Épp tanultam,mikor anyu maga után becsapta a bejárati ajtót.Elég furán viselkedett,szerintem valamit nagyon elakar mondani.

-Yeri,valamit el kell mondjak-ültetett le az asztalhoz.Annyira tudtam.Kíváncsian néztem rá-Lehet,most ez terhedre lesz,de nagyon fontos.Mivel nem elég,hogy csak én dolgozok,ezért jobb lenne,ha te is beállnál dolgozni.Nekem is sokat segítene és neked is könnyebb lenne-látszott a szemében,hogy tényleg akarja,így belementem.

-Rendben,akkor én megyek is fel,hogy munkák után kitassak-mutattam a manzát felé.Egyet bólintott,majd megiramodtam a szobám felé.Elég stresszes időnek nézek elejébe.

(...)

Fél óra telt el azóta,hogy munkát keresek,de nem találtam magamnak valót,és közel is legyen az iskolához.

Mostanában valahogy nem tudom elgelejteni Hyunjint,én sem tudom miért,pedig nem szeretem és nem is tetszik.Jó,helyes egy srác,de-mindegy.

Hirtelen vágódott be a szobám ajtaja,mire nagy szemekkel néztem fel.Minji volt az.

-Yeri,baj van-vett egy nagy levegőt.Így még nem viselkedett,elég fura.

-Amm neked is szia-integettem-És mi az a nagy baj?-raktam el a telefonom és megpaskoltam a mellettem lévő helyet,hogy üljön le.Elég nyugodt vagyok,mivel tudom nála mit jelent a "nagy baj".

-Tehát,ezelőtt egy órával körülbelül rám írt Jisung azzal,hogy nem-e megyek el vele az egyik kedvenc helyére-látszott a szemén,hogy örvend-És nem tudom mit vegyek fel?-biggyesztette le az ajkát,mire felnevettem.Mondjuk ahhoz képest hamar megfogadta a tanácsomat és rá írt.

-Az élet nagy problémája-nevettem továbbra is.A szekrényből kivettem egy pulcsit,mivel ma elég hűvös van odakint-Na menjünk-mondtam,felállt és lementünk.Szóltam anyunak,hogy hol leszel,felhúztam a cipőm és már indultunk is.

A szobája teli volt ruhával.Nem is csodálom,hogy nem tud választani.Így nem is lehet.

-Egyszer is,nem tudom hol van a kedvenc helye,de szerintem egy farmer nadrágot és egy pulcsit.Hűvös van kint,szóval nem árt a hosszú szett-magyaráztam.Egy kicsit elgondolkozott.

-De ha tegyük fel egy étterem az,akkor így hogy menjek oda?-kérdezte.Egy ok,amiért nem jó vele ruhát választani neki.

-Nem hiszem,akkor azt mondta volna-vettem egy nagy levegőt.Fél órát szántam arra,hogy valahogy meggyőzzem.

-Amúgy-ültünk le az ágyára-Téged és Hyunjint a mamád úgy nézett,mintha várna tőletek valamit vagy nem tudom-de jó,hogy észrevette.

-A nagyi azt hiszi,hogy mi ketten együtt vagyunk,de nem tudja  megérteni,hogy hülyeséget mond-ezen Minji kuncogott.Be vicces-Most vigyorogsz,de ha te lennél ilyen helyzetben,akkor nem ez lenne a reakció-forgattam meg a szemem.

-De nem vagyok olyanban,szóval no para-egy nagy levegőt vett,falállt és egyből jött egy értesítés.Mind a ketten egyszerre néztünk a telefonjára és mosolyogva vissza egymásra.

-De még lehetsz-fel álltam és megöleltem.

-Haha kösz-mondta majd elváltunk.Megnézte az értesítést,ami Jisungtól jött.Az állt az üzenetben,hogy egy fél hétkor itt lesz és már mennek is-Annyira kíváncsi vagyok mi lehet a kedvenc helye-rakta el a készüléket-Amúgy ti ketten Hyunjinnal össze illenetek-mutatott rám.Nagy szemekkel néztem vissza rá-De most komolyan-majd az említett személy nyitott be a szobába.

-Szólított valaki?-dugta be a fejét az ajtón.

-Nem csak mondtam,hogy mennyire össze illenétek-na jó Minji,ezt még megkapod.

-Ohh vagy úgy.Ki tudja?-mondta és elment.Durcásan néztem rá,amin felnevetett.

-Most meg mit röhögsz?-vetettem oda flegmán.

-Tudod te-kacsintott.Most vajon mit gondol rólam Hyunjin?

Remélem tetszik uwu
Btw mi a véleményetek a Woojinos ügyről??Kíváncsi vagyok,soo írjátok meg👉👈