közösségi oldalakat néztem,de semmi érdekes nem volt.Aztán írt Hyunjin.Már csak ez hiányzott.
hwang.hj
Szia.Lenne egy kis probléma,
ha annak nevezhető:/
kim_yeri
Szia.Mi lenne az?
hwang.hj
Hát az,hogy ugye ma nem
voltam iskolában,és kérlek
mutatsz házit.A haverjaim
nem szoktak írni semmit az
órákon,így nincsmit írni.
kim_yeri
Persze mutatok,csak akkor
én megyek el hozzátok,vagy te jössz
el nálunk?
hwang.hj
Én megyek,s utána a házzal
is tudnánk foglalkozni.
kim_yeri
Jól van
hwang.hj
Akkor indulok.Szia:)
kim_yeri
Oké,Szia c:
Na nekem mára csak ez hiányzott!!
2020.03.13.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro