Jungkook pov:

Nem voltam képes elfogadni mindazt amit Jimin tett velem. Az elmúlt hetekben úgy éreztem, hogy sikerült Jiminhez jóval közelebb kerülni és nem csak kielégítés szempontjából, hanem érzelmileg is. Kész lettem volna randira hívni és megkérni, hogy legyen a barátom. De nem, ennek sem így kellett történnie. A franc sem gondolta volna, hogy minden mögött egy mocskos hazugság lapul és az egész csak ámítás. Hyunjin is...Mégis hogyan találhat ki ilyen baromságokat? Én értem, hogy részeg volt, azt is, hogy Jimin is, de könyörgöm. Nem vagyok egy érzéketlen pöcs.

De ha jobban belegondolok talán mégis. Minden bűntudat nélkül végig néztem minden egyes nap, hogy mégis mennyire szenved amiatt, hogy beszóltam neki. Sosem volt bennem olyan érzés, hogy talán most egy kicsit túl messzire mentem, sosem éreztem a határokat. Talán egyszer-kétszer megesett, de mindig az volt számomra a legfontosabb, hogy ő tiszta szívből gyűlöljön engem és semmi közünk ne legyen egymáshoz az ég világon. Mert le sem tudnám tagadni, hogy szemet vetettem rá már már első adandó alkalommal. Csak hát egy állítólag Hetero férfi ezt mégis hogyan kéne lereagálja? Jó, nyilván nem így, de kétségbeestem. Én is hibás vagyok, ezt bevallom. De sosem fogadtam volna rá, főleg nem ilyen undorító módon és ilyen gusztustalan témában. Kész vicc az egész, komolyan mondom.

Miután Jimin eljött hozzám, hogy beszéljünk azt sem tudtam, hogy mit csináljak. Meg akartam hallgatni, mélyen legbelül végig akartam hallgatni minden egyes szavát, de annyira erős volt a makacskodásom és az egom, hogy egyszerűen nem voltam hajlandó. Tudtam, hogy azonnal beadnám neki a derekam, s minden bűnt elnéznék neki. Ahogy ő is tette velem...

Nem! Itt most nem én vagyok a hibás, hanem ő. Mégis ha erre gondolok úgy érzem, hogy nem ő baszta el. Talán ha már anno nem lettem volna vele egy méretes farok, akkor most nem itt tartanánk. Ő is megmondta. Úgy gondolta, hogy ennyi nekem is kijár a sok szarság után amit neki adtam. És lássuk be mindannyian; igaza van. Rohadtul igaza van.

Két nap is eltelt azóta, hogy beszéltem vele pár szót, de én azóta sem kerestem őt, ahogy ő sem engem. Vagyis talán egyszer megesett, hogy bombázott üzenetekkel, de miután nem reagáltam rájuk semmit, feladta. Én pedig csak feküdtem azóta is a mocskomban, ugyanis nem voltam hajlandó kikelni az ágyamból. Hogyan is lettem volna? Evett volna meg inkább a fene. Mindenki jobban járt volna vele, járulékos veszteség.

Megunva, hogy csak Jimint és magamat ócsárolom, inkább felkeltem, s rendet raktam. Sajnos az egész lakásba kellett, nem csak a szobámba. De nem terveztem itt megállni, Felixet hívtam fel, hogy nem-e ér rá, ugyanis a többieket valamiért nem értem el egész nap. Remélem nem nélkülem buliznak valahol.

–Össze futunk valahol? Reggelizhetnénk.–Nem válaszolt először, így azt hittem, hogy nincs is vonalban, végül csak kinyitotta a száját.

–Esetleg egy ebédre, de most nem igazán alkalmas. Az állomásra megyünk.

–Mi? Minek?–Ráncoltam szemöldököm, s dőltem neki a pultnak.

–Jimin elköltözik. Busanba.–Abban a pillanatban az egész életem lepergett a szemem előtt, s azt sem tudtam, hogy mégis mihez kéne lássak először. Hírtelen nem tudtam még azt sem, hogy mi a nevem, vagy, hogy fiú vagyok-e vagy lány.

–Mi? Mi a francért?–Kaptam fel idegesen a kulcsomat, s azonnal kirohantam az egész lakásból, hogy még időben elcsípjem ezt az emeletes marhát.

–Miattad Jungkook. Hogy neked nyugodt életed legyen a továbbiakban és találj magadnak valakit, aki megérdemel téged.–Motyogta a telefonba, míg én a futásban is megálltam. Miattam? Jiminnek tényleg akkora bűntudata lenne, hogy képes itt hagyni az egész életét, hogy nekem jó legyen? Akkora idióta.

–Hol van most?–Szálltam be egy taxiba, majd amint Felix elmondta, hogy még otthon; leadtam a sofőrnek a címet. Nem volt időnk tökölni, mondtam neki, hogy siessen, ha kell a büntetést is kifizetem, csak taposson a gázra. Nem is kellett sok idő ahhoz, hogy oda érjünk. Azonnal rohanni kezdtem felfelé, a pénzt is csak kapkodva adtam oda a sofőrnek. Féltem, hogy már nem lesz a lakásban, ugyanis Felix elmondása szerint lassan indulnia kellett volna.

–Jimin! Azonnal engedj be!–Dübörögtem az ajtón esze veszett módon, s még a levegőt is olyan hevesen vettem, hogy félő volt megfulladok pont emiatt. Úgy éreztem, hogy megfulladok és mintha egy egész maratont futottam volna le. Nem a szaladgálással volt probléma, hanem a stressz miatt ami rám telepedett. Jimin komolyan ennyire önzetlen. Képes az én lelki világom a sajátja elé helyezni, képes miattam mindent feladni csakis azért, hogy nekem "tökéletes legyen". Nem terveztem vele soha többet beszélni, de amint Felix kiejtette a száján, hogy elmegy; majdnem szívrohamot kaptam.

Szinte pillanatok alatt ajtót is nyitott nekem, de olyan zavarodott tekintete volt és egyben ijedt is, hogy majd' megszakadt érte a szívem. Sápadt volt, szemei pedig -valószínűleg-, a sírástól tiszta vörösek. Valamint úgy látom, hogy kicsit fogyott is.

–Mit keresel itt?–Kérdezte bizonytalan hangon, én pedig mit sem törődve vele léptem be a lakásba, s rántottam magamhoz. Most jöttem csak rá, hogy mégis mennyire szükségem van rá és mennyire nem akarom, hogy elmenjen. Ahogy ő is megbocsájtotta nekem azt a sok évnyi bántalmazást, úgy én is eltudom nézni ezt a "pitiáner" fogadást. Csak itt ne merjen hagyni.

–Ugye nem gondoltad komolyan, hogy elmész és miattam mindent itt hagysz?–Döntöttem homlokomat övének, ő pedig óvatosan arcomra simított meleg tenyerével.

–Jobb lesz neked nélkülem, hidd el!–Mosolyodott el halványan, de annyira erőltetett volt, hogy még én is rosszul éreztem magam miatta.

–Maradj velem! Kérlek!–Suttogtam puha ajkaira, majd azzal a lendülettel rá is tapasztottam sajátom. Óvatosan mozdítottam meg ajkaim, attól tartottam, hogy el fog húzódni, ám meglepetésemre viszonozta csókom. Elmosolyodva simítottam oldalára, majd feneke alá nyúlva ölembe vettem, s célirányosan a szobája felé vettem az irányt.–Van ám egy befejezetlen dolgunk.–Suttogtam fülébe, mire egy apró sóhaj kúszott ki kívánatos ajkai közül. Füle mögé pusziltam, majd a matracra téve nyakát kezdtem apró csókokkal behinteni, közben szabad kezem már régen a pólója alatt járt, s mellbimbóját izgattam tenyeremmel, körkörös mozdulatokkal.

–Biztos akarod?–Fordította el fejét, hogy jobban a nyakához férjek, miközben tarkómnál fogva közelebb és közelebb húzott magához. Olyan kéjes hangja volt, hogy egyből megrángott a kis Jeon odalent.

–Fogd be és élvezd!–Csíptem fogaim közé érzékeny bőrét, majd abban a pillanatban szívni is kezdtem neki, ami végett a jól ismert nyögései végre hallhatóak lettek. Imádtam, hogy ilyen hatással voltam rá, hogy ennyire szereti minden érintésem, hogy szinte könyörögni tudna, hogy érjek hozzá, csináljak vele valamit. Teljesen elvette az eszem, irtózatosan gyönyörű volt minden egyes pillanatban. Főleg orgazmus közben. Jimin már önmagában is egy páratlan szépség, de amikor miattam van leizzadva, mikor miattam csatakos a haja és miattam torzul el az élvezettől a gyönyörű arca, az nekem mindent felül múl. A gyönyörű kis testéről már ne is beszéljek. Kívül belül csodálatos ez az ember. Nem is értem hogy voltam képes éveken át bántani?!

Háta alá nyúlva felültettem kissé, majd feleslegesnek bizonyuló pólóját levettem róla, s a szoba egy pontjába dobtam. Természetesen ő sem bírt magával, azonnal az enyém után nyúlt, s utána küldte azt. Ismét felette támaszkodva csókoltam végig egész felsőtestét, míg ő apró kezével fedezte fel enyémet. Megbabonázva nézte kidolgozott lényem, szinte majd' kifolyt a nyála. Elmosolyodva simítottam oldalára, s ismét szívni kezdtem gyönge bőrét, csak most mellkasán. Kéjesen sóhajtott fel, s nyomta ki nekem az említett testrészét, én pedig háta alá nyúltam, hogy még közelebb legyek hozzá.

Egyik lába hirtelen lendült, majd alfelemnek dörgölte azt, ami végett egész testem megrázkódott, s felmorrantam. Kissé megharaptam mellkasát, így Ő felszisszent, de esze ágában sem volt elengedni a tarkóm, vagy akár alfelem izgatását abba hagyni. Élvezettel folytatta a procedúrát, míg én megunva a tökölést övéhez nyúltam, s azonnal ki is csatoltam azt. Egy hangos koppanással jelezte, hogy földet ért, de én ekkor már a gombbal szenvedtem, végül azzal, hogy letudjam húzni róla a nadrágot. Fenekénél kissé megakadt, ugyanis hála égnek az eléggé nagy neki, így fel kellett tolnia csípőjét segítség képpen. Elmosolyodva néztem végig alsóneműbe bújtatott mivoltján, míg ő ölembe ülve csókolt meg olyan szenvedéllyel, hogy majd' lehulltam az ágyból. Két kezével arcomat fogta, s egész testét nekem nyomta, szinte már egy papír darab sem fért volna be közénk. Végül jobb kezét közénk csúsztatta, s nadrágomat kezdte kigombolni. Fél perc sem kellett neki, hogy sikerüljön, végül felállva leszenvedtem magamról a nadrágot. Azonnal vissza is másztam az ágyba, majd Jimint ismét magam alá gyűrve csókoltam végig egész testét. Lábához érve a jobbikat vállamra dobtam, s belső combját kezdtem nyálas csókokkal behinteni, majd jól meg is tarkítottam testrészét. Jimin egyre sűrűbben lökte fel csípőjét ezzel jelezve, hogy vágyik ám ő ott is a törődésre. Meg is adtam neki, de csak félig, hadd szenvedjen még egy kicsit. Alsóneműn keresztül kezdtem simogatni őt, egy-egy puszit nyomtam rá, s masszírozó mozdulatokat tettem. Nem győzte fejét ide-oda dobálni, s hangja is egyre kéjesebb és hangosabb lett. Viszont itt most nem álltunk meg, tudtam én nagyon jól, hogy tud ő ennél szebb hangokat is kiadni.

Jimin karomnál fogva húzott vissza az ágyra, majd maga alá gyűrt, s alsó felét nekem dörgölve nézett a szemembe. Muszáj voltam kecses kis derekát erősebben szorítanom, levegőt is hangosabban és hevesebben vettem. Ám nem sokáig bírtam így, muszáj volt nekem is fel-fel nyögnöm az élvezet miatt. Ám az igazi szenvedés akkor következett, mikor teljesen lemászott az ágy végébe, alsómtól véglegesen megvált, majd folyamatosan szemembe nézve hirtelen nyelte el majdnem az egész tagom. Szinte abban a pillanatban el tudtam volna élvezni, de muszáj voltam tűrtőztetni magam. Viszont annyira tökéletes nyelv munkája volt és olyan ügyesen végezte a dolgát, hogy alig három perc alatt el tudtam volna menni. Ahogy duzzadt ajkai péniszem körül jártak, s ahogy meleg torka szinte az egészet befogadta..Maga volt a mennyország.

–Ahh- E-Elég lesz..–Markoltam erősen hajába, ugyanis éreztem, hogy közel a vég, ám nem akartam idő előtt elmenni. Jimin még utoljára makkomra csókolt, végül saját alsóneműjét levette, s legnagyobb meglepetésemre combjaimra ült, szinte majdnem a farkamra. Fölém támaszkodott, s egy sunyi mosoly kíséretében hajolt fülemhez.

–Én irányítok.–Suttogta fölényesen, majd három ujját számba dugta, én pedig szorgosan szopni is kezdtem azokat. Mikor eléggé nyálasnak érezte azokat hátra vezette kezét, s minden bizonnyal feldugta magának az első ujját. Meg sem rezzent, végülis nem lepődöm meg, ennyit lehet én sem éreznék meg. Viszont nem bírtam ki, hogy ne érjek hozzá, két kezemmel derekába martam, s megbabonázva néztem végig csodálatos kis testén. Kissé feljebb ereszkedve feltolta magának második ujját is, viszont ezt már kissé sziszegve fogadta. Tenyeremmel mellére simítottam, hogy kis kavicsát tudjam izgatni, ezzel is eltereljem a figyelmét. Nem sokkal később harmadik ujját is feltolta magának, viszont ezt már igencsak fájóan fogadta, de nem kellett túl sok idő, hogy megszokja. Másik kezem péniszére vezettem, s verni kezdtem neki, ő pedig olyan kényesen nyögött és vonaglott felettem, hogy alig bírtam ki, hogy ne készítsem ki azt a formás kis seggét. Előváladéka csak úgy folyt a kezemre, szinte már tocsogtunk benne, ám mikor eléggé tágnak vélte magát kihúzta ujjait, majd említett váladékát szét kente saját péniszemen. Rám nézve bepozícionálta magát, míg én derekára fogtam, s végig a szemembe nézve magába engedte farkamat. Élvezettől nyüszítve szorította össze szemeit, s erőtlenült dőlt előre, hogy megtudjon támaszkodni. Nem mozdult meg egyből, hogy megszokja méretem, én pedig addig vállát csókolgattam. Viszont nem kellett sokat várni, pár pillanattal később óvatosan megmozdította csípőjét.

Fokozatosan gyorsított a tempón, már egyáltalán nem volt neki feszítő érzés, hogy benne járok. Nekem pedig valami fantasztikus volt, hogy mégis mennyire forró volt és szűk. A látvány pedig ahogy felettem ugrál, ahogy szemeibe nézve nyög, néha már-már nyüszít..Egyenesen maga volt a mennyország. Arról nem is beszélve mikor néha hátra dőlt, s combomra támaszkodva vonaglott kéjesen. Nem bírtam magammal én sem, muszáj voltam végig tapogatnom közben minden porcikáját, annyira gyönyörű és ellenállhatatlan volt felettem élvezkedve. Fenekét sem hagytam ki a buliból, jól meggyűrtem, s néha meg is csapkodtam neki.

–Hahh, igenh..–Szinte már sírt az élvezettől, de ezen a ponton már én sem bírtam visszafogni a hangomat. A kaput mégis az tette be, mikor eltaláltam érzékeny pontját, s szinte felsikított. Folyamatosan azon a ponton a pattogott, miközben én is úgy löktem felfelé csípőmet, végül szinte már-már tényleg sikítva adta át magát a gyönyörnek. Az orgazmus hatására rám szorult, ezzel pedig nálam minden cérna szakadt, s gerincem megfeszítve léptem át az orgazmus kapuját.

●●●●

A kis tündér mellkasomra hajtva fejét szuszogott békésen, de tudtam, hogy nem alszik, ugyanis bőszen rajzolgatta ujjaival az absztrakt figurákat a hasamra. Haját túrva élveztem a csendet, ám végül kénytelen voltam megszólalni.

–Ugye nem mész el?–Azonnal felém fordította csinos kis buksiját, majd egy halvány mosoly kíséretében rázta meg fejét.

–Nem. Szeretlek Jungkook! Őszintén és tiszta szívemből. Ha úgy látod, hogy neked jobb velem, akkor nem hagylak el.–Majdnem bekönnyztem, nem túl férfiasan bevallom, de helyette csak lejjebb csúszva egy csókba hívtam őt, s elmosolyodva néztem gyönyörű szemeibe.

–Én is téged!

2022.05.31.

Ha tetszett a rész nyomd meg a csillagot, vagy kommentelj, hiszen innen tudom, hogy érdemes-e tovább írnom. Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!🥺

( Már csak egy rész:c )