Part 4:
„Már kezdtem volna öltözni, amikor belépett..."
Yoongi Pov.:
Daniel vihogva jött be az öltözőbe.
Nem értettem, hogy min vihog ennyire. Inkább úgy tettem, mintha ott se lenne. Levettem a pulcsimat, majd a pólómat is. Daniel ezt végig nagyra nyílt szemekkel nézte.
- Aiishh Daniel megtennéd, hogy nem bámulsz ennyire feltűnően?- kérdeztem tőle kicsit idegesen.
- Mi? Én... én nem is bámullak... - dadogott össze-vissza és zavarában el is pirult. Amikor a többiek is bejöttek, fogtam magam és lementem a tornaterembe.
A tesi óra dög unalmas volt... legalábbis az én részemről. Egész órán kidobóztunk, mert a tanár jónak találta. Szinte mindig elsőnek estem ki. Nem is nagyon törődtem azzal, hogy kidobnak. Éreztem, hogy valaki nagyon néz. Körbenéztem és összetalálkozott a tekintetem Jiminével. Mintha megállt volna az idő úgy éreztem. Még mindig nézett azokkal a gyönyörű szemeivel. Teljesen elvarázsolt a tekintete. Jimin bámulásából a tanár kiabálása rántott vissza a valóságba:
- Min Yoongi! Azonnal menj fel a pályára és ragadj meg egy labdát!
- Rendben.- válaszoltam.
Fogtam egy labdát és felmentem a pályára. Szinte mindenkit kidobtam az ellenséges csapatból. A tanár tátott szájjal nézte végig az egészet. Én meg csak megrántottam a vállam mondván, hogy ez semmiség volt.
Miután vége lett a tesinek átöltöztem és elindultam haza. Felszálltam a buszra és beültem a szokásos helyemre. Bedugtam a fülesemet és amíg nem szálltam le, zenét hallgattam. Mikor megérkeztett a busz a megállóba leszálltam. Szép lassan haza ballagtam. Kinyitottam a lakásom ajtaját és be is zártam magam mögött. Levettem a kabátomat és a cipőmet. Levágódtam a kanapéra és bekapcsoltam a tévét. Csak kapcsolgattam a csatornákat, de aztán találtam egy érdekesnek tűnő filmet. Elkezdtem nézni aztán elnyomott az álom.
Sajnálom, hogy ilyen rövid és unalmas rész lett😢. Holnap ha lesz időm akkor 2 részt fogok hozni. Ha tetszett akkor kommentelj és nyomj rá arra a szép csillagra. Köszönöm ❤️
~ParkYoungi
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro