4
szörnyen ideges voltam a randi miatt
rengetegszer öltöztem át, a hatodik ruhaösszeállításnál már abbahagytam a számolást
csak azt vettem észre, hogy 7 óra, te pedig pontban akkor csengettél
idegesen lépkedtem le a lépcsőn mikor megpillantottalak téged. a gyomrom összerándult.
"szia. nagyon csinos vagy," mondtad mosolyogva, én pedig elpirultam, "de hozz magaddal kabátot is, szükséged lesz rá."
homlokráncolva kotortam elõ a ruhadarabot, míg te csendesen várakoztál
elindultunk, de fogalmam sem volt hova
egészen addig míg meg nem álltunk a fedett jégkorcsolya pályánal
"ugye szeretsz korcsolyázni? unalmasnak találtam már a mozi, vacsora randikat. és te olyan lánynak tûnsz, aki szereti az egyedi dolgokat."
csak mosolyogva bólintottam, holott még sosem álltam jégen. eléggé izgultam.
felvettük a korcsolyáinkat, te már a jégen is voltál
bizonytalanul helyeztem lábam a pályára, és ott helyben borultam volna egy nagyot, ha nem kapsz el
"még soha nem jégkorcsolyáztál, ugye?" kérdezted mosolygva, de a választ amúgy is tudtad. megcsóváltam a fejem.
"akkor megtanítalak"
megragadtad a kezem, szorosan tartottál, hogy el ne essek. néha derekamhoz kaptál, mikor majdnem elestem
szép lassan már nem volt szükségem segítségre
de kezeink mégis összekulcsolva maradtak
nevetve siklottunk a jégen, mosolyogva beszélgettünk, egyszerűen csak jól éreztük magunkat
az arcod kipirosodott a hidegtől, én pedig alig tudtam betelni a látvánnyal
újra hazakisértél, a házunk előtt állva pedig megöleltél és puszit nyomtál a homlokomra
ez volt életem egyik legszebb estéje
halihó! :)
mivel itt a félév, és elég sok tanulnivalóm van, ezért nem fognak olyan sűrűn jönni a részek, de igyekszem minden második-harmadik nap posztolni.
gondolkozom azon, hogy meghatározott időben fogom hozni a részeket, kétszer hetente, csak még nem tudom eldönteni mikor.
és végül szeretném megköszönni a vote-okat és a kommenteket, el sem hiszitek mennyit jelentenek nekem! :)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro