Part 7:
„ Már vagy 1 órája ott ültünk amikor végre kinyílt az ajtó..."
Taehyung Pov.:
Az orvos jött ki. Ránk nézett és megkérdezte:
- Önök Mrs.Kim hozzátartozói???
- Igen. Ő az édesanyám. - válaszoltam.
- Rendben. - sóhajtott az orvos majd folytatta. - Az édesanyja egy enyhe sokkot kapott ennek hatására elájult. Komoly sérülése nincsen. Ma és holnap bent tartjuk a biztonság kedvéért. Holnap reggel bemehetnek hozzá. Most még egy pár vizsgálatot elvégzünk rajta. - fejezte be az orvos.
- Köszönjük doktor úr. - válaszoltam.
- Szívesen.
Miután az orvos elment Yoongi megszólalt:
- Nyugi kicsi Alien. Anyukád jól lesz.
- Tudom, de mégis ideges vagyok. Félek... - mondtam visszatartva a könnyeimet.
- Én itt leszek veled. Ne aggódj. - mondta, majd lágyan megcsókolt. Viszonoztam csókját. Aah istenem azok az ajkak! Életemre esküszöm, Yoongi ajkai a legédesebbek. Lassan váltunk el egymástól. Fejemet Yoongi vállára hajtottam.
- Aludj kicsit Taetae. - mondta Yoongi.
- Rendben jóéjt. - nyammogtam.
- Jóéjt Alien.
Másnap reggel:
Fejem még mindig Yoongi vállán pihent. Ásítottam egyet.
- Jó reggelt.
- 'Reggelt kicsi Taetae. Ma itt volt a bátyád, de lelépett.
- M... mi?? Itt volt???? - kérdeztem.
- Igen. Kiváncsi volt, hogy mi van anyukáddal. Elmondtam neki aztán lelépett. - mesélte el a történteket.
- Ohh....
Gyorsan ráírtam Namra.
Sóhajtottam egyet. Vissza akar költözni?? Mégis miért?
Elhesegettem a gondolataimat, mert megjelent az orvos.
- Jó reggelt doktor úr! - köszöntem.
- Jó reggelt! Ha gondolják most bemehetnek az édesanyjához. Hamarosan újravizsgáljuk és délután már haza mehet.
- Rendben köszönjük. - mondta Yoongi helyettem.
Bementünk anyához. Még aludt. Leültem az ágy mellett lévő székre, majd megfogtam a kezét. Yoongi megállt mögöttem. Miközben simogattam anya kezét lassan kinyitotta szemeit.
- Szia anya.
- Jó napot Mrs.Kim. Hogy van? - kérdezte Yoongi.
- Sziasztok! Kicsit szédülök, de jól vagyok. - válaszolt Yoongi kérdésére anya. - Yoongi! Nyugodtan szólíts Seu Bin-nak mondtam már. - mondta kicsit dorgáló hangnemben.
- Rendben. - válaszolt Yoongi.
- Hamarosan lesz még egy kivizsgálásom. Ha nem baj fiam szeretnék még pihenni.
- Ohh rendben akkor mi ki is megyünk. Jó pihenést anya!
- Jó pihenést!
- Köszönöm fiuk.
Kimentünk a kórszobából. Elmentünk a kávéautómatához. Megittuk a kávéautómata által készített keserű kávét, majd elmentünk mosdóba. A kezemet mostam épp, amikor két kéz átkatolta a derekamat.
- Remélem mostmár jobban vagy Tae. - suttogta a fülembe Yoongi.
- Igen jobban vagyok. Hazajöhet anya és ennek örülök. - mondtam.
Megfordultam, hogy szembe legyek vele. Átkaroltam a nyakát és egy puszit adtam neki.
- Örülök, hogy jobban vagy.
Egy gyors puszit nyomott a számra. Visszamentük a szobához. Leültünk a székre. Yoongit ölelgettem amikor megjelent...
Folytassam??? Hahaha folyamat gonoszkodok... 😶😏 Ha tetszett a rész akkor kommentelj és nyomj rá arra a szép csillagra. 🌟💞 Köszönöm. ❤️
~ParkYoungi
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro