hat évvel később:

B

ékésen kevergetem a kávémat, majd mélyen bele is szippantok a pohárban lévő fekete nedűbe, ugyanis nagyon szeretem a friss kávé illatát. Főleg kora reggel, mikor süt a nap, kellemes az idő és még a madarak is csicseregnek. Mosolyogva veszek egy mély levegőt, majd már készülök is bele inni az italomba, ám hirtelen sírás üti meg füleim, így duzzogva teszem le a poharat, s indulok meg az emelet felé.

–Akkor is menned kell iskolába, nem érdekel ha kicsapod a hisztériát.–Fenyegette meg mutató ujjával Jungkook a lányunkat, aki kiöltötte rá a nyelvét. Drága -időzközben férjemmé vált-, párom meglepve pislogott vissza a kislányra, majd a földre dobta a szoknyát, s mérgesen felállt.–Na majd megnézzük apuci mit szól ehhez a produkcióhoz!–Mutatott felém Jungkook, s el is hagyta a szobát. Mosolyogva lépkedtem a könnyes arcú kislányunk elé, akinek történetesen ma van az első napja az iskolában, s letöröltem az arcocskáját.

–Apa kissé türelmetlen, nem igaz?–Kuncogtam, míg Haneul bólintott egy nagyot, de továbbra is keresztbe voltak fonva a karjai, s duzzogva nézett maga elé.–Mi a baj?

–Nem akarok iskolába menni.–Biggyesztette le ajkát szomorúan, míg hajába simítottam, s nyomtam a homlokára egy puszit.–Mindenki idegen lesz és biztos vagyok benne, hogy egyedül maradok majd, mint a kisujjam.–Mutatta fel említett testrészét, míg én mosolyogva megráztam kacsóját.

–Emiatt nem kell félj, ugyanis nagyon okos és szép kislány vagy, valamint páratlan szépségű, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy sok barátod lesz az iskolában. Sőt, úgy tudom, hogy még Kai is a te osztályodba fog járni.–Azonnal elpirult a név hallatán, én pedig nevetve segítettem neki felöltözni, így pillanatok alatt készen is lettünk.

–Bezzeg neki szót fogadsz!–Duzzogott férjem rám mutatva, míg Haneul vállat rántott, és ismét nyelvét nyújtotta.

–Apuci ígért nekem délutáni fagyit.–Vigyorgott mint a vadalma, míg én lepisszegtem, hogy ez titok. Persze Jungkook nem haragudott meg érte, sőt, mosolyogva kapta fel kislányunk, aztán homlokomra puszilva elköszönt.

–Pár perc és jövök.–Azzal el is hagyták a lakást. Ismét kávémhoz lépkedtem, ami szerencsétlenségemre teljesen kihűlt, így újra kellett melegítsem. Nem volt annyira finom így, de nem panaszkodom, ugyanis legalább van. Én már annak is örültem, hogy megtudtam végre inni. Míg Jungkook vissza nem jött addig gyorsan felporszívóztam a lakást, feltöröltem és huzatot cseréltem, valamint még egy gyorsabb takarításra is volt időm. Nem tudtam, hogy mégis hol kóbinálhat ennyi ideig, de gondoltam össze futott valakivel régebbről. Nagyon beszédes tud lenni, az utóbbi időben szinte szó fosása van.–Meg jöttem!–Hallottam vidám hangját, én pedig elé siettem, s ekkor láttam, hogy legalább három szatyor is van nála.

–Boltban voltál?–Kukkantottam bele az egyikbe, majd a konyhába siettem, hogy mindent a helyére tegyünk.

–Igen, gondoltam kell néhány dolog, ugyanis volt ami fogyóban volt, mint például a banános tej.–Magyarázta. Nevetve ráztam meg a fejem, közben a másik szatyrot kezdtem kipakolni.

–Persze, hiszen az a legfontosabb, nem igaz?–Mosolyodtam el halványan, míg ő letéve a kezében lévő paradicsomos zacskót magához húzott, s fenekemre simított.

–Szemtelenkedsz.–Jegyezte meg közelebb hajolva hozzám, én pedig tarkója köré kulcsoltam karjaim, s jobb kezemmel hajába túrtam.

–Talán baj?–Kérdeztem halkan, a következő pillanatban pedig már a pulton találtam magam. Lábaim dereka köré kulcsoltam, s eszem ágában sem volt őt elengedni, nem mintha annyira menni akart volna.

–Nekem nem, de neked majd az lesz, ha az a formás feneked fájni fog.–Támaszkodott két oldalt a pultnak. Alsó ajkamba harapva simítottam végig két kidolgozott karján, majd szemeibe nézve vállat rántottam. Azonnal közelebb húzott magához, s nyakam kezdte apró csókokkal behinteni, míg én nem szarozva már gomboltam is ki a feleslegesnek bizonyuló ingét, s kockás hasát kezdtem simogatni, fokozatosan felfelé haladva. Külön figyelmet fordítottam ám izmos mellkasára, valamint szintén izmos vállaira, s alig bírtam ki, hogy ne teperjem le azonnal.

Lejjebb csúsztattam ruhadarabját, ő pedig hagyta, hogy a konyha padlón végezze. Éhes szemekkel pislogtam rá, már-már felfaltam őt tekintettel. Különösen tetszett a jobb karját borító tetoválások sokasága, ami egészen a mellkasáig húzódott. Kénytelen voltam rajta végig simítani, megbabonázva néztem végig rajta.

Pólóm alját megragadva fosztott meg az anyagtól, s hátamnál fogva közelebb húzott magához, így csókolta végig egész felsőtestem, már ahol hozzá fért kényelmesen. Továbbra sem engedtem el lábaimmal derekát, sőt, még karjaim is újra nyaka köré kulcsoltam, hogy még közelebb legyek hozzá. Nem győztem fejemet fordítani, hogy neki is több helye legyen, valamint én is elég kényeztetést kapjak, ám mégis megmozdítottam kacsóm, hogy nadrágja övét kitudjam csatolni. Könnyen csúszott le róla az anyag, s azonnal ki is lépett belőle, hogy aztán arrébb rúgja.

Óvatosan leemelt a pultról, így helyet cseréltünk. Ajkaimat végig húzva felsőtestén guggoltam le szépen lassan, hogy aztán alsónadrágján keresztül csókoljak rá méretes péniszére. Egész testében megremegett, s muszáj volt egyik kezével a pultnak kapaszkodni, míg másikkal hajamba túrni. Nem siettetett, hagyta hogy először csak szépen lassan "masszírozzam" alfelét, egészen addig míg vágycseppjei már át nem áztatták a fehér anyagot. Ártatlanul néztem fel rá, hogy aztán szinte már kínzó lassúsággal akasszam mutató ujjam alsója korcába, s teljesen megszabadítsam tőle.

Úgy döntöttem nem kínzom tovább, egy lassabb tempóban verni kezdtem neki, közben saját nadrágomat igyekeztem kigombolni. Egy pillanatra abba hagytam a procedúrát, s felegyenesedve egy puszit nyomtam kívánatos ajkaira, közben megszabadultam alul minden zavaró textiltől. Vissza térdelve egy csókot nyomtam makkjára, aztán teljes egészében elnyeltem péniszét. Kellett egy kis idő míg össze szedem magam, hiszen hiába élünk aktív szexuális életet, Jungkook mérete igencsak nagy az Ázsiaikéhoz képest, így kissé nehezebb dolgom van. De mindig igyekszem a tőlem telhető legtöbb dolgot megtenni érte, hogy igenis jól érezze magát, s érezze csak a lenti törődést.

Nem sürgetett, csak szuszogva várta, hogy neki kezdjek, s amint ez megtörtént kissé felnyögve kapott ismét hajamba, hogy bele tudjon markolni. Bal kezemmel igencsak vonzó és izmos combját markoltam, míg jobbal saját magamat kényeztettem odalent. Büszke voltam magamra ahogyan láttam az élvezettől eltorzult arcát, akárhányszor rá pillantottam, az élvezkedő hangjáról pedig már nem is beszélve. Mégis az volt a kedvencem, mikor szemeit össze szorítva hajtotta hátra fejét, s még alsó ajkát is kénytelen volt beharapni. Nyakán kidagadt az ütő ér, folyt róla az izzadság, mellkasa pedig hevesen emelkedett és süllyedt. Gyönyörű volt.

Egy pillanatra erősebben markolt hajamba, én pedig értve a célzást kiengedtem ajkaim közül, hisz' nem szeretett idő előtt elmenni. Meg is értem, nekem sem lenne jó és neki sem.

Feltápászkodtam, hogy egy vonalban legyek vele, ő pedig azonnal egy csókba hívott, közben lassan fordított helyzetünkön, így ismét én kerültem a pulthoz. Fenekembe markolt, majd rá is csapott, végül elszakadva tőlem jelezte, hogy forduljak meg, én pedig tettem amit kért, s szinte gondolkodás nélkül támaszkodtam neki a márvány lapnak, s pucsítottam be Jungkooknak. Pillanatokon belül meg is éreztem rögtön kettő ujját, míg én felnyögve döntöttem előre fejem, s szorítottam össze szemeim. Nem fájt, szó se róla, hiszen neki köszönhetően eléggé tág vagyok ahhoz, hogy rögtön kettővel indítson. Ügyesen ollózni kezdett, közben szabad kezével farpofámat gyűrte és néha meg-meg csapkodta. Harmadik ujját már kissé nehezebben fogadtam, de ezt is hamar megszoktam, így végre jöhetett Ő maga.

Ahogy szépen lassan belém nyomta magát elöntött az a hihetetlenül kellemes és forró érzés, amit egyedül Ő tud kiváltani belőlem. Gerincem mentén végig szaladt a jóleső bizsergés, s a hideg, valamint tiszta libabőr lettem. Jungkook fülem mögött sóhajtott fel jólesőn, miközben rám dőlt, s egyik kezével erősen derekamra mart. Nem mozdult meg egyből, hanem lefelé haladva végig puszilt hátamon, majd bal kezét derekamon hagyva lökött egyet csípőjével, míg jobb kezét gerincem mentén hagyta.

–Gyönyörű vagy!–Nyögött fel amint mozogni kezdett, én pedig mosolyogva hagytam utat hangomnak. Nem győztem nyögéseimmel tudatni vele, hogy nagyon jól csinálja a dolgát, s hihetetlenül élvezem amit csinál. Jobb kezét feljebb csúsztatta vállamra, én pedig sajátom ráhelyeztem. Fejem lehajtva volt, ám néha átnéztem vállam fölött, hiszen kár lett volna kihagyni Jungkook tökéletes látványát. Hihetetlen volt. És az enyém.

Egy tökéletes célzás végett muszáj voltam szinte már felsikítani, ő pedig értve a tudatalatti célzásom gyorsított a tempón és böködte folyamatosan érzékeny pontom. Nem is kellett sok idő, hogy átlépjem a gyönyör kapuját, pillanatokon belül pedig Jungkook forró magját is megérezzem magamban.

Pihegve borult rám, derekam el nem engedve puszilt végig vállamon, s légzéseink próbáltuk normálissá tenni, hogy aztán folytassuk a napunkat. A napunkat, melyet Jungkook tökéletesen indított.

●●●●

Hyuna esküvőjére kezdtünk tervezgetni az aktus után, hiszen ha hiszitek, ha nem, de valami félkegyelmű bolond elveszi őt. Egyébként a párja nagyon kedves és tisztességes, majdnem olyan stílusú mint a lány, csak kicsit visszafogottabb. Nagyjából négy éve vannak együtt, s úgy látszik, hogy nekik ennyi elég is volt ahhoz, hogy elköteleződjenek egymás iránt. Őszintén örülök nekik, ugyanis Hyunának kellett már egy normális ember maga mellé.

–Arra gondoltam, hogy rajtam barack színű ing lenne, rajtad pedig ehhez passzoló nyakkendő, de ha nem tetszik, akkor mondhatsz mást is.–Mutattam a képeket Jungkooknak.

–Nem, ez így tökéletes. Esetleg még baba kéket nézhetünk vásárlás alatt, hátha az is megtetszik. És akkor majd a kettő közül választunk.–Puszilt hajamba, én pedig bólintva egyet értettem.–Haneulon mi lesz?

–Arra gondoltam, hogy valami egyszerű, halvány lila ruha lehetne, egy nagy masnival az elején. Neked van ötleted?–Döntöttem oldalra a fejem, mert nekem csak ennyi volt és ez sem fogott meg igazán, hogy őszinte legyek.

–Passzolhatna hozzánk. Ha nekünk barack lesz, akkor neki is, ha baba kék, akkor az. De a lila is jó, sőt, lehet, hogy a fekete haja végett szép lenne.–Gondolkodott el hirtelen, míg én ezeket is felírtam, majd letettem a tollat.

–Majd megkérdezzük őt is, hátha neki is van elképzelése. Úgy is ő fogja viselni.–Rántottam vállat, míg ő bólintott párat, s gyorsan össze szedett minden papírt és tollat az asztalról. A csengő jelzett, hogy valaki jött, én pedig meg is indultam, hogy kinyissam azt. Jia állt ott, mellette Haneul és a saját kisfia. Vállalta, hogy az első nap elhozza ő az iskolából, a kisfia óvodája végett úgy is útba esik neki.

–Sziasztok! Be jöttök?–Utaltam rá és kisfiára, de csak egy gyors puszit nyomott Haneul fejére és az enyémre, majd intett egyet, hogy most nem tud.

–Minho vár otthon, még rengeteg dolgunk van, de a héten valamikor be nézünk. Puszilom Jungkookot!–Azzal el is indult. Intettem neki, majd én is befelé vettem az irányt a lakásba.

–Milyen napod volt?–Haneul már Jungkook ölében ült, s vigyorogva ette a joghurtot amit neki adott.

–Nagyon jó volt. Lett egy csomó új barátom és Kai ül mellettem. A tanárnéni nagyon kedves és lehet enni az órákon. Mondjuk az egyenruha nem tetszik még mindig.–Rántott vállat.

–Majd megszokod.–Simítottam buksijára, s aztán egy puszit nyomtam rá.–Öltözz át, addig én megterítek az ebédhez.–Mosolyodtam el, ő pedig már rohant is, hogy tegye amit kérek.

–Fagyit ígértél neki.–Húzott lábai közé Jungkook, én pedig átölelve hajoltam le, hogy egy csókba hívjam.

–Van a fagyasztóba.–Pusziltam ajkaira, s egy kedves mosollyal néztem szemeibe.

El sem hiszem, hogy ennyi év alatt idáig jutottunk. Van egy tökéletes családom Jungkookal, s az életem teljesen sínen van. Boldog házasok vagyunk, a munka tökéletesen megy, a gyermek nevelés egyszerű és végre igazán örülök annak, hogy élek. Hálás vagyok Jungkookért és annak, hogy van nekem. Nélküle nem is tudom, hogy mégis mi lenne velem.

2022.06.03.

Ha tetszett a rész nyomd meg a csillagot, vagy kommentelj! Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!🥺

Sajnálom, de nem tudtalak titeket csak egy résszel itt hagyni. Most viszont sajnos tényleg ez volt az utolsó:((

‼️kérek mindenkit, hogy olvassa el a köszönet nyilvánítást, mert lesz benne egy két fontos dolog is‼️