19
Az iskolából hazaérve az ágyamba estem és úgy maradtam pár percet,míg a telefonom meg nem szólt.Minji volt az,nem lepődtem meg egyáltalán,fogadni merek,hogy megint kerengeni akár hívni,pedig holnap dogát írunk.
-Muszáj kimenni?-nyavajogtam a telefonba.
-Hmm igen,húzd a cipőd és gyere mert itt vagyok- azzal letette.Hát ilyet....
Gyorsan lefuttam,felhúztam a cipőm majd kimentem és tényleg ott ücsörgött a telefonját nyomkodva.
-Fontos megbeszélni valónk van és azért hívtalak ki-magyarázta,miközben a telefonját zsebre rakta.
-Na mi az?-elindultunk.Nem volt úticélunk ezért merre láttunk,mentünk.
-Az,hogy Jisung elhívott egy randira-a kifejezését nézve szerintem jobban örültem én neki,mint ő.
-Igen igen igen-ugrámdoztam,mint egy kislány,aki épp nyalókát kapott az anyukájától.meg amúgy szerintem hülyének néztek az emberek az utcán de sebaj,kell ilyen is.
-Hallod,mikor kimondta a randi szót szerintem elvörösödtem,mivel nagyon nézte az arcomat és ahh,annyira ciki volt akkor.
-Ez nem ciki,hanem cuki,szóval fogd be-ezután elmetünk náluk és kiválasztottam az outfitjét.Igaz,hogy csak pénteken lesz a randi,de jobb előre készülni.Mikor már sötét volt elindultam haza.Az út felénél egy ember követett egészen hazáig.Mikor gyorsítottam a lépéseimen,akkor ő is ugyan úgy tett.Nagyon be voltam szarva.Mikor a házunkhoz értem,csak úgy futottam be az ajtón,mint egy eszeveszett.
-Itthon vagyok.Bocsánat,hogy késtem,csak Minji ki hívott egyet sétálni-nem válaszolt senki.Elég fura,anyu ilyenkor már itthon szokott lenni.Elővettem a telefonom és felhívtam,de a robot fogott meg.Ilyet még nem csinált,ha késik a munkából,akkor mindig szól.
Nagyon megijedtem,de azzal nyugtatta magam,hogy biztos haza felé tart.Bementem a szobámba és ledőltem az ágyba.Elfordítottam a fejem és csak akkor szembesültem azzal,hogy nekem még tanulni valóm van,mikor megláttam a táskám.Egy óriási levegő vétel után felálltam és az író asztalhoz mentem.Kivettem a táskámból a mateket és elkezdtem írni a házit.Holnap doga...nem hiszem el....
Már egy órája tanulok és qnyu még mindig nem jött haza.Mostmár komolyabban kezdek aggódni.Félek,hogy valami baja esett.
Gyorsan tárcsáztam de nem vette fel.Többször megismételtem és örökké a robot fogott meg.
Eszembe jutott a nagyi,hátha ő tud valamit.Rizegő ujjakkal nyomtam meg. Ahuvas ginlmbot és már csörgött.Pár másodperc múlva fel vette.
-Háló-szólaltam meg.
-Szia szívem,itt vagyok a nagyinál,nincs jó állapotban így be kellett lépjek hozzá- magyarázta.Egy kő esett le a szívemről- A konyhában a pulton van az a doboz.Benne van pénz,és vegyél olyan tablettát amit te is szoktál szedni mikor nagyon rosszul vagy,tudod melyiket mondom.Hátha nyitva van még a gyógyszertár- egy okéval kinyomtam és lefuttam.A megbeszélt dobozból kivettem annyi pénzt amennyi kell,majd elmentem persze előtte bezártam az ajtót.
Megvettem a kellő gyógyszert,és a nagyi házához siettem.Kopogás nélkül rohantam be és adtam anyunak oda.
-Jól vagy nagyi?-hajoltam oda hozza.Nem válaszolt,így közelebb mentem-Hallod amit mondok?
-Igen igen,unokám.Nincs erőm beszélni,bocsánat-nagy nehezen felült és a hátát neki támasztotta az ágy támlájához-Na hogy van a barátod?-a homlokomra csaptam.Bezzeg erre van ereje.Anyu is felnevetett.
-Nagyi,ne erőltesd magad,inkább feküdj vissza és aludj el,mert már tíz óra körül lehet-magyaráztam.
-Ezt vegye be,aludjon rá egyet,és ha éjjel is rosszul van akkor csengessen meg nyugodtan-mondta anyu,el köszöntünk majd eljöttünk-Nagyon rosszul van a nagyi-
-De azért a nem létező barátom eszébe jut neki-mondtam némi iróniával.
-De még lehet az-vont vállát anyu.Felvont szemöldökkel néztem rá-Most mi van?
-Az,hogy nem az és nem is lesz az-bementünk a házba-Amúgy nagyon megijesztettél.Miért nem szóltál csak annyit,hogy ne elmentem a nagyihoz és fogok egy kicsit késni?-
ültem le az asztalhoz.
-A nagyitól is hirtelen kaptam a hívás,hogy rosszul van-oda ment a hűtőhöz és kinyitott-Kérsz valamit enni?-megráztam a fejem,majd vissza csukta.
-De ha te éhes vagy,akkor egyél-elindultam felfelé-Én megyek tanulni,még nem végeztem-a válaszát meg nem várva szedtem a lábam.
Az ágyra estem és a nagyi által elhangzott szavak ismétlődnek a fejemben.Vajon miért nem tud leszállni róla?Ő nem egy jósnő,aki tudja a jövőt.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro